Gazdaság

Milyen is az alföldi Mercedes?

Hivalosan is munkába áll a kecskeméti Mercedes gyár. A magyar jelzőt vélhetően szívesen ragasztjuk rá az itt készülő a B-osztályú Mercedesekre. A vezess.hu összefoglalója arról, hogy milyen autót is építünk.

Először is nagyot változott a B-Merci. Oda a szendvicsszerkezetű padlólemez, 86 milliméterrel alacsonyabban helyezkednek el az ügyfelek kívánságára felegyenesített pozícióban lévő ülései, így könnyebb beszállni az újba, mint a korábbi változatba. És persze szebb, takarékosabb, tágasabb, biztonságosabb.

Balra a régi, jobbra az új.

A frontrészen a miheztartás végett gigantikus csillag ül, elegánsra vágott LED jelzőfények között, a látvány egésze letisztult, csicsamentes. A sok apró trükk ellenére még kisbusz marad a B-osztály, de legalább emészthető formával. Nem csak az esztétikát szolgálja a külcsín, a sok szélcsatornában töltött órának köszönhetően a Mercedes alaktényezője (0,26 cw) a kategória legjobbja.

Nem csak a csillagos embléma különbözteti meg a többi, hasonló méretű autótól, hanem a tartalom is, ez tényleg igazi Mercedes, csak kisebben. Illetve nem is feltétlenül kisebben, hiszen a lábtér fejedelmi, fejünk távolról sem ér hozzá, még az üvegtetővel súlyosbított tetőhöz sem, és a hangulat is remek odabent. Tágas, világos, minőségi.

Belül hengerel a B-osztály.

Az előd trambulinon ugorva sem érte el ezt a minőséget. Bőr hátán műbőr, feszesen, pontosan varrva, klasszikus formai megoldások, kitűnő minőségben tálalva. A személyes kedvencem a finoman mozgó szellőzőnyílás. Mintha Angelina Jolie ajkai között ujjunk lenne a jégkrém. Ha egyszer elkezdtük babrálni, sosem hagyjuk abba.

A képre kattintva galéria nyílik a magyar merci minden procikájáról. (vezess.hu)

Egyedül a középkonzol tetején trónoló hét colos LCD kijelző tűnik átgondolatlannak. Első pillantásra utólagos kiegészítésnek hat, peckesen áll, nem tűnik el gombnyomásra, mint a négykarikás ellenlábas típusaiban. Ha már elrejteni nem lehet, én a Mercedes helyében összeálltam volna valamelyik almatermesztő elektronikai céggel, és egy hordozható, minden földi jóval felszerelt táblagéppel kenyereztem volna le a nördgenerációt. (Ha akarjuk van Internet, hangvezérléssel. Már így látatlanul használhatatlannak mondanám.)

Tökéletes motor

A bemutatón szinte a tesztparkban fellelhető összes variációt végigpróbálgattuk. Az 1,8 literes dízel a más modellekből ismert motor továbbfejlesztett változata, B 180 CDI-ként 109 lóerőt és 250 Nm-t, B 200 CDI-ként 136 lóerőt és 300 Nm-t teljesít. Az erősebb dízellel indítottunk, amihez hatfokozatú kézi váltó járt. A sportcsomagtól két centivel alacsonyabb az autó súlypontja, emellett direkt kormányzás és extra lengéscsillapítók is segítenek, hogy sportosabbnak érezzük a B-osztályt.

Már amennyire egy 136 lóerős, közel másfél tonnás járgány sportosnak érezhető. Ugyan szépen lehet vele közlekedni, és a 9,5 másodperces százas sprint sem annyira vészes, mégis az egyetlen sport-közeli élményt a direkt kormányzás adta. Nincs hangja – egyedül a szögletes tükör hangoskodik már jóval az autópályás tempó elérése előtt – és a váltó is kissé hosszú úton, de bámulatosan simán, könnyedén jár.

Ha Mercedes vásárlóként a racionális gondolkodás lenne a hobbim, akkor valószínűleg a B 180 CDI változatot emelném le a virtuális polcról, és azt is az új, hétfokozatú, dupla-kuplungos automatikus váltóval. Ez egy roppant harmonikus, jól eltalált párosítás. A 109 lóerő elegendő a békés helyváltoztatáshoz, az automatikus váltó pedig roppant kényelemessé teszi a vezetést. Igaz, nem olyan fürge, mint a VW DSG-je, de a nyugdíjas korzózáshoz nem is hiányzik a fokozatok közötti eszelős kapkodás.

Kipróbáltuk a teljesen új, 1,6 liter hengerűrtartalmú, turbófeltöltővel lélegeztetett benzinmotorokat is. A gyengébb 122 lóerős, az erősebb 156 lóerőt ad a vezetőnek, míg nyomatékuk 200, illetve 250 Nm. Az erősebb változat nem is okozott csalódást, de a 122 lovas már elég kelletlenül mozgatja a B-osztály hízásra hajlamos testét. És emellett üvölt is, ha nagyon noszogatjuk. Meglepő módon a dízelek sokkal csendesebbek, szerethetőbbek voltak.

Végtelen biztonság

Mindegyik B-Merci a szíve mélyén elkötelezett környezetvédő, így ösztönösen leállítja a motorját a piros lámpánál. Emellett hálás jószág, gondosan ügyel a gazdára, és annak barátaira, rokonaira és üzletfeleire.  A Collision Prevention Assist optikai és akusztikai figyelmeztetést ad a sofőrnek, ha akadályt lát maga előtt az autó, és a vezető éberségét is folyamatosan figyeli a rendszer. Ha pedig mégis közel a baj, akkor a Pre Safe rendszer becsukja az ablakokat, megfeszíti az övet és még az ülést is olyan pozícióba állítja, amely minimálisra csökkenti a sérülés esélyét.

A biztonságunkért felelős rendszerek listája szinte a végtelenig bővíthető, a táblafelismerő rendszertől kezdve a holttérfigyelőig mindent tud a B-osztály. Ha elkerülhetetlen a baleset, az ablakok felhúzásával, az ülés megfelelő pozícióba állításával és az öv megfeszítésével próbál életet menteni az autó.

A B-osztály ugyanazt a számot adja elő mint vetélytársai, csak a farmer-pulóver felöltő helyett szmokingban. A minőségi gúnyának pedig ára van, 6,9 millió alatt nem juthatunk új B-osztályhoz. Ha szigorúan az alapárakat nézzük, a konkurencia sokkal olcsóbb, (Volkswagen Golf Plus 5,2 millió, Ford C-Max Grand  5,3 millió forint). Ám ha a hasonló teljesítményű, azonos felszereltségű modellek esetén már eltűnik az árrés, a kényeztető extrákkal teletömött verziók mind ott toporognak a nyolcmilliós sáv alatt.

Akinek fontos a kifogástalan megjelenés, és eleve egy extrákkal felpumpált kompakt egyterűre vágyik, a B-osztálynál keresve sem talál partiképesebb típust. Ráadásul lehet vele magyarkodni picit.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik