Az online kereskedelembe bekapcsolódó kis- és középvállalkozások, startupok működésük elején általában szembesülnek azzal a problémával, hogy az amúgy is szűkös induló tőkéből hogyan gazdálkodják ki a jogi dokumentumok, mint például általános szerződési feltételek (ÁSZF) elkészítését.
Az egyik legkézenfekvőbb és legolcsóbbnak tűnő megoldásnak ilyenkor mindig az ígérkezik, ha körülnéznek az interneten, hogy más hasonló termékkörű webshop vagy szolgáltató honlapján mit találnak. Ezt követően megkezdődik a munka, a szükséges általános szerződési feltételek, adatvédelmi szabályzatok, impresszumok, cookie kezelési szabályzatok összeállítása általában más források felhasználásával, összeollózásával vagy éppen a konkurencia szabályzatainak egy az egyben történő átvételével.
A szerződések, szabályzatok lehetnek-e szerzői jogilag védettek?
Egy webáruház, honlap általános szerződési feltételeinek, bankkártyás fizetési, vásárlási tájékoztatójának, adatkezelési szabályzatának, cookie kezelési szabályzatának elkészítése tekintélyes szellemi munkát igényel. Ezen jogi dokumentumok elkészítéséhez széles körű jogi ismeretek szükségesek, nem egyszerűen a paragrafusok bemásolásáról van szó, hanem azok adaptálásáról a lehető legpontosabb jogi megfogalmazásban annak érdekben, hogy a legnagyobb fokú védelmet nyújtsák az üzemeltetőnek.
Az ilyen szellemi tevékenység eredményeként létrejövő jogi dokumentumok, szabályzatok, szerződések vajon szerzői jogi védelem alá tartoznak-e? Követ-e el szerzői jogsértést az a webshop, aki a konkurenciától veszi át szó szerint ezeket a szabályzatokat? Horváth Katalint, a Sár és Társai Ügyvédi Iroda partner ügyvédje szerint a kérdést az dönti el, hogy ezek a szerződések, szabályzatok megfelelnek-e a szerzői jogi védelem alapvető kritériumának, vagyis egyéni, eredeti jelleggel bírnak-e.
A szerzői jogi törvény alapján ugyanis a szerzői jogi védelem egyetlen feltétele, hogy a mű a szerző szellemi tevékenységéből fakadóan egyéni, eredeti jellegű legyen. Rögzíti ugyanakkor a jogszabály, hogy a védelem nem függ esztétikai, minőségi, mennyiségi jellemzőktől vagy az alkotás színvonalára vonatkozó értékítélettől. Ez alapján az esztétikailag ronda, vagy szakmailag, tartalmilag hibás, helytelen alkotást is megilletheti a szerzői jogi védelem, ha egyéni jellegű. Szerződések, szabályzatok esetében az egyéni, eredeti jelleg elsősorban két irányban kereshető.
Az innovatív jogi megoldást nem védi a szerzői jog
Az első irány szerint a szerződés, szabályzat egy olyan új helyzetre, jogintézményre, ügylettípusra reagál vagy tartalmaz jogi megoldást, amely addig nem létezett, vagy létezett ugyan, de ilyen aspektusban nem foglalkoztak vele. Ilyen például az innovatív új megoldások, vegyes, atipikus szerződéses viszonyok, külföldi jogból átvett új ügylettípusok szabályozása, de a nyolcvanas évek végén ilyen volt például a korlátolt felelősségű társaságok, gazdasági társaságok alapítása, belső szabályzataik elkészítése is.
Nem volt rá minta, és a szerződések, szabályozó dokumentumok tartalmát innovációval, a nulláról kellett kialakítani. Az ilyen újszerű jogi megoldások szabályzatokba, szerződésbe foglalása azonban nem lehet tárgya a szerzői jogi oltalomnak, mivel ugyan jelentős szellemi teljesítményt igényelnek, de nem rendelkeznek tartalmukban egyéni, eredeti jelleggel.
A szerzői jog ugyanis nem a szabályzat tartalmát, az abban foglalt jogi megoldást védi, hanem annak kifejezését, ha az egyéni jellegű.
Az ÁSZF-ekben kidolgozott, bonyolult jogi megoldások, vagyis a szabályzatok jogi tartalma tehát, hiába igényelnek nagy idő- és szellemi ráfordítást, önmagukban ötletnek, elvnek, módszernek minősülnek, és így kiesnek a szerzői jogi védelem alól. Ugyanezt mondta ki a Szerzői Jogi Szakértő Testület is számos, szervezeti és működési szabályzatról, üzleti dokumentációról szóló (7/91, 10/91, 15/93 és 38/95. számú) szakvéleményében – összegezte Horváth Katalin.
Mitől lenne egyedi egy ÁSZF?
A szerzői jogi védelem másik lehetséges iránya a szabályzatok, szerződések nyelvezetének finomsága, stílusa, a használt kifejezések, mondatszerkezetek, szóösszetételek, azaz a megfogalmazás tartalomtól független egyéni, eredeti jellege.
A szerzői jogi védelem abban az általánosnak nem mondható esetben illetheti meg a nyelvezete, megfogalmazása alapján a szabályzatokat, ÁSZF-eket, ha azok nyilvánvalóan és jól érzékelhetően eltérnek, különböznek a hagyományosan alkalmazott szerződési jogi nyelvezettől. Az egyéni, elbeszélő, elmesélő, humoros stílusban íródott szabályzatok, ÁSZF-ek tartozhatnak esetleg ebbe a körbe, erre azonban példát Magyarországon valószínűleg nem találunk, a cégek a jogi dokumentumaikban már csak a kellő komolyság biztosítása érdekében is ragaszkodnak a tényszerű, tárgyilagos jogi nyelvezethez és stílushoz.
Egy átlagos jogász vagy hozzáértő szakértő, esetleg laikus által írt szabályzat nem rendelkezik olyan szófordulatokkal, mondatszerkezettel, humorral, amelyek a megfogalmazás egyéni jellegét biztosítanák, így azt mondhatjuk, hogy szinte biztosan nem minősülnek szerzői műnek. Ebből eredően pedig az ilyen nem védett szabályzatok, ÁSZF-ek lemásolása, átvétele sem tekinthető szerzői jogsértésnek – tette hozzá a szakértő.
