Nem vinnének, hoznának menekülteket

Békeidőszak van, semmiféle összeírás, mozgósítás nincs Magyarországon – szögezte le a Honvéd Vezérkar főnöke. Benkő Tibor elmondta: az elmúlt hetekben az ideiglenes biztonsági határzár építése mellett intenzív felkészülés folyt annak érdekében, hogy a Magyar Honvédség aktívan részt vegyen a „tömeges bevándorlásból adódó válsághelyzet” felszámolásában.

Azt is elmondta, hogy a Határozott Fellépés 2015 nem előre tervezett, hanem soron kívüli gyakorlat, melynek elrendeléséről szeptember 6-án döntött. Ekkor már látható volt, hogy a helyzet kezeléséhez törvényi módosításokra lesz szükség, a tervezetek ismeretében kezdődött meg a felkészülés – tette hozzá. A gyakorlat végrehajtásába több mint 4300 katonát vontak be.

Benkő közölte, hogy ha az Országgyűlés megszavazza a honvédelmi jogszabály-módosításokat, akkor sem változik a katonák fegyverhasználatának szabályozása.

A mindennapi katonai feladatok ellátására a napokban mintegy ötszáz önkéntes tartalékost hívtak be – mondta a vezérkari főnök, aki szerint a részleges behívás egyáltalán nem rendkívüli, 2013-ban az árvíz elleni védekezésre több mint 1400 embert rendeltek be. A behívottak azok munkáját veszik át a laktanyákban, akik a határokon teljesítenek szolgálatot – jelentette ki.

Időszakos menekültstátus alkalmazását szorgalmazza az Osztrák Néppárt (ÖVP), a kormánykoalíció kisebbik pártja hétfőn mutatta be javaslatát Bécsben. Az ÖVP által összeállított tervezet szerint a menekültstátust odaítélésekor legfeljebb három évig biztosítanák. Ha ezek után már nem áll fenn a menekültkérelemre jogosító körülmény, kiutasíthatják a menekültet az országból, ellenkező esetben viszont még két évig meghosszabbíthatják a dokumentum érvényességét. Amennyiben ezek után sem javul a menekült országában a helyzet, a státus határozatlan ideig lenne biztosítható.

Johanna Mikl-Leitner belügyminiszter szerint korábban előfordult már hasonló gyakorlat, azonban most kötelező érvényűvé tennék ezt az eljárást.

Gazdasági bevándorló/menekült

Reinhold Mitterlehner alkancellár szerint meg kell akadályozni, hogy az emberek “étlapról” válasszák ki Európában, hol akarnak menekültkérelmet benyújtani. A néppárti politikus hangsúlyozta: különbséget kell tenni a gazdasági menekültek és a valóban nehéz helyzetben levők között. A bejelentéskor Sebastian Kurz osztrák külügyminiszter az uniós külső határok védelmét, valamint a menekülést kiváltó okok, köztük az Iszlám Állam (IÁ) terrorszervezet elleni fellépést szorgalmazta.

A párt vezetése egyeztetést folytat koalíciós partnerével, az Osztrák Szociáldemokrata Párttal (SPÖ). Médiaértesülések szerint a szociáldemokraták támogatják a belügyminiszter javaslatát, erről Werner Faymann kancellár is említést tett egy hétfőn tartott sajtótájékoztatón.

Lech Walesa volt lengyel elnök arra hívta fel a figyelmet, hogy a hozzájuk érkező menekülteknek tiszteletben kell tartaniuk a katolikus Lengyelország szabályait és vallását. Az egykori munkásmozgalmi vezető azt mondta: le kell fektetni az elveket, aki azokat betartja, jöhet, ha nem, nem. „Ez mindenkinek a saját választása” – idézi az ABC News Walesát.

Közösen szólal fel október 7-én az Európai Parlamentben (EP) Angela Merkel német kancellár és Francois Hollande francia elnök – közölte hétfőn az EP elnöke, Martin Schulz. A német kormányfő és a francia államfő Schulz meghívásának eleget téve mond majd beszédet az EP strasbourgi plenáris ülésén.

Legutóbb francia elnök és német kancellár Francois Miterrand és Helmut Kohl személyében szólalt fel együtt az EP-ben 1989-ben.

“Ez történelmi jelentőségű nehéz időkhöz illő történelmi látogatás” – idézi a hétfőn kiadott közlemény Martin Schulzot, aki egyúttal úgy véli: az Európai Unió hatalmas kihívásokkal néz szembe, és vezetői részéről erőteljes elkötelezettségre van szükség. Külön fontos jelzésnek tartja Martin Schulz, hogy erről az elkötelezettségről a német és a francia vezető Európa demokratikusan megválasztott képviselői előtt tesz majd tanúbizonyságot.

Az amerikai ABC News arról ír, hogy Horvátország fogadóközpontot nyit a menekültek számára a szerb-horvát határon fekvő Opatovacban, hogy enyhítse a kaotikus helyzetet. Azóta, hogy Magyarország lezárta Szerbiával közös határát, 27 ezer ember érkezett Horvátországba – emlékeztetnek.

Ranko Ostojic horvát belügyminiszter ellátogatott Opatovacba, ahol egy menekülteket szállító buszra is felszállt és szokatlanul közvetlen hangnemben, a keresztnevén bemutatkozva intézett néhány szót az emberekhez. „Rövid ideig most itt lesznek ebben a táborban, ahol ételt, frissítőket és más dolgokat kaphatnak, amire szükségük van, azután tovább visszük önöket Európa felé. Kövessék a rendőrség utasításait, minden rendben lesz, köszönöm” – mondta, valószínűleg inkább a jelenlévő sajtónak, mintsem a menekülteknek címezve az eligazítást. Az alábbi videón ez látható.

Az új központban várhatóan végre elvégzik a menedékkérők regisztrálását is, mielőtt tovább vinnék őket. Ennek ellenére a menekültek nem túl nyugodtak, nem biztosak abban, hogy problémamentesen folytathatják útjukat.

Orbán Viktor szerdán várhatóan a bajor konzervatív CSU tanácskozásán, és a brüsszeli uniós csúcson is részt vesz – közölte Havasi Bertalan. A Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetője azt mondta: a miniszterelnök mindkét meghívásnak eleget tud tenni a szervezés jelenlegi állása szerint.

A CSU (Keresztényszociális Unió) tartományi törvényhozási frakciójának tanácskozásán az egyetlen téma a menekültválság lesz. Hétfőn Horst Seehofer, aki a párt színeiben Bajorország miniszterelnöke, védelmébe vette Orbánt. Azt mondta: „sokan hálásak lesznek majd Orbán Viktor magyar kormányfőnek az uniós külső határ biztosításáért”.

Victor Ponta román miniszterelnök hétfőn kijelentette, hogy fenntartja Magyarországgal kapcsolatos álláspontját, és ismét bírálta a magyar-román határra tervezett kerítés megépítését.

A kormányfő saját pártja, a Szociáldemokrata Párt (PSD) hétfői tanácskozása után újságírói kérdésre válaszolva beszélt Magyarországról. Elmondta: egyelőre fenntartja álláspontját, ami megegyezik a szerb, a horvát, az osztrák miniszterelnök, az Európai Bizottság és az ENSZ-főtitkár véleményével.

Eszerint – tette hozzá – Magyarországnak a menekültkérdésben tanúsított magatartása Európa-ellenes, és szégyen Európa számára. Példátlannak nevezte, hogy Magyarország kerítést épít két EU-tagállam, Románia és Magyarország közé, és úgy vélte, hogy ennek nincs semmi köze az európai szellemiséghez.

“Ezért továbbra is védeni fogom a hazámat és a kormányomat” – mondta Ponta. Hozzátette: felháborítónak tartja, és szerinte Romániában mindenki így kell viszonyuljon ahhoz, hogy a magyar hatóságok beavatkoznak a román belpolitikai játszmákba.

“Nincs az a lakáj a román médiában vagy a politikában, aki örül annak, hogy valaki Budapestről szidja Romániát. Azt akarom, hogy hazánkat Bukarestből irányítsuk mi, és ne mások tegyék Budapestről” – mondta Ponta.

Liviu Dragnea, a PSD ideiglenes elnöke hétfőn elzárkózott attól, hogy válaszoljon a román-magyar diplomáciai vitára vonatkozó újságírói kérdésekre.

A hét végén újabb diplomáciai pengeváltás volt Románia és Magyarország között, miután Bogdan Aurescu román külügyminiszter kijelentette: a határok lezárása “autista és elfogadhatatlan cselekedet”, amely sérti az Európai Unió szellemiségét.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter úgy reagált, hogy “több szerénységet várnánk el a bűnvádi eljárás alatt álló román miniszterelnök külügyminiszterétől”. A román külügyminisztérium vasárnap nem akarta kommentálni Szijjártó “újabb”, a román fél által “provokálónak” tartott kijelentéseit.

Victor Ponta román miniszterelnök fenntartja Magyarországgal kapcsolatos álláspontját. Saját pártja, a Szociáldemokrata Párt (PSD) hétfői tanácskozása után újságírói kérdésre elmondta: egyelőre fenntartja álláspontját, ami megegyezik a szerb, a horvát, az osztrák miniszterelnök, az Európai Bizottság és az ENSZ-főtitkár véleményével. Eszerint szerinte Magyarországnak a menekültkérdésben tanúsított magatartása Európa-ellenes, és szégyen Európa számára.

Mate Granic volt külügyminiszter szerint Szlovéniával feszült, Magyarországgal válságos Horvátország viszonya. Macedónia és Szerbia megtette, amit tudott. Amikor pedig Magyarország eldöntötte, hogy kerítést épít szerbiai határán, Horvátországnak kész tervekkel kellett volna előállnia, és nagy regisztrációs táborokat kellett volna létesítenie a szerb, a magyar és a szlovén határon – közölte a politikus az N1 horvát hírcsatornának adott interjújában.

A volt külügyminiszter úgy véli, komolyan kell venni Magyarországnak azt a fenyegetését, hogy meggátolja Horvátország csatlakozását a schengeni zónához: „Meg tudják tenni, és ha nem javulnak a viszonyok, meg is teszik” – mondta.

Szerinte “a magyarok azért nyitották meg a határokat, mert Németország erre kérte őket, nem pedig a horvát nyomás miatt”.

A zömmel szíriai férfiakból, nőkből és gyermekből álló menet Isztambulból kerekedett fel még vasárnap éjjel, és vágott neki gyalog a 250 kilométeres útnak az északnyugatra fekvő Edirne városa felé. Többüknek sikerült autóstoppal vagy buszra szállva folytatnia útját, ám több száz fő az autópálya leállósávjában gyalogolt a reggeli, egyre élénkebb forgalomban. A rendőrség Isztambultól 50 kilométerre állította meg őket.

A menet azért indult útnak, mert megelégelte, hogy egy egész hétre Isztambul fő buszpályaudvarán rekedt, mert a közlekedési vállalatok – engedelmeskedve a hatóságok utasításának – nem adtak el nekik jegyet.

Edirne – amely a vele azonos nevű tartomány fővárosa – a migránsok új gyülekezési célállomásává vált a múlt héten. Mindössze 10 kilométerre van a görög és húsz kilométerre a bolgár határtól. A tartomány kormányzója ugyanakkor bejelentette, hogy minden olyan migránst, aki törvénytelenül próbál továbbjutni Európába, visszafordíttat a dél-törökországi menekülttáborokba.

Vasárnap Ahmet Davutoglu török miniszterelnök felhívására menekültek százai – többségükben szírek – visszafordultak Edirnéből, ahol napok óta próbáltak átkelni a lezárt görög határon.

“Készek vagyunk akár repülővel is olyan országokba küldeni az embereket, amelyek kinyitják kapuikat, de sajnos egy ország sem reagált kedvezően” – fejezte ki sajnálatát a török miniszterelnök.

A menekültek a múlt héten kedden érkeztek a környékre, miután a közösségi oldalakon egy felhívás azt tanácsolta nekik, hogy kerüljék el a veszélyes átkelést az Égei-tengeren a délnyugat-törökországi üdülőhelyek és a görög szigetek között.

A vesti.mk című macedón portál szerint a balkáni országon csak vasárnap több mint négyezren utaztak át. A macedón-görög határ melletti Gyevgyelijából mintegy 2800 embert vittek vonatokkal a macedón-szerb határ melletti Tabanovcéba, további legalább 800 migráns pedig máshogy kelt útra.

A Szerbiába belépő menekülteket a szerb-macedón határ melletti Presevóból továbbra is a leginkább a szerb-horvát határon fekvő Sidre viszik. A horvát hatóságok ott lezárták ugyan a határt, a menedékkérők azonban a zöldhatáron, a termőföldeken keresztül jutnak át Horvátországba.

Z. Kárpát Dániel, a Jobbik frakcióvezető-helyettese szakképzett önkéntesek bevonását szorgalmazta, hogy ne álljon elő olyan helyzet, hogy – a rendőrök, katonák nagy számú átvezénylése miatt – védtelenül maradjanak más országrészek. Egyebek mellett olyanok toborzására készülnek, akik képzett, erkölcsi bizonyítvánnyal rendelkező mérnökök, ápolók.

A politikus a határzár haladéktalan kiépítését és élő erős védelmét követelte a horvátországi szakaszon. Szerinte, amit sikerült Röszkénél megoldani, az a szervezett bűnbandák tevékenysége miatt átkerült más országrészhez, így azt is meg kell védeni.

Neptun-üzenetben toboroz a honvédség a Debreceni Egyetemen, írja a 4024.hu.

Tisztelt Hallgató!

Felsőfokú tanulmányaid folytatása mellett, majd azt követően is a Magyar Honvédség önkéntes tartalékos katonája lehetsz. Ha érdekelnek a részletek, jelezd a hajdu.onkentestartalekos@gmail.com e-mail címen. A szerződéskötés feltételeiről, valamint az elérhető jövedelmekről szóló előadás helyéről és idejéről hamarosan értesíteni fogunk.

Tisztelettel:

a katonai toborzók

A lap hozzáteszi, az üzenet nem rendkívüli, minden félévben kapnak ilyet a hallgatók.

Nem az Európai Bizottság és a tagállamok, hanem az egyes tagállamok között van konfliktus a jelenlegi migrációs válság kezelését illetően – mondta Navracsics Tibor oktatási, kulturális, ifjúságpolitikai és sportkérdésekben illetékes uniós biztos az Országgyűlés európai ügyek bizottságának hétfői ülésén.

Az Európai Bizottság álláspontja szerint két fő feladat van a jelenlegi helyzetben, a külső határvédelem megerősítése és a már az unió területén tartózkodó menekültek elhelyezése.

E két cél között nem lehet különbséget tenni fontosság szempontjából, ugyanakkor a migránsok elhelyezésére a kvótarendszer elfogadása megoldást jelenthetne – közölte.

Egy több mint ezerfős csoport érkezett a vonattal a gyékényesi határátkelő közelébe, majd gyalog a Somogy megyei Zákányba – közölte az M1 tudósítója. Délután egy újabb csoport várható. Arról egyelőre nincs információ, hogy a délelőtt érkezőkkel a vonat mikor indult tovább valamelyik gyűjtőpont felé.

Jankó Szabolcs (Fidesz-KDNP), Zákány polgármestere a helyszínről telefonon arról tájékoztatta az MTI-t, hogy a menekülteket  a horvát határtól kisebb csoportokban, gyalogosan kísérik rendőrök a vasútállomásra, ahol ugyancsak rendőrök sorfala mellett azonnal felszállítják őket a rájuk várakozó, legalább 14-16 vasúti kocsiból álló szerelvényre.

A menekültek többsége fiatal felnőtt férfi, de sok kisgyermek is van a határról mintegy százfős csoportokban érkezők között. A gyerekek közül többen köhögnek, lázasak, őket a mentőszolgálat munkatársai látják el. A segélyszervezetek önkénteseitől élelmet, vizet, gyógyszert kapnak a hozzájuk fordulók, az önkormányzat pedig a bevándorlók fogadásában és a gyűjtőpontokra induló vonatokra való felszállásban közreműködő rendőrök munkáját igyekszik segíteni, egyebek mellett azzal, hogy ivóvízzel, kávéval kínálják őket.

Az Al-Nahar hétfői számában egész oldalon hirdet a kormány, tájékoztatják az ott élő, nagyjából 1,2 millió szír állampolgárt, hogy Magyarország szeptember 15-től szigorúbban jár el a menekültekkel szemben, írja az ABC.

Ne hallgassanak az embercsempészekre, Magyarország nem enged be illegális bevándorlókat az országba – áll a fizetett hirdetésen.

A magyar előtt a dán kormány is ennél a lapnál hirdetett. A magyarok pedig ezt megelőzően a balkáni államokban indítottak plakátkampányt, osztrák és német mintára.

Orbánhoz hasonlóan én is kerítést építenék, mondta az Österreich című napilapnak adott interjújában Heinz-Christian Strache, szavait a Mandiner idézi. „Sok mindenben igaza van Orbánnak. Osztrákként hálásnak kell lennünk, hogy távol tartja tőlünk a totális káoszt”, tette hozzá.

Strache szerint minden egyes útlevelet át kellene vizsgálni a határon és a zöldhatár védelmét is meg kell erősíteni. „Igen, a határon minden beutazó számára kötelező tenném az okmányvizsgálatot. Ekkor végre regisztrálva lenne az a számtalan illegális bevándorló, és végre látnánk, hogy az állítólagosan üldözöttek nyolcvan százaléka valójában gazdasági bevándorló, aki a világ száz országából érkezik hozzánk.”

A Szabadságpárt is falat építene, „szükség van a kerítésre, hisz az Ön kertjét is védi egy. Nem állítom, hogy a határkerítés mindenre orvosság, de ettől még szükséges. Az EU csődöt mondott külső határainak védelmében.”

„A magyarok csak azt csinálják, amit az EU-s jogszabályok előírnak: védik a külső határt. Jónak tartom, amit Orbán Viktor tesz, mert ő egy olyan kormányfő, aki felelősnek érzi magát saját népéért. Faymann Magyarország-bashingje viszont lesújtott. Ez a legalja.”

Miután Magyarország vasárnap délelőtt újra megnyitotta az M5-ös autópályán fekvő röszkei határátkelőhelyet, a Vecernji List egy kormányközeli forrásra hivatkozva azt írta: a horvát kormány úgy véli, a migránsok ismét a szerb-magyar határt használják majd arra, hogy eljussanak Nyugat-Európába. Ezt a lap szerint Zágráb úgy értékelte, hogy továbbra is működik a “B-terv”, és az ország némiképp fellélegezhet a nyomás alól.

A kormányfő még pénteken rendkívüli sajtótájékoztatón jelentette be, hogy Horvátország lehetőségei korlátozottak, ezért átérnek a “B-tervre”, és a magyar, illetve a szlovén határhoz irányítják a menekülteket.

A legnagyobb nyomás továbbra is a horvát-szerb határ mellett fekvő tovarniki körzetre nehezedig, ahonnét azonnal elszállítják a migránsokat az újonnan épült opatovaci ideiglenes sátortáborba, a nyugat-szerémségi Újlak (Ilok) mellé. Sajtójelentések szerint a higiéniai viszonyok miatt az illegális bevándorlók nem maradhatnak tovább Tovarnikban, a mindössze 1500 fős településen.

Horst Seehofer bajor miniszterelnök szerint sokan hálásak lesznek majd Orbán Viktor magyar kormányfőnek az uniós külső határ biztosításáért. A bajor miniszterelnök szavait a Süddeutsche Zeitung című müncheni lap idézte hétfői számában Seehofer pártja, a konzervatív CSU tartományi törvényhozási (Landtag) frakciójának kedden kezdődő tanácskozásával kapcsolatban, amelyre meghívták Orbán Viktort.

A tanácskozás egyetlen témája a menekültválság, és a magyar vendégnek ugyan szerda este Brüsszelben kell lennie az uniós állam-, illetve kormányfők soron kívüli tanácskozásán, de a CSU-ban még mindig arra számítanak, hogy Orbán Viktor eleget tesz a szerdára szóló meghívásnak.

A Süddeutsche Zeitung szerint vitatott a magyar kormányfő meghívása, Horst Seehofer viszont a védelmébe vette azt, és elmondta, “sokan hálásak lesznek még azért, amit a határokon tesz” Orbán Viktor. Thomas Kreuzer frakcióvezető hozzátette, “a meghívással nem akarjuk semmilyen formában értékelni Magyarország belpolitikáját”, de Magyarországnak a Szerbiával közös határa révén kulcsszerepe van az Európai Unió külső határának biztosításában, azaz a schengeni egyezmény betartásában.

“Beszélnünk kell egymással, ha meg akarunk oldani a problémákat” – mondta a frakcióvezető.  “Azt is tudni akarjuk Orbán miniszterelnöktől, hogy miként képzeli el a jövőt, mit vár az EU-tól, és hogyan akar megfelelni az EU-ban viselt felelősségének” – tette hozzá.

A beszámoló szerint a pártban vannak, akik nem veszik jó néven, hogy Orbán Viktor részt vesz a CSU-hoz közel álló Hanns Seidel Alapítvány Bad Staffelsteinban működő oktatási központjában, az egykori benedekrendi Banz Kolostorban (Kloster Banz) tartandó tanácskozáson. Legalábbis elvárták volna, hogy a párt hangsúlyosabban jelezze, miben különbözik politikája a “jobboldali populista” magyar miniszterelnök politikájától – írta a liberális irányultságú lap.

Különösen az tölti el aggodalommal ezeket a CSU-tagokat, hogy a pártvezetés ismét erőteljesebben igyekszik közeledni Vlagyimir Putyin orosz elnökhöz. Ezzel kapcsolatban Horst Seehofer azt mondta, szerinte csak Oroszország részvételével lehet megoldani a szíriai konfliktust, ezért fenn kell tartanai a párbeszédet az orosz elnökkel.

Thomas Kreuzer hozzátette: Oroszországnak az ukrán válságban folytatott tevékenységét “természetesen el kell ítélni”, hiszen ellentétes a nemzetközi joggal mindaz, amit Putyin tett. A szíriai konfliktus lezárásához azonban szükség van Oroszországra, és a frakcióban erről is tárgyalni kell.

Kép: Menekültek a magyar-horvát határon, MTI / Varga György

Beengedték a horvátországi Bregana és Harmica határátkelőhöz érkező menekültek többségét Szlovéniába hétfőre virradóra – közölte a szlovén rendőrség hétfőn. Az este folyamán mintegy 500 menekültet engedtek be Szlovéniába. A Harmica határátkelőhöz érkező emberek többségét hajnalban buszokkal vitték tovább szlovéniai befogadóállomásokra, és mintegy százötvenen várakoznak még az átkelőhelynél. A rendőrség hozzátette, a Bregana határátkelőhöz érkező legtöbb embert is elszállították.

Horvát lapok hétfőre virradóra arról számoltak be, hogy a javarészt Közel-Keletről érkező menekültek teljesen elzárták a Bregana határátkelőt Horvátország és Szlovénia között, akadályozzák az autók áthaladását, és emiatt végeláthatatlan kocsisor alakult ki a határnál. A szlovén rendőrség szerint az incidens valójában csak egy óráig tartott, és szlovén aktivisták bátorították a bevándorlókat.

Értesülések szerint a határátkelőhöz olyan aktivisták érkeztek, akik helyeslik a migránsok áthaladását Szlovénián keresztül, és arra buzdították a menekülteket, hogy zárják le a határt, ezzel gyakoroljanak nyomást a szlovén rendőrségre, amely nem engedi be őket az országba.

Heteken belül kaphatnak iránymutatást a tagországok és a nemzetközi fuvarozók az Európai Uniótól a megnehezedett határátlépések miatt megnövekedett vezetési idő ellenőrzésének kezelésére – mondta Pencz Zoltán, a Magyar Közúti Fuvarozók Egyesületének főtitkára az M1-nek.

Az uniós rendelet megengedi ugyan, hogy a tagállamok egyedileg eltérjenek a maximális vezetési időtől, azonban ez egy másik tagállamra nem kötelező. Ha a horvát állam felmentést is ad ez alól, 20 nap múlva a lengyel vagy angol határon vagy ellenőrzés során büntethetnek is azért, ha a gépjármű vezetője túllépte a megengedett maximális vezetési idejét.

Jelen esetben a napokkal, több száz kilométerrel kell többet mennie a gépjármű vezetőjének, ami miatt nemcsak üzemanyag költségek nőnek, hanem több lesz az autópályadíj és egy másik fuvartól is eleshet a vállalat – mondta  ki a főtitkár.

Huszonnégy afgán, nyolc pakisztáni, négy-négy kongói és szír, két albán, valamint egy-egy iráni, bangladesi és algériai vádlott közül tizenöten a kerítésen átmászva vagy alatta átbújva, harmincan a korábban megrongált határzáron keletkezett réseken jutottak be Magyarország területére. A vádlottak közül harminchatan Mórahalom, öten Ásotthalom, négyen Kelebia térségében lépték át illegálisan a határt – közölte a Csongrád Megyei Főügyészség szóvivője, Szanka Ferenc az MTI-vel.

A jogszabályváltozások keddi életbelépése óta az ügyészség 116 vádlott bűnösségének megállapítását indítványozta határzár tiltott átlépésének bűntette miatt. Emellett tizenegy gyanúsított előzetes letartóztatásának vagy házi őrizetének elrendelését is kérte a röszkei határátkelőhelynél történt tömegzavargással összefüggésben. Az eddig megszületett ítéletekben a bíróság valamennyi alkalommal az ügyészi indítvánnyal megegyező döntést hozott, a vádlottak egy vagy két évre történő kiutasításáról rendelkezve. Az ítéletek két esetet leszámítva jogerőre emelkedtek – tudatta a csoportvezető ügyész.

Vasárnap éjféltől Zágráb lezárta a Szerbia és Horvátország közötti legforgalmasabb határátkelőhelyet a bejövő teherforgalom előtt – számolt be a szerbiai közszolgálati televízió (RTS) hétfőn.

A Belgrádot Zágrábbal összekötő E70-es úton fekvő, Batrovci-Bajakovo átkelőnél Szerbia irányából már körülbelül 10 kilométeres sorban állnak a kamionok – nyilatkozta az RTS-nek a határőrség egyik képviselője. A két nyugat-balkáni országot nyolc átkelőhely köti össze, hetet már korábban lezártak a migránsáradat miatt, és a teljes forgalmat a Batrovci-Bajakovo átkelőhöz irányították.

Nebojsa Stefanovic szerb belügyminiszter az RTS reggeli híradójában kifejtette: “inkorrekt lépésnek” tartja a határzárat, amely nem használ a jószomszédi kapcsolatoknak. Hozzátette, hogy egyelőre nem tárgyalt horvát kollégáival a lépésről, a határt ugyanis éjszaka zárták le, így nem volt erre módja.

Véleménye szerint Horvátország nem tudja kezelni a migránshelyzetet, de reményét fejezte ki, hogy Zágráb fogékony lesz a probléma orvoslására, mert Magyarországgal is gyorsan meg lehetett találni a megoldást.

Hozzátette: nem tartja lehetségesnek, hogy a migránsokat Szerbiába küldjék vissza, az ország biztosíthatja a megfelelő tranzitot, de a migránsok tartós elszállásolását nem – szögezte le a szerb belügyminiszter.

A gyékényesi és a magyarbólyi határállomásokon keresztül bizonytalan ideig szünetel a személyvonat-forgalom Horvátországba és onnét Magyarországra. Az Agram InterCity és a Rippl-Rónai InterCity csak a belföldi szakaszon közlekedik – derül ki a MÁV közleményéből.