A Budai Központi Kerületi Bíróság hétfőn délután határozatot hozott: elrendelte a több emberen elkövetett emberöléssel megvalósított háborús bűntett, vagyis az ’56-os sortüzek miatt őrizetbe vett Biszku Béla lakhelyelhagyási tilalmát. Az ügyészség nem látta indokoltnak, hogy a 91 éves férfi ellen előzetes letartóztatást indítványozzon a bíróságon.
A végzés értelmében a gyanúsított Budapest közigazgatási területét nem hagyhatja el és hetente egy alkalommal köteles jelentkezni a BRFK második kerületi kapitányságán. A végzés egyelőre nem jogerős, mert az ügyész, a gyanúsított és a védő is fellebbezett. Az ügyészség Biszku Béla ellen azért indítványozta a házi őrizet elrendelését, mert megítélése szerint nem lehet kizárni a 91 éves ember szökését vagy elrejtőzését.
A bíróság az ügyészi indítványt részben megalapozottnak találta, a gyanúsítottal szemben összegyűjtött bizonyítékokat megalapozottnak értékelte. A kényszerintézkedés elrendelésekor „a cselekmény tárgyi súlya önmagában nem alapozza meg a legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását, de ha a cselekmény akár életfogytig tartó szabadságvesztéssel is büntethető, akkor figyelembe veheti enyhébb kényszerintézkedés alkalmazását is.”
A bíróság szükségesnek, de elegendőnek tartotta a lakhelyelhagyási tilalom elrendelését, amellyel Biszku Béla „eljárási cselekményeknél való jelenléte” kellő módon biztosítható.
A rendszerváltás utáni magyar büntető igazságszolgáltatás mérföldkőhöz érkezett – mondta hétfőn Ibolya Tibor megbízott főügyész arról, hogy gyanúsítottként kihallgatták Biszku Bélát, aki nem akart vallomást tenni és nem ért egyet a gyanúsítással. Ettől függetlenül az ügyész szerint együttműködő, kitűnő szellemi és fizikai állapotban van.
Biszku Béla utolsó nyilvános megjelenése Kádár János szoboravatóján
Fotó: Kummer János
Biszkunál reggel házkutatást is tartottak. Az egykori belügyminiszter lakásán lőszereket találtak a nyomozók, most azt vizsgálják, hogy Biszkunak, aki nagy vadász volt egykor, volt-e engedélye ezek tartására. Az ügyészség most felbujtóként, több emberen elkövetett emberöléssel megvalósított háborús bűntett miatt hallgatta ki. Ez az ügyészség szerint a Nyugati téri sortüzet, ahol 5 ember halt meg 56-ban és a salgótarjáni sortüzet jelenti, ahol pedig összesen 46-an haltak meg. Ibolya Tibor elmondta azt is, hogy az MSZMP ideiglenes intézőbizottságának valamennyi tagja, ha élne, ezzel a bűncselekménnyel gyanúsítható lenne – de már csak Biszku Béla él közülük.
Biszku Béla ellen jobbikos képviselők tettek feljelentést a tavaly elfogadott, az emberiesség elleni bűncselekmények elévülhetetlenségéről szóló törvény alapján. Az ügyészség a feljelentés nyomán március elején indította el a nyomozást több emberen elkövetett, emberöléssel megvalósított, emberiesség elleni bűncselekmény gyanújával.
Kicsoda Biszku?
Biszku Béla 1921-ben született Márokon. Eretileg szerszámlakatos. Az MKP, az MDP majd az MSZMP tagja és vezetője, belügyminiszterként 1957–1961 az 1956-os forradalom utáni megtorlás egyik irányítója, majd miniszterelnök-helyettes, az MSZMP KB titkára. 1989 óta a politikától visszavonultan él.
Nem keresték
Biszku neve furcsa mód 20 éven keresztül nem került elő. Senkinek nem jutott eszébe megkeresni a „munkásellenzék” öklét. 2008-ban két blogger álportréfilmmel akarta csőbe húzni az öreg politikust. Skrabski Fruzsina és Novák Tamás elhitette az egykori belügyminiszterrel, hogy a Beregi Ifjúsági Egyesület tagjaként szeretnének filmet csinálni Márok nagy szülöttjéről. Máig emlékezetes a filmben, ahogyan a riporterek szinte könyörögnek az agg kommunistának, kérjen bocsánatot. Ebben a filmben mondja azt Biszku, hogy nem bánt meg semmit és szerinte nincs miért bocsánatot kérnie, továbbá, hogy „Nagy Imre megérdemelte a sorsát”.
’56 nem forradalom
A film bemutatása után még egyszer jelent meg Biszku a nyilvánosság előtt. A Duna televízió Közbeszéd című műsorában Apáti-Tóth Katától számos olyan kérdést kapott, ami a „Biszku-filmből” kimaradt. Arra a kérdésre, hogy mit gondolt magáról a forradalomról, kijelentette: ’56-ot nem tekinti forradalomnak. 1956-ot nemzeti tragédiának, a “magyar nép tragédiájának” nevezte, melynek szerinte ő szenvedő alanya volt. 1957 és 1961 között betöltött belügyminiszteri szerepét Biszku a műsorban úgy értékelte, hogy politikai tisztséget töltött be, az ország közbiztonságának helyreállításáért és a törvények betartatásáért dolgozott.
Kádár a legnagyobb
“Az ítéleteket nem én hoztam, azokat a szuverén magyar bíróság hozta meg” – tette hozzá Biszku, aki az ítélekről azt mondta, hogy azokat nem tudja minősíteni, a pereket pedig nem tartja koncepciós pereknek, mondván: azok “valamilyen cselekmények alapján születtek meg”. “Én akkor a legjobb tudásom szerint igyekeztem a népem érdekeit szolgálni” – mondta Biszku azután, hogy a riporter megkérdezte tőle, ma mindent ugyanúgy csinálna-e, mint egykor. Biszku a műsorban Kádár Jánosról azt mondta: őt a huszadik század legnagyobb politikai egyéniségének tartja.
