Az eredeti uniós direktíva szerint az átállás határideje 2015. december 5-e. A magyar energiahatékonysági törvény végrehajtásában azonban ez a határidő 2016. december 31-ig kitolódott.
A törvényben biztosított két lehetőség között vannak ugyan összefüggések, de alapvetően homlokegyenest más megközelítést kívánnak. Az energetikai audit egyfajta pillanatképet nyújt, míg az ISO 50001 a vállalat teljes stratégiájához igazodik – fogalmazott Balázs Tibor, a p2m Consulting Kft. energiahatékonysági szakértője.
Az energiaaudit során technikai szakemberek és mérnökök ellenőrzik végig az energiahasználat minden területét, ez alapján hosszú hónapok alatt akár sok száz oldalas jelentést is készíthetnek. Ezután a menedzsment döntéseket hozhat, hogy milyen területeken kíván a cég felzárkózni és csökkenteni az energiafogyasztást.
Az ISO 50001 szabvány viszont egy folyamatosan működő irányítási rendszert jelent, de cserébe nem kell külön elvégezni a drága műszaki-technológiai auditot. További előnye, hogy az állandó monitorozás az „alacsonyan függő gyümölcsökre”, így a zéró vagy alacsony beruházási költségű változtatásokra is rávilágít – összegezte az M2M Zóna.
Bármelyik lehetőséggel éljen az adott cég, az M2M-megoldások (Machine-to-Machine, gépek közti kommunikáció) és a vezeték nélküli szenzorok mindenképpen segítségére lehetnek. Ahogy a p2m Consulting Kft. szakértője is elmondta: az elsődleges szempont a rendszer kiépítésével, hogy a cégen belül olyan működési mechanizmus jöjjön létre, amely biztosítja, hogy rendszeres időközönként rátekintsenek a hiányosságokra. Ebből a szempontból hasznos, ha a vezetőség az M2M-fejlesztésekben nemcsak a bírság elkerülésének egyik módját látja, hanem a hosszú távú, energiatudatos fejlődés első lépéseit.
