A jövőben feleznék 25 év alattiak és az 55 év felettiek, valamint a 25-55 év közötti szakképzetlenek munkáltatói terheit. A tartós munkanélküliekre és a szülésből a munkába visszaérkezőkre nem is kellene ilyen közterhet fizetni két évig, a harmadik évben pedig csak a felezett összeget – mondta hétfőn Orbán Viktor. Az öt említett munkavállalói csoport esetében a szociális hozzájárulási adót és a szakképzési hozzájárulást százezer forintos bruttó bérig csökkentik – tette hozzá.
A Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének (MSZOSZ) elnöke ezt így fordította le: százezer forint lesz a minimálbér.
Szakképzettség nélküli = minimálbéres
Pataky Péter úgy véli, a szakképzettség nélküliek foglalkoztatásához szánt munkáltatói terhek csökkentése mögött egy újabb tervezett minimálbéremelés lehet, s ennek a költségeit akarja a kormány elviselhetőbbé tenni. S mivel a százezres szám is elhangzott, akkor szerinte ebből egyenesen következik, hogy ennyi lesz jövőre a minimálbér.
Ha pedig a jellemzően minimálbéres szakképzetlenek bérét ennyivel meg kell emelni, de a munkáltató terheit közben megfelezik, azzal a munkáltató és a dolgozó is jól jár. A munkáltatónak az emeléssel együtt sem fog többe kerülni a foglalkoztatás. A dolgozónak pedig valamennyivel emelkedni fog a nettó bére. S mivel egykulcsos adó van (nincs adójóváírás), így innen is lesz szja-bevétel az államnál. Logikus.
Kikre fog vonatkozni?
Pataky Péter csak azért aggódik, hogy a részletes szabályokban mi lesz majd. Nagy kérdés például szerinte, hogy vajon a már most foglalkoztatottakra is vonatkozni fog-e az új szabály, vagy csak az újonnan felvettekre. Mert ha csak az újonnan felvettekre lesz érvényes a kedvezmény, akkor tartani lehet tőle, hogy sok dolgozót „lecserélhetnek” a kedvezményért.
Ez pedig nem lenne érdekük sem a dolgozóknak, sem az államnak. Hiszen nem lenne több foglalkoztatott, csak mások kapnának állást, mint eddig.
A munkahelymegtartás mellett állnak
Megemlítette, a miniszterelnök bejelentése alatt éppen ülésezett a munkavállalók és a munkaadók érdekegyezető fóruma, a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács (NGTT), s ott is mindnyájan a munkahelymegtartást szorgalmazták.
Persze a 25 fő alatti foglalkoztatóknál tervezett 16 százalékos kisvállalkozói adó, ami szinte minden adót, így a foglalkoztatás munkáltatói terheit is kiváltja, lehet, hogy ennél a szegmensnél elég lesz a munkahelymegtartáshoz. Az átalányadó (főállásban összesen 50 ezer forintos mindent lefedő közteher) pedig az önfoglalkoztatóknál töltheti be ugyanezt a szerepet.
További kérdések
Az sem mindegy, hogy meddig jár majd a felezős kedvezmény azoknál, akiknél nem mondott a miniszterelnök időhatárt.
S nem világos még, hogy milyen összeghatárig jár majd a kedvezmény. Százezerig? S akkor a munkáltatónak többe fog kerülni a 105 ezres dolgozó, mint a százezres? S erre vajon hogyan fog reagálni? – sorolta aggályait az elnök.
Akkor lenne igazán jó, ha…
Pataky Péter szerint egyébként egyáltalán nem rossz ötlet a járulékcsökkentés. Sőt, bizonyos elemei kifejezetten jók, például azok, amelyek a korábbi (eddig nem túl eredményes) foglalkoztatást segítő programoknál (például Start, kismamák foglalkoztatása) nagyobb kedvezményt adnának. Az is jó, hogy a kedvezmények nem egy évre szólnak, mert így valódi foglalkoztatás-bővülés lehet az eredmény.
De azt is megjegyezte: az ilyen programok akkor lehetnek igazán eredményesek, ha éppen fellendülőben van a munkaerőpiac, s a cégek amúgy is azt terveznék, hogy bővítik a létszámot. Ha viszont nincs szükségük emberre, akkor ingyen sincs szükségük rájuk. Márpedig most valami ilyesmi helyzet van sok cégnél – tette hozzá.
