Magyarország és a környező országok kis- és középvállalatai nagy várakozással tekintenek a 2017-es uniós pályázati évre. Azonban míg Horvátországot és Magyarországot kiemelkedő pályázási kedv jellemzi, addig Bulgáriában és Romániában mérsékelt a részvételi hajlandóság.
A négy országban összesen 3 332 millió euró pályázati pénzre számíthatnak idén a kkv-k:
- ebből a horvát vállalkozók körülbelül 122 millió,
- a románok mintegy 221 millió,
- a bolgárok 627 millió,
- a magyarok pedig nagyjából 2362 millió euróra pályázhatnak majd.
A legnépszerűbb pályázatok kapacitásbővítésről és eszközbeszerzésről szólnak. Idehaza a vissza nem térítendő támogatások, az innovációs, illetve a közép-magyarországi régióban elérhető kiírások népszerűek. Romániában a vidékfejlesztés területén aktívak a gazdák, Horvátországban pedig a termelési létesítmények építésére, felújítására pályáznak legszívesebben. Ellenben kizárólag Bulgáriában vásárolhatunk pályázati keretek között autót, földet vagy ingatlant – állapítja meg a Goodwill Consulting Kft. pályázati tanácsadó cég regionális összehasonlítása.
Hullámzó érdeklődés
A közép- és kisvállalkozások pályázási kedvét elemezve Magyarország kiemelkedik a környező vizsgált országok közül: míg Romániában és Bulgáriában mérsékelt, Horvátországban nő, az Európai Unióhoz 2004-ben csatlakozó Magyarországon pedig kifejezetten magas a jelentkezők száma.
Bulgáriában a többi között az adminisztrációs terhek, a kiírásokban támasztott kritériumok, a minisztériumok késése, az operatív programok költségének lecsökkentése tartja vissza a pályázókat, Romániában az adminisztrációs terhek mellett az elbírálási idő és a közbeszerzési eljárások befolyásolják negatívan a pályázati hajlandóságot.
Bár Horvátország első hat hónapja EU-tagként a 2007-2013-as pályázati ciklus utolsó hat hónapja is volt egyben, emiatt a forrásokból csak minimálisan részesültek a horvát cégek, a 2014-2020-as ciklus miatt a kkv-k nagy várakozással tekintenek a következő időszakra, amely új lehetőségeket kínál a gazdaság erősítéséhez, különösen az építőipar és a turizmus terén.
Többszörös túljelentkezés várható
Idehaza a felfokozott fejlesztési kedv 2016-ban többszörös túljelentkezésekhez vezetett, főként az innovációs és a kapacitásfejlesztő pályázatokon. Míg Romániában hatóságilag szabályozott, és maximum kétszeres lehet a túljelentkezés, addig Magyarországon négyszeres-ötszörös túljelentkezések is előfordultak a tavalyi évben az előbb említett területeken. Így a GINOP-2.1.1-nél 506 százalékos, GINOP-2.1.7-nél 483 százalékos túljelentkezés volt például.
Horvátországban azokra a kiírásokra nagy az érdeklődés, ahol magas a társfinanszírozás. Bulgáriában a versenyképesség és innovációs, az emberi erőforrások és a vidékfejlesztési programok tarolnak. Ezeken a területeken néha kétszeres, de négyszeres-ötszörös túljelentkezés is előfordul, ami sokszor azzal jár, hogy egy jól kidolgozott projekt (majdnem maximális pontszámmal) nem kaphat támogatást.
Vissza nem térítendő támogatásra utaznak a cégek
Mind a négy országban nagy hangsúly esik ugyanis a kapacitásbővítésre és az eszközbeszerzésre, de míg Magyarországon a vissza nem térítendő támogatások, az innováció és a közép-magyarországi régióban elérhető gazdaságfejlesztési kiírások népszerűek, addig Romániában a vidékfejlesztés területén aktívak a gazdák. Horvátországban a termelési létesítmények építése, felújítása kapcsán pályáznak a gyártó és szolgáltató kkv-k, Bulgáriában pedig az innováció és versenyképesség, a vidékfejlesztés és a HR fejlesztések területén.
Kivételek az autóvásárlástól az energetikai beruházásokig
Érdekes különbség, hogy míg haszongépjármű- és ingatlan vásárlására hazánkban, Horvátországban és Romániában az EU-s pályázatok nem, vagy minimális mértékben adnak lehetőséget, addig Bulgáriában például új munkahelyek teremtése esetén és a vidékfejlesztési program egyes projektjeiben beszerezhető autó, illetve a kkv-k energiahatékonysága kapcsán specifikus járművek (N2 és N3 típus) vásárolhatók. Bulgáriában a vidékfejlesztési program egyes részei lehetőséget teremtenek föld vásárlására, épületek megszerzésére is, de csak a projekt teljes költségének 10 százalékáig.
A megújuló energiaforrások támogatásának tekintetében pedig Horvátország a kivétel. Míg a többi országban elérhetőek a konkrétan energetikai korszerűsítést támogató felhívások, valamint több kapacitásbővítésre irányuló pályázatban is elszámolhatók energetikai beruházások, addig Horvátországban a 2015-2016-ban jelentkező instabil kormányzás miatt gondok léptek fel az energiaszektorban, aminek eredményeképpen nem volt forrás az energetikai projektekre, valamint a szektor kifizetéseire.
