Üzleti tippek

Bunkók vagyunk Matolcsyék szerint

admin
admin

2011. 05. 12. 06:31

Megszületett a magyar turizmusfejlesztési koncepció, amelyből meglepő dolgokat is megtudhatunk. Például azt, hogy baj van az eddig hagyományosan jónak hitt magyar vendégszeretettel, s hogy végre csökkenhet a szálláskiadás és vendéglátás áfája.

Úgy tűnik, önáltatás volt eddig azt hinni, hogy a magyarok vendégszeretőek, legalábbis ez derül ki a Nemzetgazdasági Minisztérium szerdán nyilvánosságra hozott turizmusfejlesztési vitairatából.
Ebben azt olvassák a fejünkre, hogy nem jól viszonyulunk a külföldiekhez.

A vitairat többször is hivatkozik a World Economic Forum (WEF, független nemzetközi szervezet) kutatásaira, például akkor is, amikor kijelenti, hogy baj van a magyar vendégszeretettel. A WEF turizmus-versenyképességi index rangsorában, ugyanis a vendégszeretetnél Magyarország a vizsgált 139 ország közül csak a 117. helyezést érte el. Hogy hogyan született ez az eredmény? Annyi derül ki, hogy a WEF sok szubjektív elemet is figyelembe vett, s hogy az egyes mutatók értékelését az interjúk során elhangzott véleményekre alapozta.

Hogy ezt a leminősítést mennyire tekintsük mérvadónak, arra a következő félmondat utal: következtetéseket csak óvatosan szabad levonni ebből az eredményből. De azért azt is hozzáteszi a minisztérium, hogy a turizmusban a szubjektív élmények és a benyomás sokszor fontosabbak, mint maga a valóság, s itt említenek konkrét negatívumokat is: a modort, a viselkedést, a nyelvtudás hiányát és azt, ha a vendéglátó becsapja a turistát. S mi lesz erre az orvosság? Szemléletváltozást elősegítő kommunikációs kampányt fognak majd indítani.

S ha már a nyelvtudás hiányánál tartottunk, a tervezetben ezt is rögzítik a gyengeségek között, mégpedig szó szerint így: nyelvismeret hiánya (népesség teljes körében). Mit lehet erre mondani? Akinek nem inge…

Csökkenhet az áfa?

A magyar turisztikai szakma régóta lobbizik a szálláshelykiadás (jelenleg 18 százalékos) és a vendéglátás (jelenleg 25 százalékos) áfájának csökkentésért. Sikertelenül. Úgy tűnik, amit nekik eddig nem sikerült elérni semmilyen érveléssel, azt most a WEF-statisztika meghozza. Eszerint a már említett rangsorban az adóterhelés mértéke és hatékonysága szempontjából Magyarország az utolsó előtti helyen szerepelt. Ebből a minisztérium végre levonta az áhított következtetést: a szektor versenyképessége érdekében komoly változtatásokra van szükség. A Magyar Szállodaszövetség számai is előkerülnek, s ebből azt is megállapítja a tárca, hogy mint azt az fn.hu is megírta, hazánkban európai viszonylatban is magas a szálláshelyi áfa és alacsonyak az árak.

Versenyhátrány ide, vagy oda, azért erre az áfacsökkentésre még senki ne vegyen mérget. Azt is leírják ugyanis, hogy az általános költségvetési, államháztartási szempontok indokolt esetben felülírhatják az ágazati érdekeket…

A turisztikai szakma azért is régóta lobbizik, hogy legyen nagy befogadóképességű kongresszusi központ. A tervezetben erre is van ígéret: lesz, Budapesten.

Cafeteria – mi is lesz az üdülési csekkel?

A turizmusfejlesztéssel összefüggésben írnak az új cafetéria-elemről, a Széchenyi Pihenőkártyáról és elődjéről, az üdülési csekkről is. Azt már tudtuk, hogy a kártya megjelenésével párhuzamosan az üdülési csekk pozíciói gyengülni fognak. Mint megírtuk, felmerült már, hogy jövőre nem is lehet majd kiadni a csekket, csak felhasználni, aztán pedig olyan hír is érkezett, hogy ez még nem biztos.

Most pedig azt olvashatjuk, hogy folyamatban van az üdülési csekk kedvezményes adózásának felülvizsgálata. Ha ez azt jelenti, hogy a mostaninál nagyobb lesz a csekk adóterhelése, akkor ez egy újabb mód a leépítésére. Emiatt ugyanis az igénylések valószínűleg drasztikusan lecsökkennek majd, s így elsorvadhat az egyébként is beszántásra ítélt cafeteria-elem.

Sikertörténet a fogászat, de támogatásra szorul

Már nem a WEF-re, hanem „nemzetközi felmérésekre” hivatkozik a tárca, amikor azt állítja: Magyarország Európa fogászati központja, mivel az európai (javarészt nyugat-európai) fogászati turizmus közel 40 százaléka hazánkba irányul. További számokat is közölnek a sikersztori alátámasztására: éves szinten megközelítőleg 50-60 milliárd forint bevételt termel a dentálturizmus, és további mintegy 13-16 milliárd forint bevételt hoz a kapcsolódó iparágaknak. Az is kiderül, hogy ezt az eredményt 350-400 mikro- és kisvállalkozás saját erejéből érte el az elmúlt tizenöt évben, ami európai és hazai viszonylatban egyaránt páratlan a minisztérium szerint.

S hogy miért van akkor szükség állami beavatkozásra (egymilliárdra), amikor a legjobban fut a szekér? Erre is van magyarázat. Eszerint ha az állam nem avatkozik be, akkor a túlélésre koncentráló, fejlesztéseket, beruházásokat megvalósítani nem képes szakma elvesztheti a piaci pozícióját. A sikertörténet ecsetelése után ez egészen úgy hangzik, mintha valami nagy baj lenne…

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.