A társaság felmérése szerint az internet előretörése mellett is stabil a televíziózás népszerűsége, amely az EB alatt várhatóan kiugrást mutat majd, hiszen az eddigi tapasztalatok alapján a sportesemények alkalmával sokan lecserélik televíziójukat.
Arra persze már csak leginkább az 50 év feletti generáció emlékszik, hogy milyen volt világversenyen a magyar labdarúgó-válogatottnak szurkolni, hiszen legutóbb az 1986-os mexikói világbajnokságra jutott ki a magyar csapat. A Cetelem Körkép 2016 kutatás eredményei szerint a magyar ezüstkorúak átlagosan heti 8 és fél órát töltenek a televízió előtt. Ráadásul a nagy világversenyek – foci-EB, világbajnokság, olimpia – idején többszörösére nő a tévézésre fordított idő, függetlenül az egyes korosztályoktól.
A tévé előtt töltött idővel párhuzamosan a készülékek iránti kereslet is ugrásszerűen nő a világversenyek idején. A Magyar Cetelem Bank adatai szerint például 2012-ben, a londoni olimpiai játékokat és a labdarúgó Európa-bajnokságot megelőzően kiugró volt a műszaki áruházak forgalma. Abban az időszakban 42 százalékkal több áruhitelt vettek fel a magyar családok, mint a korábbi hónapokban. Hasonló trend figyelhető meg két évvel korábban is: akkor a dél-afrikai labdarúgó-világbajnokság 1 hónapja alatt 38 százalékkal több áruhitelt folyósított a pénzintézet, mint a VB-t megelőző 3 hónapban.
A kereskedők tapasztalatai szerint most nincs olyan új technológia a piacon, amely tömeges keresletet generálna, inkább a minőségi csere a fő motiváció a vásárlásoknál. Jól látható trend a készülékek méretének növekedése: az eddig népszerű, 32”-os képátlójú TV-k bekerülnek a hálószobákba, a nappalikban pedig a 42” feletti készülékeké kezd lenni a főszerep; ezen belül is a 49” és 55” közötti kategóriában várható a legnagyobb növekedés.
A 3D-technológia viszont eddig nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, leginkább a SMART típusok, illetve – a felsőbb kategóriában – a hajlított képernyős TV-k számítanak népszerűnek.