A horvátoknak építjük a kerítést, a szerbek felé nyitottunk

Horvátországnak és Szlovéniának be kell tartania a menekültügyet közösségi szinten szabályozó dublini előírásokat – jelentette ki a német belügyminiszter vasárnap Berlinben. Thomas de Maiziere a ZDF országos köztelevízióban arra a felvetésre, hogy a nyugat-balkáni uniós tagországokban kialakult állapotok is humanitárius válsághelyzetet jelentenek, amelyre hivatkozva a német kormány szeptember elején beengedte a Magyarországról elindult menedékkérőket, azt mondta: “Horvátország más, mint Magyarország”, és Horvátországnak és Szlovéniának “ismét” alkalmaznia kell a dublini szabályokat.

Németország nem tudja átvállalni a terheket, Horvátország, Szlovénia és Ausztria pedig “nem teheti meg, hogy egyszerűen áthelyezi a problémát Németországba” – hangsúlyozta a belügyminiszter a ZDF Berlin Direkt című esti politikai magazinműsorában.

Hozzátette: nagyon fontos, hogy létrehozzák Olaszországban és Görögországban a közös, uniós üzemeltetésű menedékkérő-regisztrációs központokat (hot spotokat), és hogy “sürgősen beszéljünk Törökországgal” azzal a céllal, hogy “ne engedjék át az embereket Görögországba olyan mértékben, mint eddig”.

Magyarország “nem oktathatja ki” Horvátországot, hogy hogyan bánjon a menekültekkel – jelentette ki Ranko Ostojic belügyminiszter újságírók előtt vasárnap, az opatovaci ideiglenes befogadóállomáson, a nyugat-szerémségi Ilok (Újlak) mellett. Magyarországon keresztül valamivel kevesebb mint fél millió ember haladt át, volt akit regisztráltak, volt akit nem- közölte. A horvát belügyminiszter hozzátette: nem leszünk az Európai Unió menekült-gyűjtőközpontja, akik pedig Horvátországot azzal vádolják, hogy nem tartja be a nemzetközi előírásokat, kérdezzék meg maguktól, ők mit tettek.

A belügyminiszter úgy vélte, hogy Orbán szövetségesei,  Aleksandar Vulin szerb szociális miniszter és Tomislav Karamarko, a legnagyobb horvát ellenzéki jobbközép párt, a Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) elnöke ugyanaz a csapat, ugyanazokkal a szavakkal bírálják a horvát kormányt.

Tomislav Karamarko azért  látogatta meg a szerb határ mellett fekvő Tovorarnikot, ahol a legtöbb migráns érkezik az országba, hogy keresztbe tegyen a kormánynak – vélekedett Ostojic. “Forduljon inkább a barátaihoz, Orbánhoz és Vulinhoz, Milosevic pionírjaihoz, akik együtt keltik ezt a hisztériát” – mondta. “Ők egy csapat, akik erővel, szögesdróttal és fegyverrel próbálták meg megoldani a dolgot” – tette hozzá. “A mi szövetségeseink nem Karamarko, Vulin és Orbán, hanem Ferenc pápa és Merkel asszony” – jelentette ki a belügyminiszter.

Opatovacon a kormány 4000 fő befogadására alkalmas ideiglenes befogadóállomást hozott létre, amelyben a migránsok legtovább 48 órát tartózkodhatnak, mielőtt tovább szállítják őket a magyar határra. A horvát belügyminiszter vasárnap felkereste a tábort.

Szijjártó nem várt sokat a válasszal

Annyira nem, hogy az MTI hamarabb közölte a magyar külügyminiszter válaszát, mint a horvát belügyminiszter kijelentéseit. Szijjártó Péter közölte: nem lehet komolyan venni azon ország belügyminiszterének nyilatkozatát, amelynek bevándorlási ellátórendszere egy nap alatt összeomlott.  A magyar külügyminiszter kijelentette: Magyarországra idén több mint 210 ezer illegális bevándorló érkezett. Magyarország ezeknek az embereknek ellátást biztosított, és nagy többségüket regisztrálta az uniós jogszabályoknak megfelelően.

Az elenyésző kisebbség regisztrációjára kizárólag azért nem kerülhetett sor, mert az illegális bevándorlók nem voltak hajlandóak együttműködni a hatóságokkal – tette hozzá. “Horvátország ezzel szemben egy nap után bejelentette, hogy egyáltalán  nem tudja regisztrálni a bevándorlókat, Horvátország felmondta az együttműködést Európával” – fogalmazott a tárcavezető.

Szijjártó Péter azt kérdezte a horvát minisztertől, hogy miként bukhattak el egyetlen nap alatt a schengeni teszten.

Az Egyesült Államok jelentősen megemeli a befogadott menekültek számát a következő évtől  – jelentette be John Kerry amerikai külügyminiszter vasárnap Berlinben Frank-Walter Steinmeier német külügyminiszterrel folytatott megbeszélése után. A német és az amerikai diplomácia vezetőjének közös sajtótájékoztatóján John Kerry elmondta, hogy az Egyesült Államok a kormány szándékai szerint 2016-ban az eddig tervezett 70 ezer helyett 85 ezer menekültet fogad be a világ minden részéről, 2017-ben pedig 100 ezret.

Hangsúlyozta, hogy hazája segíteni akar a menekültválság kezelésében. Arról nem beszélt, hogy mennyi szíriai állampolgár lehet a befogadni tervezett menekültek között. Azt viszont kiemelte, hogy a kormány a törvényhozással együttműködve annak lehetőségeit vizsgálja majd, hogy miként lehet egyszerre emelni a menekültek számát, és megőrizni az ország biztonságát.

Frank-Walter Steinmeier üdvözölte, hogy Washington kapcsolatba lépett Moszkvával a szíriai polgárháború ügyében. Kiemelte, hogy Törökországgal, Szaúd-Arábiával, Iránnal és Oroszországgal is egyetértésre kell jutni a konfliktus rendezéséhez.

Több mint 1000 migráns érkezett vasárnap este a Somogy megyei Zákányba – jelentette az MTI tudósítója a helyszínről. A Horvátországból érkező migránsokat a határról rendőrök kísérik kisebb csoportokban a vasútállomáson álló, 16 vasúti kocsiból álló szerelvényhez.

Többségük fiatal férfi, az első két csoportban, amelyben mintegy 250-en voltak, az MTI tudósítója mindössze két nőt látott.

Az állomáson veszteglő vonaton mintegy 300 ember várakozik reggel 9 óra óta. A vonat feltehetően még órákig ott áll majd, mert – az MTI információi szerint – Letenyéből buszokkal hoznak még migránsokat a zákányi vasútállomásra, és csak ezt követően viszik majd el őket valamelyik regisztrációs pontra.

Megindult a forgalom az M1-es autópályán a hegyeshalmi határátlépési pontnál, miután az osztrák hatóságok megnyitották a forgalom előtt a Hegyeshalom felé vezető oldalt – tájékoztatta a Győr-Moson-Sopron Megyei Rendőr-főkapitányság sajtóosztálya vasárnap az MTI-t. Az osztrák hatóságok vasárnap délután biztonsági okokból zárták le a sztrádát a nickelsdorfi határnál. A korlátozás idejére a forgalmat a 165-ös kilométernél az M15-ös autóútra terelte a rendőrség.

Huszonhárom ítéletet hozott határzár tiltott átlépésének bűntette ügyében a Szegedi Járásbíróság vasárnap – tájékoztatta a Szegedi Törvényszék szóvivője az MTI-t. Juhászné Prágai Erika közölte, a bíróság tizenegy vádlottat egy, tizenkettőt két évre kiutasított Magyarország területéről. A vádlottak közül tizenöt afgán, hét pakisztáni, egy pedig iráni  állampolgárságúnak vallotta magát.

Az ítéletek mindegyike jogerőre emelkedtek, és a terheltek egyike sem kérte, hogy a tolmácsolás útján lefordított ítéletet neki anyanyelvükön írásban kézbesítsék.

A három, az ügyészség által kezdeményezett gyorsított eljárásban nem született ítélet, két esetben a bíróság elhalasztott a tárgyalást, egy ügyben pedig visszaküldte az iratokat a vádhatóságnak, mert a szabadlábon lévő terhelt nem jelent meg a tárgyaláson.

Európa és Németország nem zárkózhat be, de nem is tud mindenkit befogadni a háborús övezetekből, ezért egy új menekültügyi rendszert kell kidolgozni, amely biztosítja a menekültek legális belépését az EU-ba és nem terheli túl az unió közösségét – mondta a német belügyminiszter egy hétvégi lapinterjúban, amelyben kiemelte: a menekültek a Közel-Keleten uralkodó erőszak miatt áramlanak nagy számban Európába, és nem Angela Merkel német kancellár miatt.

Thomas de Maiziere a Der Spiegel című hírmagazinban megjelent interjúban kiemelte, hogy a menekültügyet uniós szinten szabályozó dublini rendszer ugyan “kiüresedett”, de fenn kell tartani egészen addig, amíg bevezetnek helyette egy másik rendszert, mert az EU jogszabályokra épülő közösség.

Az új rendszernek “nagyvonalúan” megállapított “kontingensekre” kellene épülnie, vagyis az EU-nak előre meg kellene határoznia, hogy egy adott időszakban mennyi menekültet tud befogadni, és gondoskodnia kellene arról, hogy ezek az emberek legálisan, biztonságosan el is jussanak területére.

A tagországokban járó ellátás eltérő színvonalát, minőségét pedig közelíteni kellene egymáshoz, egy sávot, “korridort” kellene bevezetni, hogy a menekültekkel legalább “megközelítőleg” egyformán bánjanak mindenütt.

Azokat sem szabad cserben hagyni, akik már nem férnek bele az előre rögzített befogadási keretbe. Gondoskodni kell arról, hogy biztonságban élhessenek abban a régióban, amelyben a hazájuk van. “Ez is hozzátartozik Európa felelősségéhez” – mondta Thomas de Maiziere.

“A kerítések nem jelentenek megoldást, de az EU-nak erős külső határokra van szüksége”, azért is, hogy ne folytathassák tevékenységüket az embercsempészek – mondta az Angela Merkel vezette konzervatív CDU politikusa arra a felvetésre, hogy a javasolt új rendszer nem oldaná meg az illegális határátlépés problémáját.

Arra a kérdésre, mégis miként kellene biztosítani a külső határokat, és mit kellene kezdeni a Földközi-tengeren életük kockáztatásával az EU felé igyekvő emberekkel, Thomas de Maiziere kifejtette: az életmentés a legfontosabb, de a kimentett embereket Európán kívül kell biztonságba helyezni. “Máskülönben természetesen nem lenne sok értelme egy kontingenseken alapuló megoldásnak” – mutatott rá a német belügyminiszter.

Arra a kérdésre, hogy mindez azt jelenti, hogy a Földközi-tengerből kimentett embereket vissza kell vinni Afrikába, elmondta: nem egyszerűen Afriába, hanem “egy biztonságos helyre Afrikában, ahol segítséget nyújtunk nekik, és mindenkinek van esélye arra, hogy bekerüljön a kontingensbe, amelyet egy előre rögzített képlet alapján osztanak szét egymás között az (uniós) tagállamok”.

Mindezt csak a nemzeti szuverenitás egy részének közösségi szintre emelésével lehet megvalósítani, de más ügyekben is “gyakran volt már példa” erre – mondta Thomas de Maiziere.

A magyar műszaki határzárral és a Röszkénél történtekkel kapcsolatban azt mondta: nem szeretne olyan Európában élni, ahol ismét kerítések épülnek, és a magyar eljárást sok szempontból lehet bírálni. Ugyanakkor Magyarország más országokkal ellentétben az uniós jog előírásainak megfelelően regisztrálta a menekülteket, és foglalkozik uniós külső határa védelmével.

“Ami viszont a szerb határon végbement legutóbbi fejleményeket illeti, megítélésem nagyon világos: a magyar kormánynak gondoskodnia kell arról, hogy mindenki emberhez méltó bánásmódban részesüljön, és ne alkalmazzanak erőszakot menekültekkel szemben”. “Minden más elfogadhatatlan!” – jelentette ki a német belügyminiszter.

Az uniós menekültügyi rendszerrel kapcsolatban hasonló gondolatokat fogalmazott meg a CDU egy másik tekintélyes politikusa, Elmar Brok, az Európai Parlament külügyi bizottságának elnöke is, aki a Welt am Sonntag című vasárnapi német lapnak elmondta: nemcsak Olaszországban és Görögországban kellene kialakítani menedékkérő-regisztrációs központokat, hanem tranzitországokban is, köztük Egyiptomban, Libanonban,  Jordániában, Törökországban és Szerbiában.

A menedékjogi kérelmeket már ezekben a központokban el kellene bírálni, és aztán a menekült státust megszerző kérelmezőket biztonságos körülmények között el kellene szállítani az EU-ba – mondta Elmar Brok. Hozzátette: ez a megoldás jelentősen enyhítené az EU-ra nehezedő terheket, és megkímélné a menekülteket az Eu-ba vezető veszélyes úttól.

A CDU/CSU pártszövetséggel kormányzó szociáldemokrata párt (SPD) elnöke, SIgmar Gabriel alkancellár elutasította a belügyminiszter felvetését. A politikus az ARD közszolgálati televíziónak adott vasárnapi nyilatkozatában azt mondta: a kontingensekre épülő megoldás ellentétes a német alaptörvénnyel és “pontosan az ellentéte annak, ami teljes joggal emelt ki Angela Merkel: jelesül, hogy méltányos eljárásra van szüksége minden ember esetében, aki Németországba érkezik és menedéket kér”.

Az osztrák hatóságok biztonsági okokból lezárták a nickelsdorfi (miklóshalmai) határátkelőt vasárnap délután – közölte a rendőrség a honlapján. A közlemény szerint a rendőrség az M1-es autópálya 165. kilométerénél a gépjárműforgalmat az M15-ös autóút felé tereli. Felhívták a figyelmet, hogy aki Ausztriába szeretne eljutni, választhatja a soproni, kópházi, illetve a jánossomorjai határátkelőket.

Az M1 aktuális csatorna beszámolója szerint a sztrádán több kilométeres kocsisor torlódott fel. Nickelsdorfban a tudósítás szerint csaknem 5000 migráns várakozik.

Az APA osztrák hírügynökség a burgenlandi tartományi rendőrségre hivatkozva vasárnap reggel azt jelentette, hogy mintegy 4700 menekült tartózkodott Nickelsdorfban. Az APA jelentése szerint a hatóságok egyelőre nem tudják, hogy mikor, hogyan és mennyi menekültet fognak tudni elszállítani a Hegyeshalom közelében lévő településről. A rendőrség közlése szerint az sem világos, hogy pontosan hova is vinnék a menekülteket Miklóshalmáról.

Horvátországot támadta a magyar kormányszóvivő, amiért gyakorlatilag embercsempészetben vesz részt azzal, hogy regisztráció nélkül buszoztatja át az országon a menekülteket – írta a Sky News. Horvátországban az állami hatóságok szervezik a migránsok eljuttatását a magyar határhoz – jelentette ki Kovács a brit televíziónak. 

A kormányszóvivő kijelentette: Magyarország megpróbálja fenntartani a fegyelmet és betartani az előírásokat, és ennek jegyében szeretné legalább azt elérni, hogy a migránsok regisztráltassák magukat, de ez a jelenlegi körülmények közepette és különösen a mostani hangulatban rendkívül nehéz. “A törvényességet és a rendet próbáljuk helyreállítani határainkon (…) Ahogy a szerb határon is látható volt, ennek a rendnek vannak korlátai” – fogalmazott a Sky News vasárnapi politikai magazinműsorában a magyar kormányszóvivő.

 Horvátország nemcsak Magyarországot, de az Európai Uniót is cserben hagyja ezzel – mondta Kovács Zoltán. Magyarország a nemzetközi szabályoknak próbál eleget tenni, és biztosítani szeretné, hogy csak azok léphessék át a határt, akik erre jogosultak – tette hozzá.

Az uniós belügyminiszterek keddi tanácskozása, illetve a szerdai brüsszeli rendkívüli EU-csúcstalálkozó előtt a V4-országok (Magyarország, Szlovákia, Csehország és Lengyelország) külügyminiszterei hétfőn Prágában egyeztetnek – közölte a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) vasárnap az MTI-vel.

Donald Tusk, az uniós országok állam-, illetve kormányfői testülete, az Európai Tanács elnöke csütörtökön hívott össze rendkívüli EU-csúcstalálkozót a menekültválság megvitatására.

A KKM közleménye szerint a prágai tanácskozáson részt vesz az unió soros elnöki tisztét betöltő Luxemburg külügyminisztere is.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Prágából Törökországba utazik tovább, hogy ott kedden ismertesse a magyar kormány javaslatát, amely szerint az EU-nak át kellene vennie a törökországi, jordániai és libanoni menekülttáborok finanszírozását.

Még nem véglegesítették a német menekültügyi rendszer reformjáról szóló csomagnak azt az elemét, amely szerint nem kaphat szállást és ellátást Németországban olyan menedékkérő, akinek ügyében a dublini szabályok alapján nem Németország az illetékes – írta a Der Tagesspiegel című berlini lap hétvégi számában.

A napokban kiszivárgott tervek szerint azon menedékkérők, akiknek ügyében Németország nem illetékes, csak arra kaphatnak támogatást, hogy visszautazzanak abba az uniós tagállamba, ahol regisztrálták őket.

A Der Tagesspiegel értesülése szerint a javaslat komoly ellenállást váltott ki, így nem biztos, hogy az eredeti formában megvalósul. A lap név nélkül nyilatkozó forrásai azt is elmondták, hogy a reform előkészítését irányító belügyminisztériumban sem arra gondolnak, hogy egyszerűen el kell küldeni mindenkit, akinek ügye nem Németországra tartozik.

Például egy Magyarországon regisztrált menedékkérő esetében a német hatóságok a magyar partnerekkel egyeztetve irányítanák át az illetőt,  juttatásait, ellátását pedig csak a visszafogadásra irányuló eljárás végeztével, a Magyarországra utazás elrendelésével szüntetnék meg – írta a berlini lap.

A német sajtóban a napokban ismertetett eredeti elképzelés szerint továbbra is maradhatnának Németországban mindazok, akiknek esetében a német állam önként – a dublini szabályokkal összhangban – átvállalja a menekültügyi eljárás egészének lefolytatását. Ez jelenleg csak a szíriai állampolgárságú menedékkérőkre vonatkozik.

Segélyszervezetek élesen bírálták a kormány elképzelését. Például a rászorulókat segítő szervezetek országos szövetsége (PW) szerint “cinikus és embertelen” eljárás lenne, ha Németország pusztán az ország elhagyásának költségeit fedezné szükséghelyzetben lévő emberek esetében, és “tévút” olyan államokba kényszeríteni embereket a juttatások megvonásával, amelyekben nincs elfogadhatóan működő menekültügyi rendszer, és nincsenek perspektívák a menedékkérők előtt.

A német kormány egy sor további változtatást tervez. A csomagot szeptember 24-én mutatják be a kormány és a tartományok vezetőinek találkozóján. Ezután a kormány hivatalosan elfogadja és a törvényhozás elé terjeszti a javaslatokat, és sürgősségi eljárást kér az ügyben.

A megszokott rend szerint folytatódik hétfőn az óvodai és iskolai munka Zákányban, ám rendkívüli esemény esetén azonnal lezárják az oktatási intézményeket – közölte a Somogy megyei település polgármestere vasárnap az MTI-vel. Jankó Szabolcs (Fidesz-KDNP) elmondta: a horvát határ mentén fekvő Zákányba péntek óta folyamatosan érkeznek a migránsok Horvátországból. Mivel az iskola közvetlenül a vasútállomás, az óvoda pedig a migránsok által birtokba vett sportpálya mellett van, polgármester – mint közölte – fontosnak tartja, hogy megnyugtassa a település lakóit, a gyermekek biztonságban lesznek.

Kifejtette: vasárnap délután tájékoztatják a teendőkről a civil szervezetek és az intézmények vezetőit és a pedagógusokat, továbbá a település Facebook-oldalán is tudatták, hogy a gyermekek – a több mint 100 iskolás és 30 óvodás – kizárólag a szülőkkel, vagy meghatalmazottjukkal hagyhatják el az óvodát, illetve az iskolát.

Mindkét intézményben megerősítik ügyeletet, a gyerekek kíséretét, a szülőket pedig szülői értekezleten tájékoztatják – mondta a mintegy 1000 lakosú település polgármestere.  Beszámolója szerint a településen és a zákányi vasútállomáson is nyugalom van. A migránsok egy csoportja – mintegy 300-400 ember – a vonaton várja, hogy elinduljon a regisztrációs pontok valamelyikére.

Jankó Szabolcs elmondta: a rendőri jelenlét folyamatos, a polgármesteri hivatal és a helyi civilek a rendőrökkel egyeztetve vízzel, kávéval, étellel látják el a migránsokat, ebben a helyi vállalkozók is segítenek.

Az MTI értesülése szerint vasárnap az esti órákban Zákányba újabb migránsok érkeznek. Vonattal 1000-1200 embert hoznak a magyar határra Horvátországból.

A németek csupán 20 százalék vélekedik úgy, hogy a határellenőrzés alkalmas a Németországba érkező menedékkérők számának korlátozására, az ebben kevésbé, vagy egyáltalán nem bizakodók aránya pedig 39 százalék. Ennek ellenére a német lakosság 51 százaléka teljes mértékben egyetért azzal, hogy Németország és több más európai ország ideiglenesen visszaállította a határok ellenőrzését a beutazó menedékkérők nagy száma miatt, derült ki a YouGov közvélemény-kutató intézet vasárnap közzétett felméréséből – írta az MTI.

Teljesen rossz elgondolásnak a lakosság mindössze 11 százaléka tartja a határellenőrzés visszaállítását, és 5 százalék szerint inkább elhibázott, mintsem hasznos intézkedésről van szó. További 27 százalék inkább jó, mint rossz intézkedésnek tartja ezt.

 Német hírportálok vasárnapi jelentései szerint a szövetségi rendőrség csütörtök óta egyre kevesebb menedékkérőt tartóztat fel és regisztrál a határokon. Míg csütörtökön 7000 embert, szombaton 2700 embert vettek nyilvántartásba és szállítottak befogadóállomásokra, de a következő napokban megint többen lehetnek. Hétfőtől naponta 5 különvonattal szállítanak menedékkérőket Ausztriából Németországba – közölte a szövetségi rendőrség egy szóvivője.

A határellenőrzést szeptember 13-án állították vissza a schengeni határellenőrzési kódex alapján, amely szerint a belső határellenőrzés nélküli schengeni övezet tagországai a közrendet, vagy a belső biztonságot fenyegető komoly veszély esetén legfeljebb 30 napos időtartamra – illetve a komoly veszély várható időtartamára, ha az meghaladja a 30 napos időszakot – visszaállíthatják az ellenőrzést a belső határaikon. Az intézkedés súlypontja az német-osztrák határ, valamint a német-cseh határ egyes térségei.

A kormánypárti frakció az MTI-hez vasárnap eljuttatott közleményében reagált Kerék-Bárczy Szabolcs, a Demokratikus Koalíció elnökségi tagjának kijelentésére. A politikus napközben zsákutcának nevezte a kerítésépítést.

A Fidesz erre válaszul felszólította Gyurcsány Ferencet, a DK elnökét és a magyar baloldalt, hogy hagyják abba a “felelőtlen nyilatkozatokat és a bevándorlók hergelését”, mert azzal a magyar emberek biztonságát veszélyeztetik. A magyar kormány minden eszközzel megvédi Magyarországot és Európát – hangsúlyozza a Fidesz, majd hozzáteszik, a határzár építését a horvát és a román határon is folytatják, mert szerintük a szerb határon elkészült kerítés is bizonyítja, hogy ahol határzár van, ott töredékére esik vissza az illegális határátlépők száma.

És még azt is mondta a Fidesz, hogy, ha a baloldalon múlna, bármennyien és bárki beléphetne az országba és Európába. Hogy ez most azt jelenti-e, hogy a Fidesz komolyan gondolja, hogy “a baloldal” még akár az Iszlám Állam vezetőjét is beengedné-e az országba, vagy ismert sorozatgyilkosokat, esetleg nemzetközi körözés alatt álló háborús bűnösöket is, az nem derült ki az MTI híréből.

Az Europol vezetője szerint “példátlan számban” telepedtek rá a szervezett embercsempész bandák az európai migrációs hullámra. Rob Wainwright, az EU-országok hágai székhelyű rendőri együttműködési szervezetének igazgatója – aki korábban a brit elhárításnál (MI5) a szervezett bűnözés és a terrorizmus elleni ügyosztályt vezette – a The Sunday Telegraph című tekintélyes konzervatív vasárnapi brit lapnak elmondta: olyan bűnözői csoportok is áttértek az embercsempészetre, amelyek korábban például kábítószer-kereskedelemmel foglalkoztak.

Wainwright hozzátette: 30 fős külön ügyosztályt hozott létre az Europolon belül a migránsválság mögött meghúzódó szervezett bűnözői csoportok felderítésére, de az embercsempész tevékenység olyan méreteket öltött, hogy az új csoportot “elöntötte” a rázúduló ügyek puszta tömege.

Az Europol becslése szerint az Európába irányuló embercsempészetben most már legalább 30 ezren vesznek részt, és egy-egy embercsempész banda hetente több százezer dollárt keres. A szervezők között vannak “viszonylagos újoncok”, például britek, akik egyedül, saját kocsijukkal szedik össze a francia parton átkelésre váró migránsokat.

“Ők a pitiáner szerencselovagok, de ugyanitt dolgoznak jól megszervezett brit és francia bűnözői szindikátusok is” – mondta a brit lapnak az Europol vezetője.

Rob Wainwright szerint ugyanakkor eltúlzottak azok a félelmek, hogy a migránsok tömegében az Iszlám Állam nevű dzsihadista fegyveres szervezet terroristái is elvegyülhettek. Wainwright kijelentette: az elsődleges terrorveszélyt olyan európai állampolgárságú terroristák jelentik, akik Irakban vagy Szíriában csatlakoztak az Iszlám Államhoz, és onnan esetleg hazatérnek. Ők útlevéllel utaznak, és nincs szükségük arra, hogy az Európába tartó migránsokhoz csatlakozzanak, sőt így le is bukhatnak például egy ujjlenyomat-ellenőrzés során – mondta az Europol igazgatója.

Az m1 tudósítója szerint akkor a káosz és a feszültség (amit a Reuters élő közvetítésén annyira nem láttunk) amiatt, hogy megtelt a határátkelő környéke, hogy az újonnan érkezők már le sem tudnak ülni.

Az emberek tülekednek, mert reménytelennek érzik a kijutást, közülük vannak olyanok, akik napok óta időznek már itt. Az m1 szerint verekedés is volt itt délelőtt. A tudósító állítása szerint egyes afgánok késsel próbáltak helyet szerezni maguknak a határról továbbinduló buszokon, vonatokon.

Horvátország és Szlovénia irányából jelentős számú bevándorló érkezését várják az északkelet-olaszországi határtérség tartományaiban is, ahol megkezdődött felkészülés az esetleges emberáradat fogadására.

Angelino Alfano olasz belügyminiszter hétfőre sürgősséggel értekezletet hívott össze a határ menti térségek rendőrségi és más hatósági vezetőivel. Jelen lesznek az olasz-francia és az olasz-svájci határszakaszok idegenrendészeti képviselői éppúgy, mint a migrációtól jelenleg inkább érintett keletolasz határtérségeké.

Korábbi olasz hatósági nyilatkozatokból kiderült, a római kormány attól tart, hogy az európai uniós tagállamok egymás utáni határlezárásai után ismét Itália irányába tolódhat vissza a migráció útvonala, de a bevándorlók most már Olaszországból sem tudnak majd továbbmenni más európai országba.

Készültség lépett már életbe az Ausztriával és Szlovéniával határos Friuli-Venezia Giuliában, amelytől nincsen messze Horvátország sem. Az Il Sole24Ore olasz gazdasági napilap vasárnapi jelentése szerint az 1,2 millió lakosú Friuliban minden készen áll a bevándorlók befogadására. A tervek szerint nemcsak a befogadó állomásokra irányítják őket, hanem szükség esetén az eddigi gyakorlat szerint a tartomány területén szétosztva kaszárnyákban, szállodákban és üres lakásokban is elszállásolják őket.

Friuli rendőrsége júniustól a szlovén és osztrák határellenőrzési szervekkel aktívan együttműködik a közös határ felügyeletében. Ausztria szeptember 15-től ideiglenes határellenőrzést vezetett be újra az emberkereskedők kiszűrésére.

A horvát belügyminisztérium legfrissebb adatai szerint 25 ezer migráns érkezett Horvátországba szerda reggel óta, közölte a Jutarnji List című horvát napilap internetes oldalán vasárnap. A legnagyobb nyomás továbbra is a szerb határ melletti tovarniki körzetre nehezedig, ahol jelenleg 4900 migráns tartózkodik, akiket a nap folyamán buszokkal és vonattal szállítanak majd a horvát hatóságok a magyar határra.

Horvátország a nyolc horvát-szerb határátkelő közül hetet lezárt, csak a bajakovói átkelő maradt nyitva, amely a Belgrád-Zágráb autópályán van. Ennek ellenére folyamatosan érkeznek a zöldhatáron az illegális bevándorlók. Jelentések szerint Tovarnikban ötezer fő befogadására alkalmas sátortábort építenek a horvát hatóságok az esős idő miatt, hogy ideiglenesen ott tudják elszállásolni a migránsokat. A munkálatok még folynak.

A horvát-szlovén bregami és harmicai határátkelőknél hétszáz menedékkérő vár arra, hogy beengedjék őket Szlovéniába. A krízishelyzet kezelése érdekében a szlovén hatóságok a teherforgalom előtt lezárták a bregami határátkelőt, ami miatt kilométeres sorokban torlódtak fel a kamionok. A legfrissebb adatok szerint több mint kétezer migráns lépte át eddig a horvát-szlovén határt.

A menekültek, akik menedékjogi kérelmet nem akartak benyújtani és utazási dokumentumokkal sem rendelkeztek, Spielfeldnél akarták első alkalommal is átlépni a határt vasárnap hajnalban.

Az osztrák belügyminiszter szombati közlése szerint Ausztria tartja magát a dublini egyezményhez, és természetesen minden egyes esetben megindítja az eljárást azért, hogy Horvátországba vagy Szlovéniába visszaküldhesse a menekülteket.

A szakadó esőben érkeztek, a tömeg fele még ott van, írja a Sonline. Vonattal viszik őket tovább Murakeresztúrra, ezer ember fél tíz óta várja, hogy indulhasson.

A román külügyminisztérium nem kívánja kommentálni a magyar külgazdasági és külügyminiszter újabb, a román fél által “provokálónak” tartott kijelentéseit – közölte a bukaresti tárca vasárnap, Szijjártó Péter aznapi bírálatára utalva.

Bukarest szerint a magyar diplomácia irányítója folytatta a román vezetők elleni “elfogadhatatlan támadásait”. Leszögezték: a román külügyminisztérium nézetei világosak és közismertek az adott témát illetően és ezek “összhangban mások, európai és nemzetközi szinten megfogalmazott álláspontjával”.

A román fél álláspontját újból ismertetni fogja a magyar hatóságokkal Románia budapesti nagykövete, akit “meghívtak” a magyar Külgazdasági és Külügyminisztériumba – zárul a közlemény.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter bírálta román kollégája arról szóló szombat esti szavait, hogy a határok lezárása “autista és elfogadhatatlan cselekedet”, amely sérti az Európai Unió szellemiségét.

A külgazdasági és külügyminiszter így reagált: “több szerénységet várnánk el a bűnvádi eljárás alatt álló román miniszterelnök külügyminiszterétől”. Szijjártó Péter hozzáfűzte: Bogdan Aurescunak semmi alapja sincsen arra, hogy sértegesse Magyarországot, a magyar embereket.

Ezt már megírtuk, most mutatjuk fotón:

A Készenléti Rendőrség munkatársai bontják az M5-ös autópályán, a Röszke-Horgos magyar-szerb határátkelőhelynél fölállított kerítést 2015. szeptember 20-án. Pintér Sándor magyar és Nebojsa Stefanovics szerb belügyminiszter nyitották meg az öt napja ideiglenesen lezárt átkelőt. MTI Fotó: Kelemen Zoltán Gergely

41 km-nyi kerítéssel végzett eddig a honvédség a déli határon, mondta az m1-en Bakondi György nemzetbiztonsági főtanácsadó, folyik az anyagbeszerzés, aztán gőzerővel lendülnek bele újra a munkába a katonák, tette hozzá.

„Állami segítséggel zajlik a horvát embercsempészet”, jelentette ki Bakondi után Kovács Zoltán kormányszóvivő. A brüsszeli csúccsal kapcsolatban azt mondta, a legfontosabb a külső határok védelme.

Az LMP a menekültválság megoldásáért idén és jövőre összesen 62,5 milliárd forintot költene a menekülttáborok és a rendőrség kapacitásának bővítésére, valamint a nemzetközi fejlesztési források növelésére.

Gerstmár Ferenc, az ellenzéki párt elnökségi tagja az LMP korábban bemutatott 24 pontos intézkedési tervét részletezve az MTI-nek vasárnap telefonon elmondta, a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalnak (BÁH) a kapacitásbővítés mellett előírnák, hogy a menekülttáborokban biztosítsanak egészségügyi ellátást. Az LMP ennek megvalósítására a hivatal jelenlegi 8,9 milliárd forintos költségvetését az idén 2,5 milliárd forinttal, jövőre pedig 10 milliárd forinttal emelné meg.

Az ellenzéki párt ugyanilyen költségvetési bővítést alkalmazna a rendőrségnél is, ezzel legalább háromezer rendőrt lehetne újonnan alkalmazni – mondta Gerstmár Ferenc, aki közölte azt is, hogy a menekülteket kibocsátó országok helyzetének rendezésére szánt fejlesztési forrásokat az idén 23 millió forintról 2,5 milliárd forintra, jövőre pedig 10 milliárd forintra növelnék.

Az LMP a javaslataiban szereplő kiadások fedezetét a közmédia, az országgyűlési őrség, valamint a paksi bővítés költségvetéséből vonná el.