Közélet

Utolsó pillanatban fújták le a kémper tárgyalását

Pálfi Rita

2014. 03. 21. 07:01

Szilvásy György volt titokminiszter és a korábbi titkosszolgálati vezetők ügyének váratlan halasztását a Fővárosi Ítélőtáblán a tanácsvezető bíró betegségével indokolták, a Népszavának. A lap információi szerint azonban más események is lehetnek a háttérben.

Korábban a témában:

Pénteken kezdődött volna másodfokon a Fővárosi Ítélőtábla katonai tanácsa előtt az úgynevezett kémüggyel összefüggő titkos büntetőeljárás, ám a tárgyalást az utolsó pillanatban “lefújták” – írta a Népszava. A lapnak a Fővárosi Ítélőtáblán a váratlan halasztást a tanácsvezető bíró betegségével indokolták.

A Szilvásy György volt titokminiszter és a korábbi titkosszolgálati vezetők 2041-ig titkosított ügyében az eredeti tervek szerint a pénteki első tárgyalást április 11-én követte volna a második, amelyen várhatóan ítéletet is hirdetett volna a bíróság – írta a lap.

Felidézik, hogy a Debreceni Törvényszék katonai tanácsa által tavaly júliusban kihirdetett elsőfokú ítélet – amelynek a titkosítás miatt csak a rendelkező része nyilvános – alapján 2 év 10 hónap letöltendő börtönbüntetést kapott Galambos Lajos, a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) volt főigazgatója és Szilvásy György is. A volt NBH-vezetőt kémkedésért tettesként, míg az egykori kormánytagot kémkedésre felbujtásért ítélték el. Galambos Lajos hivatali utódját, Laborc Sándort bűnpártolásért egy év börtönbüntetésre ítélték, ám a végrehajtást két év próbaidőre felfüggesztették. A negyedik vádlottat, Püski Lászlót a bíróság felmentette.

Nem betegség miatt halasztottak?

A kémper eddigi menetrendjét a Népszava információi szerint leginkább az írta felül, hogy a fellebbviteli ügyészség a védelem beadványai alapján észlelte azokat az anomáliákat, amelyek első fokon történtek. Az államtitok miatt amúgy zárt tárgyalásokról szóló, végleges, bíró által hitelesített jegyzőkönyvek nemhogy a törvényben fő szabályként előírt 8 napon belül nem készültek el, de az ítélethirdetésre sem, sőt hetekkel későbbre sem. A jegyzőkönyv-vázlatként szolgáló “tárgyalási jegyzetek” sok esetben eközben olyan mondatokat tartalmaztak, amelyek a tárgyaláson el sem hangzottak.

A lap értesülései szerint ezeket az anomáliákat a végleges jegyzőkönyvek sem tisztázták. Sőt, kiderült, hogy a védői panaszok megalapozottak, hiszen több esetben jelentős eltérés mutatkozik a tárgyalási jegyzőkönyvek írásos szövege és a tárgyalásokról készült hangfelvétel között.

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Kommentek

Fotó: Karancsi Rudolf/24.hu
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.