Csernobil az ukrán fővárostól 130 kilométerre található, az atomerőműjében 1000 megawattos, könnyűvizes, grafithűtésű, külső szigetelő burkolat nélküli reaktorok működtek.
1986. április 26-án hajnali 1 óra 23 perckor a négyes blokk reaktorában két robbanás történt, az épület teteje kiszakadt. Tíz napig égett a tűz, és több százszor annyi radioaktív szennyeződés jutott a levegőbe, mint a második világháborúban a Hirosimában és Nagaszakiban ledobott atombombák miatt.
A katasztrófát a reaktor tervezési hibája és egy nem engedélyezett kísérlet okozta. A személyzet azt akarta kipróbálni, hogy teljes áramkiesés esetén a lassuló turbinák maradványenergiája elegendő-e a pót hűtőrendszer átmeneti üzemeltetésére, amíg a dízelgenerátorok működésbe lépnek. A reaktor teljesítményét 20-30 százalékra nyomták le, és kiiktatták a biztonsági automatikát, valamint a vészhűtő rendszert is.
A csernobili csata – dokumentumfilm (1. rész):
A hűtővíz hőmérsékletének emelkedése miatt automatikusan megindultak lefelé a szabályozó rudak, de a tervezési hiba miatt ezek alsó része grafitból állt, amely nem nyeli el a neutronokat. A reaktor teljesítménye így váratlanul megugrott, a túlhevülés miatt a szabályozó rudak megakadtak. A hűtővíz elforrt, a gőznyomás robbanást idézett elő, majd kémiai robbanás történt, és hasadási termék került a levegőbe.
A Szovjetunió két napig nem adott hírt a katasztrófáról. Azért kellett megszólalniuk, mert a svédek a náluk mért radiokativitás emelkedése miatt magyarázatot követeltek. Magyarországon csak május elsején beszéltek a történtekről érdemben.
Csernobil – a Magyar Nukleáris Társaság filmje (1. rész):
Csernobil 30 kilométeres körzetében zónát hoztak létre, több százezer embert telepítettek ki, de csak 36 órás késéssel. 1987-ben ítélték el az erőmű vezetőit, 10 évre, a létesítmény fölé szarkofágot emeltek, a másik három blokkot lezárták.
A balesetnek 47 közvetlen halálos áldozata volt (a mentésben résztvevők), és mintegy 600 ezer embert ért erős sugárzás, négyezren halhattak meg rákbetegségekben. Ukrajna, Fehéroroszország, Oroszország mellett további 24 európai országot érintett a sugárzás, hazánkat két hullámban árt enyhe-közepesnek ítélt szennyezés.
Összefoglaló a jelenlegi körülményekről:
A Csernobiltól 40 kilométerre lévő Prjpaty lakossága (május elsején még focimeccset is rendeztek) hatalmas mennyiségben kapta a mérgező anyagot, a település szinte teljesen kihalt a következő hónapokban – itt lakott több csernobili dolgozó.
Az erőmű felett álló szarkofág nem túl stabil, ezért Ukrajna megerősíti azt (100 év védettséget hozna), az új védőburoknak 2015-ig kell elkészülnie – Magyarország kétmillió dollárral járul hozzá a költségekhez.
AJÁNLOTT LINKEK:
A csernobili robbanás a Discovery filmje (youtube.com)
A közvetlen áldozatok névsora (wikipedia.hu)
A csernobili robbanás (kfki.hu)
Eltúlozták a hatását? (geographic.hu)
Amerika gyászol – A Challenger tragédiája 
Itt a tavasz, itt a nyúl, magyar-brazil 3-0! 
Változások (tavaszi) előszele – A Queen Budapesten
Felbőgtek a motorok a Vasfüggöny mögött (1986) 
Üzemben a paksi erőmű 3. blokkja 
