Közélet

Korrekt-e az időalapú jegy?

Az időalapú elektronikus jegyrendszerrel kapcsolatos kérdéseket tett fel Endre a Budapesti Közlekedési Központnak. Olvasónk a kérdésein túl a BKK-tól kapott válaszokat is elküldte a BKV-Figyelőnek, az alábbiakban a levélváltást közöljük.

Tisztelt Ügyfélszolgálat!

Olvasom az EBRD-rendszerrel kapcsolatos tájékoztatójukat a weboldalon, és felmerült bennem egy fogyasztóvédelmi kérdés.

jegyrendszer_mti.jpgFotó: MTI

“Kedvező változás, hogy az eddig megszokott vonaljegyet felváltja az időalapú jegy, amely érvényességi idején belül (30 vagy 60 perc) korlátlan számú átszállást és utazást biztosít. Utasaink, ügyfeleink többségének ez könnyebbséget, adott esetben olcsóbb utazást is jelenthet a jelenlegi vonaljegyhez képest. Új jegyérvényesítőket telepítünk, ami lehetővé teszi a napi költési limit bevezetését. Ezt azt jelenti, hogy ha a jeggyel utazó ügyfeleink egy napon belül adott időn belül meghatározott számú jegyet használnak fel, akkor utána aznap már többet nem von le a rendszer ügyfelünk kártyájáról. Ez különösen praktikus, ha ügyfelünknek nem éri meg bérletet vásárolni, de mégis úgy hozza az élet, hogy többet kell utazni a tervezettnél az adott napon.”

Ez természetesen egy nagyon dicséretes változtatás, közeledik a szolgáltatás a korrektnek mondható forma felé, de mégis szeretném tudni, hogy hogyan készülnek fel olyan aggályokra, miszerint mi van, ha valaki csupán 1 megállót szeretne utazni. A jelenlegi jegyrendszer rendkívül méltánytalan az ilyen esetekre nézve, hiszen 300-350 forintot kell kifizetnie valakinek egyetlen megállóért. Legyen ez a megálló egy Sasadi út – Budaörs, benzinkút (272-es busz), ami közismerten egy kb. 5 percnyi út a busznak, és 4-5 km, tehát nem lehet legyalogolni, nem lehet megkerülni. Ehhez tehát ki kell fizetnie az utasnak 30 percre jogosító jegyet? Minden nap? Minden alkalommal? Ez rendkívül méltánytalan.

Hasonlóan méltánytalan egy dugó, netán baleset miatti lassulás, amikor méltánytalanul használódik fel egy két perc helyetti 15-30 perc, melyet például egyetlen vagy néhány megálló megtétele jelent egy ilyen dugóban. Tehát ugyanaz a táv, de többszörös idő. Sokan nem utaznak sokáig és nem szállnak át akár egyszer sem, mert egyetlen járat néhány megállója is célba juttatja őket. Ők azonban egy meg nem kapott magasabb szolgáltatást (nagyobb használatot) fognak fizetni ahelyett, hogy távolságalapon fizetnének azért a megtett útért függetlenül attól, hogy 2 vagy 20 perc alatt jutottak célba a közlekedési helyzettől függően?

Megválaszolandó kérdések:

Kérem szíveskedjenek megvilágítani: hogyan fogja méltányosan kiszolgálni az ilyen igényekkel rendelkező utasokat az új rendszer? Például aki ma kezel egy jegyet a 272-esen Törökbálint felé, majd néhány röpke megállóért átszáll a 88-as buszra vagy 172E buszra, és emiatt is kezel egy jegyet, még ha az környéki is, és a két szolgáltatási igénybevétel bizony nem áll arányban.

Megoldást jelentene-e (ha szükséges) például egy választható távolságalapú elszámolás nagyjából a mobiltelefon-prepaid-kártyások esetéhez hasonlóan, akik havonta válthatnak az igényeiktől függően? Amennyiben Önök nem illetékesek a kérdésben (hasonlóan szégyenteljesen méltánytalan környékibérlet-rendszer esetéhez, mint megtudtam, ott sem az Önök cégénél van az íróasztal, amely képes volt három bérletet rendelni egyetlen járat útvonalának végigutazásához), kérem szíveskedjenek továbbirányítani az illetékes szervhez. Tájékoztató válaszukat eljuttatom a nagyközönséghez is, hogy így egyetlen levélnek köszönhetően sokan tájékozódhassanak.

A BKK válasza:

Társaságunkhoz 2013. augusztus 5. napján érkezett elektronikus levelével kapcsolatban köszönjük megtisztelő észrevételét, Társaságunk számára kiemelten fontos, hogy utasaink véleményét megismerjük és figyelembe vegyük. Külön örülünk annak, hogy Ön is üdvözli az új jegyrendszer bevezetését, amely reményeink szerint sok kedvező változást fog hozni az utazóközönség számára.

A BKK Budapesti Közlekedési Központ Zrt. egyik jelentős projektje a budapesti elektronikus jegyrendszer kialakítása, melynek előkészítő munkái jelenleg zajlanak. Az elektronikus jegyrendszernek köszönhetően érintés nélküli, modern technológiára alapuló jegy- és bérletrendszer kerül bevezetésre, személyre szóló közlekedési kártyával vehető majd igénybe a tömegközlekedés, továbbá a jegy- és bérletértékesítési rendszer kiegészül az internetes és okostelefonos vásárlási lehetőséggel, valamint a megújult jegykiadóautomata-hálózattal.

Az Ön által említett példák leginkább az alkalmi utasok számára praktikus termékek körét érintik. Ennek egyik formája az időalapú jegy, amely meghatározott ideig lesz érvényes, amely érvényességi idő alatt korlátlan számú felszállásra – azaz átszállásra – fog jogosítani. Az utolsó felszállásnak az érvényességi időn belül kell lennie, így az utolsó részutazás még a járművön töltött ideig tarthat. Továbbá az elektronikus jegyrendszerhez tartozó újdonság lesz a napi díjplafon bevezetése: ha egy adott napon az utazásainak száma eléri a megadott mértéket, automatikusan napi jegyet kap, vagyis aznapi újabb utazásait már díjmentesen teheti meg.

Kérem, engedje meg, hogy az alábbiakban válaszoljunk az Ön által feltett kérdésekre.

Első kérdésére kínál részben megoldást a fentebb már említett időalapú jegy: ha az utas Budapesten száll át a jegy érvényességi idején belül, akkor nem kell új jegyet kezelnie minden egyes átszálláskor, illetve ennek a konstrukciónak nagy előnye, hogy ha a napi utazásai során eléri a díjplafon mértékét, akkor az azon túli utazásai díjmentesek lesznek az adott napra.

A második felvetésre a következő a válaszunk. A távolságalapú elszámolás sajnos nem megvalósítható abból az okból kifolyólag, hogy a városi közlekedésben nem bízható a járművezetőre még elsőajtós felszállás esetén sem az, hogy megjegyezze, felszálláskor melyik utas mekkora távolságot vagy időt jelölt meg tervezett utazásához, és azt később számon kérje. Az sem lenne ugyanakkor megoldás, ha fel- és leszálláskor regisztrálni kéne az utazást, hiszen előfordulhatna az, hogy valaki az első megálló után úgy regisztrálná a leszállását, hogy továbbutazik.

Ha ezek a lehetőségek elérhetőek lennének az utasok számára, az olyannyira ellehetetlenítené a bérleteladásokat a gyakorlatban, hogy összeomlana a közösségi közlekedés finanszírozásának egyik legfontosabb menetdíjbevételi pillére. Az elektronikus jegyrendszer bevezetése terveink szerint 2014 során kezdetét veszi, a vonaljegyek új időalapú jegyre való átváltása fokozatosan fog történni. A jelenlegi vonaljegyek az új rendszer kialakításának befejezéséig lesznek érvényesek.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik