Üzleti tippek

Korrupció és pénzmosás fojtogatja a cégeket

Sipos Anikó
Sipos Anikó

újságíró. 2014. 02. 19. 13:38

A magyar vállalatok negyede, globális szinten pedig a válaszadók több mint harmada vált gazdasági bűncselekmény áldozatává az elmúlt két évben. A tényleges adatok valószínűleg még ennél is riasztóbbak.

Korábban a témában:

Világszerte tovább növekszik a gazdasági bűnözés. A PwC nemzetközi felmérésében több mint 5000 – köztük 91 magyarországi – felsővezető vett részt. A gazdasági bűnözés folyamatosan átalakul, az új kihívások pedig új megoldásokat és technológiákat igényelnek. Akik nem teszik meg a szükséges intézkedéseket, elkerülhetetlenül nagyobb kockázatnak lesznek kitéve.

„A gazdasági bűnözés minden iparágat érint Magyarországon. A beszerzési csalás és a számítógépes bűnözés fokozatosan jelentős csalási formákká váltak, és a mostani kutatásunkban már mindkettőt önálló kategóriaként kezeltük. Mivel mindkét típust nehéz felderíteni, ezért azt javasoljuk a vállalkozásoknak, hogy fordítsanak kiemelt figyelmet a kockázatfelmérési eljárások kidolgozására” – összegezte Fekete Miklós, a PwC Magyarország üzleti tanácsadásért felelős cégtársa.

Így „teljesített” Magyarország

A felmérés szerint a magyar vállalatok több mint negyede tapasztalt egy vagy több gazdasági visszaélést az elmúlt két év során.

A hűtlen kezelés (63 százalék) a leggyakoribb gazdasági bűncselekmény, ezt követi a korrupció és vesztegetés (38 százalék), a pénzmosás, a beszerzési csalás (25-25) és a számítógépes bűnözés (17 százalék).

Kenőpénz

Nagyjából minden ötödik hazai válaszadó nyilatkozott úgy, hogy a cégétől kenőpénzt kértek az elmúlt 2 évben, és minden harmadik szerint került már hátrányba a kenőpénzt fizető versenytárssal szemben.

A korrupció nagyobb mértékben van jelen Magyarországon (38 százalék), mint a kelet-közép-európai régióban (36 százalék) és globális szinten (27 százalék).

Kiberbűnözés

Jelentősen nőtt a számítógépes bűnözés károsultjainak a száma. Az érintett válaszadók aránya négyszeresére, 4 százalékról 17 százalékra nőtt.

Külső veszélyforrás

A gazdasági bűncselekmények elkövetője jellemzően cégen kívüli személy (beszállító vagy ügyfél). A beszállítók által elkövetett esetek aránya duplája a régiós (11 százalék) és a globális (10 százalék) mutatónak.

Házon belül sem árt résen lenni

A cégen belüli elkövetők aránya 42 százalék, ami valamivel a régiós érték alatt van. A tipikus belső elkövető 31 és 40 év közötti férfi, aki három-öt éve dolgozik a cégnél.

Ha belső bűnesetről van szó, a társaságok általában értesítik a hatóságokat (70 százalék) vagy polgári peres eljárást indítanak (60 százalék), a régiós és a globális gyakorlatnál nagyobb arányban. A vállalaton belüli elkövetőket azonban csak az esetek felében bocsátják el, ami lényegesen alacsonyabb a nemzetközi szintnél.

Ha a csaló külső személy, a társaságok szintén a hatóságokhoz fordulnak (50 százalék) vagy polgári peres eljárást indítanak (57 százalék), azonban csupán az esetek harmadában szakítják meg az üzleti kapcsolatukat az elkövetővel.

A cégek erőteljesebben lépnek fel a csalással szemben: míg 2011-ben 22 százalékuk mondta, hogy semmilyen intézkedést nem tettek a belső elkövetővel szemben, idén már senki nem számolt be ilyen esetről.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Kommentek

Tiborcz-Istvan-Orban-Viktor(960x640).jpg (Array)
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.