Bár falusi szálláshellyel a hazai települések negyede rendelkezik, legalább 100 férőhelyet azonban már csak 3 százalékuk tud biztosítani. Ez jól mutatja, hogy igazán fejlett szálláskapacitás csak az ország kis területén található.
A fenti adatokat valamelyest árnyalhatja, hogy vélhetően országos szinten is jelentős azoknak a nem nyilvántartott vendégfogadóknak a száma, akik az adózás kiterjesztését követően kényszerültek a szürke- vagy feketegazdaságba.
„Tekintettel arra, hogy Magyarországon többségben vannak a kistelepülések, így jelentős tartalék van még a falusi turizmus fejlesztésére, ami kihathat a teljes iparágra is” – emelte ki Szalók Csilla, a Budapesti Gazdasági Főiskola tanszékvezetője a Falusi és Agroturizmus Országos Szövetségének konferenciáján.
Ugyanaz van az étlapon
A szakértő hozzátette: az egyik BGF-es kutatásból, amelyben étlapokat vizsgáltak, kiderült, hogy az ételek többsége országos szinten azonos, vagyis alig vannak helyi termékek, amelyek az adott régióba, településre vonzanák a látogatókat. Ugyanezt érdemes kiemelni a falusi turizmus kapcsán is: „a konkurenciától megkülönböztető lokális termékek nélkül nem lehet sikeresen szálláshelyet fejleszteni”.
Fotó: MTI / Beliczay László
Az autópálya fontossága
Szalók Csilla elmondta: egy, a 2012-es KSH-adatok alapján végzett mérés továbbra is azt mutatja, hogy az autópálya-hálózatnak hatalmas szerepe van a turisztikai fejlődésben. Azokon a területeken, amelyeket elsőként csatlakoztattak az autópálya-hálózathoz, sokkal gyorsabb, innovatívabb infrastruktúra-fejlődés ment végbe. A központi régió ebből a szempontból továbbra is vezető pozícióban van, míg az ország szélén található, tömegközlekedéssel nehezen, csak több átszállással megközelíthető területek szélsőségesen periférikusnak tekinthetőek.
Emberi sorsok az adatok mögött
„Fontos, hogy közgazdasági mutatókkal mérhető legyen a turizmus, ezen belül is a falusi turizmus gazdasági hatékonysága. Ezt általában a GDP-hez való hozzájárulással szokták mérni. De úgy vélem, ma már nem biztos, hogy ez, vagy csak ez a megfelelő mérési eszköz. A BGF KVIK turisztikai tanszékén keressük azokat az indikátorokat, amelyek komplexebben kifejezik a turizmus jelentőségét települési, térségi szinten. Fontos azt is figyelembe venni, hogy néha a gazdasági adatoknál sokkal nagyobb jelentősége van annak, ha egy közösség, a helyi lakosság megmarad egy településen, és ott munkahelyet, boldogulást talál” – fejtette ki a szakértő.
A hagyományosan erős települések és az újoncok
A települések átlagos turisztikai aktivitását vizsgálva kimutatható, hogy továbbra is a balatoni, a budapesti és Pest megyei, a debreceni és a hajdúszoboszlói turisztikai kistérségek aktivitása emelkedik ki. Ezek egyben a legnagyobb, 20 százalék körüli növekedést produkáló területek.
Ugyanakkor vannak olyan kevésbé ismert desztinációk is, amelyek jelentős fejlődést mutattak fel az utóbbi években. Ezek egyike a karcagi kistérség, amely a berekfürdői beruházásoknak köszönhetően mára szintén a legaktívabb térségek közé tartozik.
