Tavaly egy debreceni pénztárgép-üzembehelyező-céget, a Hajdu Irodaszer Kft-t megkereste egy bolgár pénztárgép-gyártó, hogy eladna nekik adatkapcsolatra alkalmas pénztárgépeket. Csodálkoztak, hisz nálunk ezt nem is kéri az adóhivatal. Csodálkozott a bolgár is, hisz a rendszert már a fél Balkán bevezette: Szerbia, Koszovó, Bosznia is, egyebek között. Majd fogja kérni – írta vissza a magyaroknak a bolgár. „Úgy tűnik, neki lett igaza” – mondta lapunknak Hajdu Péter, a Pénztárgép.org-ot is üzemeltető cég tulajdonosa. Ám ami a bolgár gyártónak egyértelmű volt, az a magyar pénztárgép-piacot – és a pénzügyéreket is – meglepetésként érte.
Mint Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter pénteken bejelentette, Magyarországon a fekete- és szürkegazdaság visszaszorítása – illetve az állami adóbevételek növelése – érdekében kötelezővé teszik a NAV-val elektronikusan kapcsolatot tartó, és a blokkolt forgalomról folyamatosan naprakész adatokkal szolgáló pénztárgépeket az idén.
S ebből már jövőre majdnem 100 milliárd forintnyi plusz áfabevételt remél a kormány. Ez egy rettenetesen nagy szám, hisz ehhez majdnem félmilliárd forintos eltitkolt készpénz-bevételt kell találnia a kereskedőknél a NAV-nak az új rendszer segítségével. Ez a tavaly bevallott készpénzes számlák 3-4 százalékának felel meg az Országos Kereskedelmi Szövetség becslése alapján.
Ötletük sincsen
Ám hogy ez a tisztességesen adót fizetők számára örvendetes terv hogyan valósul meg és megvalósul-e, azon is múlik, pontosan milyen rendszert vezettet be a tárca, amit egyelőre nem lehet tudni. Jelen pillanatban azonban még az NGM-nek is hetekre lesz szüksége ahhoz, hogy kidolgozza a leendő magyar szabályozást, s a piaci szereplők is csak ámulnak, hogy akkor most mi lesz.
Az importőröknek és a kiskereskedőknek is raktárkészleteik vannak, tele olyan gépekkel, amelyek januárra használhatatlanná válhatnak. A Hajdu Kft-nél például jelen pillanatban 27 darab 30 és 80 ezer forint közötti nettó árú gép csücsül. „Én nem tartok tőle, hogy nem fogom tudni eladni a készletet: bárki is nyit üzletet bárhol, muszáj lesz pénztárgépet venni, még ha januártól újat is kell vennie” – jegyzi meg Hajdu Péter.
Példaképünk, Bulgária
Mivel egyelőre senki sem tud semmit arról, hogy a szabályozás milyen lesz, a jövőt kutatva leginkább abból lehet kiindulni, hogyan vezették be másutt a rendszert. Bulgáriában az elmúlt egy-másfél évben vezették be az új gépeket, fokozatosan haladva ágazatonként: először a benzinkutakat kötelezték az online gépek használatára, aztán a gyógyszergyártókat, -importőröket és a patikákat. Idén áprilistól pedig mindenkinek muszáj e-gépet használnia, aki áfaköteles (akinek 50000 levánál, azaz 7 millió forintnál több az éves forgalma). Bulgáriában egyes szektorokban – az építőiparban, az idegenforgalomban és az egészségügyben – 60 százalékra becsülik a számla nélkül, zsebbe adott kifizetéseket, tehát ott még a magyar viszonyoknál is rosszabb a helyzet.
A bolgár pénzügyminisztérium és az adóhatóság elsöprő sikerként kommunikálja a bevezetést, amelynek nyomán a januárban még 12 milliárd levás kiskereskedelmi forgalom februárra 2,5 milliárddal nőtt. Szigorúan – 10000 levára, azaz másfélmillió forintra – büntették a gépcserét le nem bonyolító cégeket, pontosabban csak büntették volna, mert az áprilisi határidő után szúrópróbaszerűen ellenőrzött 10 ezer cégből egy sem merte megjátszani az ellenállást. Jelen pillanatban 300 ezer pénztárgép küldi a forgalmáról az adatsort az ottani adóhivatalnak. (Az eredeti becslés szerint 600 ezer pénztárgép volt az országban, hogy ezek felével mi lett, nem lehet tudni.)
A helyzethez hozzátartozik: Bulgária 2006 óta reformálja adórendszerét, és ma az EU egyik legalacsonyabb adószintjével büszkélkedhet. Az áfa-kulcs általában 20 százalék, a vendéglátásban 9 százalék, s az szja és a társasági adó is 10-10 százalékos.
Besúgógépek
A rendszer egyébként nem tudja szűrni azt, ha valaki nem ad blokkot, de jó tippet ad az adóellenőröknek, hogy kit érdemes vizsgálni. A bolgár adóhivatal a bevezetés után nem is vacakolt sokat, rögtön kijelölt 3000 céget, amelyet gyanúsnak ítélt. Ezek között voltak olyanok, amelyeknek a forgalma hirtelen nagyot változott, akár felfelé, akár lefelé. Előbbi esetben a cég múltját kezdték vizsgálni a revizorok, előbbi esetben pedig azt, vajon mindent blokkol-e az eladó. Volt olyan eset is, ahol egy Fekete-tenger partján lévő étterem mindössze napi háromezer forintnak megfelelő forgalmat ütött be a gépbe – miközben 12 embert foglalkoztatott.
A bolgároknál nagy probléma a benzinkutak adóbevallása: tavaly bevezették az e-pénztárgépeket, ám az idén a kutak benzinszintmérőjével is össze kellett kötni a gépet és az adóhivatalt. Tavaly 270 benzinkút be is zárt, amikor bevezették az új pénztárgépeket, egy részük maga csukta be a boltot, de volt, hogy az adóhivatal intézkedett.
Nyernek a tisztességesek
Becslések 30-40 százalékkal nőtt azokban az országokban az adóbevétel, amelyeknél bevezették az új rendet – s szinte minden esetben a kereskedők állták az átállást. Ivan Petrov, a bolgár Carat Electronics pénztárgép-gyártó kereskedelmi igazgatója szerint a gép maga 250-500 euróba kerül, s havidíjként fizetni kell a rendszer mobilinternet-kapcsolatát biztosító mobilcégnek is a hozzáférésért, jellemzően 2-3,5 eurót. A térségben “sima” internet-alapú rendszer nincsen, két okból: egyrészt a mobilhálózat kiterjedtebb az internethálózatnál, így kisebb falvakból is eljut az adat, másrészt pedig a jogalkotók jobban bíznak a mobilinternet biztonságában.
Uniós pénzből is lehet
Ám volt olyan ország, ahol az állam támogatást adott az új gépek megvásárlásához – így például Szerbiában európai uniós forrásokat használtak fel ehhez, s az internetkapcsolat díját is átvállalta a kormány.
A pénztárgép-kereskedés a nagy változás idején jó biznisz: a Carat viszonylag nagy szereplőnek számít a térségben, s összesen eddig körülbelül 100 ezer e-pénztárgépet adott el. Tapasztalataik szerint a bevezetés egy-három év azután, hogy minden szükséges jogszabály – köztük a technikai paramétereket szabályozó végrehajtási rendeletek – megszületnek. Általánosságban 4-5 jelentősebb szereplő közt oszlik meg a piac, s a kereskedők 90 százaléka inkább rögtön új pénztárgépet vesz, mint hogy a régit alakíttassa át.
