Közélet
Cibakháza, 2014. december 8.
Beer Miklós váci megyés püspök Varga Tamás pappászentelési szertartásán a cibakházi templomban 2014. december 8-án. A 2013 szeptemberében meggyilkolt Szarvas András cibakházi plébános helyére az egykori kántora, Varga Tamás lépett, akit Beer Miklós váci megyéspüspök szentelt pappá. Varga Tamás, mint plébániai kormányzó öt települést fog ellátni.
MTI Fotó: Mészáros János

A „mi Ferenc pápánk” Orbán alkalmasságáról és a valódi kereszténységről

Farkas György
Farkas György

újságíró, hírfőnök. 2015. 09. 23. 12:05

A váci megyéspüspök migrációról, egyén és állam felelősségéről, megosztottságról.

Beer Miklós szerint egy papnak, egy hívő kereszténynek nincs „magánélete”.

Ő mindig és mindenhol keresztény. A munkahelyén, a családjában, a hétköznapi kapcsolataiban.

A püspök a hirado.hu-nak azt mondja, megnyugtatja, hogy a szentatyát „marxista pápának” titulálják, (Ferenc pápa éppen most magyarázta el, mit gondol erről – a szerk.) és tulajdonképpen büszke rá, hogy őt baloldalinak, a „mi Ferenc pápánknak” tartják. Ugyanakkor úgy véli: csak azok nevezik így, akik hitélmény nélkül, csak saját fogalmaikkal tudnak manipulálni. A dolog mégse zavarja, bár szerinte ő csak az elesettekkel, a szegénységgel, a szociális problémákkal foglalkozik, és nem a proletár internacionalizmus, hanem a jézusi modell alapján.

A legelesettebbek közé ment, és velük vállalt sorsközösséget. Kezdve a betlehemi születéssel, a hajléktalansággal… Vagy gondoljunk csak arra, hogy Jézus a názáreti ács fiaként jött a világra, nem pedig a főfarizeus elkényeztetett gyerekeként… Így született közénk, csak ebbe sokszor bele sem gondolunk. Nagyon fontos szempont tehát a papi és a keresztény identitásban egyaránt, hogy belső meggyőződéssel azok mellé álljunk, akiknek valóban szükségük van ránk és a segítségünkre.

Szerinte a baloldal csak addig dicséri, amíg a szája íze szerint nyilatkozik.

Viszont ha olyat mondok, ami nem egészen tetszik nekik, akkor kígyót-békát kapok.

Amikor a migránsügyben egyetértett Erdő Péterrel, aki arról beszélt, hogy jogilag akár embercsempészet is lehet, ha valaki „maszekol” menekültügyben, akkor felszisszentek, kapott e-maileket is, hogy csalódtak benne, szégyellje magát. Ő népvándorlásnak nevezi a jelenséget, mert lehetetlen eldönteni, hogy egy migráns menekült-e, vagy csak „szerencselovag”. Pedig alapkérdés, kikről beszélünk.

Menekültekről, akik az életüket mentik, vagy olyanokról, akik pusztán magasabb fizetésre vágynak… Hát már e miatt a mondatom miatt megsértődtek. Ezekről a szegény menekültekről ilyeneket mond a váci püspök… Akiről mi azt hittük, hogy jó ember…

Beer Miklós szerint lehet csillogni-villogni azzal, hogy jó emberekként odamegyünk a Keletibe, a kamerák előtt jótékonykodunk, de hosszú távon kellene gondolkodni.

És ez Ferenc pápa szavaival is összecseng: aki otthont kér, azt fogadjuk be.

Ő azon gondolkodik, hogy azokat, akik maradnak, hogyan fogjuk letelepíteni az üresen álló falvaink üres házaiba, hogyan tudjuk megtanítani őket az itteni életre. Feltéve persze, ha akarják ezt.

Orbán alkalmasságáról, baloldali szélhámosságról

A baloldali lapok, rádiók addig szeretik, amíg azt mondja, egyáltalán nincs kibékülve a miniszterelnök egyes döntéseivel.

„Az óriásplakát-kampányt például valóban nagyon rossznak tartottam, azt az egészet valószínűleg rossz tanácsadó találta ki.”

Ha már megkérdezi, hogy találunk-e a jelenlegi miniszterelnöknél alkalmasabb személyt az ország vezetésére, mindjárt nem jó fiú. Szerinte a keresztény identitás lakmuszpapírja, miként állnak a menekültek és a cigányság ügyéhez.

A cigánykérdésnél és a menekültekénél ugyanaz a csapda. Azonnal ezer okot fel tudunk sorolni, hogy miért nincs közünk hozzájuk. Előbbinél: mert megloptak, mert lusták, mert piszkosak, mert primitívek, mert élhetetlenek. A migránsok pedig biztos terroristák, iszlamisták, más a kultúrájuk, nem is akarnak integrálódni, át akarják venni Európát… Ezer ok, hogy miért nincs közünk hozzájuk…

A püspök megérti, amikor a templomba járó emberek, a papok nagyobbik része, de akár a nem hívő, jó szándékú emberek többsége is úgy gondolkodik, hogy „nem akar kígyót melengetni a keblén”, nem akar újabb gondot.

Csak hát fel kell tenni a kérdést: akkor mitől is vagyunk keresztények? Miről is szólt Jézus élete? Ferenc pápa legtöbbet használt kifejezése a kilépés. Lépjetek ki! Ami azt is jelenti, hogy nyissatok ajtót! Olyan szépen képszerű a szentatya egy másik megfogalmazása is, ami szintén ide kapcsolódik: nem halljátok, hogy Jézus kopogtat az ajtón?… De belülről!… És azt mondja, engedjetek már ki!

Szerinte szélhámosság, hogy a baloldali politikusok, újságírók szerint a kormány semmit nem csinál a migránsokkal, bezzeg ők, enni és inni vittek nekik. Mindez a kameráknak szól, meg annak, hogy borsot törjenek a kormány orra alá.

Arra gondolnak, milyen jó emberek, csak, mondjuk, eközben nem állnak szóba a szomszédjukkal. (…) Arról nem is beszélve, hogy a más meggyőződés, politikai gondolkodás szerint élőket kifejezetten utálják.

A püspök szerint Jézus valóban elvárja, hogy segítsünk, de ezt főleg saját környezetünkre kell érteni, semmiképpen sem úgy, ahogy azt némelyek álságosan, puszta marketingfogásból teszik.

Mint az a politikus, aki befogadott egy családot egy éjszakára. És odaadta nekik a fürdőszobáját. Az egyiket…

Bátonyterenye, 2011. augusztus 29.
Beer Miklós váci megyéspüspök beszédet mond a II. János Pál Katolikus Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény átadási ünnepségén, a Nógrád megyei Bátonyterenyén.
MTI Fotó: Komka Péter
Fotó: MTI/Komka Péter

Van nagyobb veszély a muszlimoknál

Nem véletlenül élünk ott, ahol élünk, ott és azokkal kell keresztényeknek lennünk, ahol és akikkel találkozunk. A családban, a munkahelyen, az utcán, bármilyen kapcsolatunkban – mondja a püspök, aki szerint menekültügyben egyértelmű, hogy az állami intézményeknek kell segíteniük.

Le a kalappal a rendőrök előtt, csodálom, ahogy fegyelmezettek tudtak maradni heteken keresztül. Jó volt, hogy ott voltak a máltaiak, a karitászosaink, de szervezetileg, és nem egyéni akciókkal. Majd amikor odáig jut a bevándorlás, hogy itt maradnak Magyarországon, regisztráltak, azonosították magukat, és eldöntötték, itt akarnak élni, akkor kell egyénileg segíteni. Erre viszont fel kell készülni!

Beer Miklós szerint a muszlimoknál nagyobb veszélyt jelent a Charlie Hebdo-féle liberális, ateista szellemiség.

Sokkal távolabb van tőlünk a gondolatvilágunkat tekintve, és sokkal aljasabb, mint az a muszlim, aki naponta imádkozik és a Korán szerint akar élni.

A püspök nagy bajnak tartja, hogy a muszlimokat sokan a terroristákkal azonosítják. Szerinte is sokkal szebb lenne a világ, ha a muszlimok a Korán, a keresztények a Szentírás szerint élnének. Borzasztónak tartja Magyarország megosztottságát is.

„Legyen szó a cigány- vagy a menekültkérdésről, de bármi másról.”

Fontos lenne kilépni a lövészárokból, felhagyni az egymásra mutogatással. A keresztényeknek ebből a szempontból is félreérthetetlen Jézus magatartása. Szent Pál szerint Jézus Krisztusban Isten kiengesztelődött a világgal.

„Az ellenségeskedést megszüntette és a válaszfalakat ledöntötte. Jézus odaáldozta az életét, hogy kapcsolat legyen az Úristen és az ember, ember és ember között.”

Beer Miklós félreérthetetlennek tartja a jézusi példát, és küzdelemnek, hogy Jézus és a Szentírás tanítását, amely minden “élethelyzetre világos és egyértelmű útmutatást ad, itt és most, a mi életünkben érvényre juttassuk.”

Orbán a kereszténységre hivatkozik

Orbán Viktor legutóbb, napirend előtt az Országgyűlésben is, arról beszélt, hogy az európai vezetők többségét – akik nem azonosak az európaiak többségével – nem zavarja, hogy a keresztény kultúrközösség eddig sem tudta a muzulmán bevándorlókat integrálni. Párhuzamos társadalmak jönnek létre romló keresztény-muzulmán aránnyal.

Mi azonban, akik most a nép felhatalmazása alapján képviseljük Magyarország érdekeit, azt gondoljuk, akkor is, ha jó ez, akkor is, ha rossz, mi ezt nem akarjuk. Nem akarunk kulturális mintázatot váltani. A magyar kormánynak az ilyen változások eltűrésére a választók nem adtak felhatalmazást.

A kormányfő úgy érvelt, tömeges népvándorlásról van szó, amelynek során „lerohannak bennünket”. Mint mondta, Magyarország történelmi és erkölcsi kötelessége Európa megvédése a menekültektől. Európa nyitva hagyta az ajtókat és ablakokat, még meghívókat is küldözgetett a bevándorlóknak.

Orbán Viktor a lerohanásról korábban a Frankfurter Allgemeine Zeitungban közölt cikkében is írt és lehangolónak nevezte, hogy rajtunk, magyarokon kívül senki sem akarja igazán megvédeni Európa határait,

Márpedig Európának meg kell értenie, hogy akit lerohannak, az nem tud befogadni. Most pedig lerohanás van. Ezért fontos az a kerítés, amit mi, magyarok építünk. Nem jókedvünkből tesszük, hanem mert szükség van rá. (…) A bevándorlás Európában természetesen demokráciakérdés is – ha nem lenne az, nem is lennénk európaiak. A demokrácia mindenekelőtt azt jelenti, hogy meghalljuk, amit az emberek akarnak.

Orbán a határok megvédését tartja a legfontosabbnak, de szerinte nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy az ideérkezők egy másik vallásban nevelkedtek, és egy gyökeresen különböző kultúrát képviselnek.

Ők zömében nem keresztények, hanem muszlimok. Ez egy fontos kérdés, hiszen Európa és az európaiság a kereszténységben gyökerezik. Vagy nem aggasztó-e önmagában is, hogy az európai keresztény európai kultúra már arra is alig képes, hogy saját keresztény értékrendjében tartsa Európát?

A magyar miniszterelnök cikkében figyelmeztetett, ha ezt szem elől tévesztjük, “az európai eszme kisebbségbe kerülhet saját kontinensén.”

 

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.