A módszer jelentős segítséget nyújt a gyógyszerkutatásnak, áttörést jelenthet a személyre szabott gyógyászatban, és lehetővé teszi a környezeti veszélyek, például a légszennyezési hatások elemzését.
Magyar tudós fejlesztette ki az első 3D-s mesterséges tüdőszövetet, amely átütő kutatási eredménynek számít a biotechnológiában. Ilyen modell eddig csak agy, máj és bőr esetén született az Egyesült Államokban. A technológiát hasznosító Humeltis Kft.-t Pongrácz Judit, a Pécsi Tudományegyetem professzora alapította.
Olcsóbb és pontosabb technológia
A fejlesztés azért jelent újdonságot, mert a gyógyszerkutatásban, diagnosztikában eddig elterjedt, 2D-modellek csupán a sejtekben zajló reakciókat képesek felmérni. A világszerte még újdonságnak számító 3D-s rendszer viszont a szöveti szintű reakciókat is bemutatja, amivel számos új információhoz juttatja a kutatókat.
A gyógyszerkutatás ezt eddig csak állatkísérletekben tudta vizsgálni, viszont az állatokban mérhető reakciók eltérnek az emberi szervezetben tapasztaltaktól, így a klinikai kipróbálás számos kockázatot rejt a betegek számára. A 3D emberi tüdőmodell csökkenti ezt a rizikót. Ha ugyanis ebben a fázisban sikeres a próba, akkor következnek csak az embereken végzett tesztek. Mindez jelentős költségmegtakarítást is jelent.
„A gyógyszeripari cégek például új tüdőgyógyászati hatóanyagok fejlesztésekor pontosabb és több információt kaphatnak arról, hogy a fejlesztés alatt álló gyógyszer milyen hatást vált ki a daganatos, gyulladásos vagy fertőző tüdőbetegségekkel szemben. Így a Humeltis fejlesztése révén 2-3 év versenyelőnyre tehetnek szert” – összegezte Nyíri Viktor, a vállalkozásba fektető X-Ventures Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt. befektetési partnere.
A Humeltis Kft. 2014 márciusában alakult meg a Pécsi Tudományegyetem spin-off vállalkozásaként.
