Nem pusztán a minimálbéreseknek, hanem a minimálbér közelében keresőknek is jócskán csökkenhet a nettó bérük, ha két éven belül bevezetik a 16 százalékos egykulcsos adót, és kivezetik az adójóváírást.
Példának okáért havi 100 ezer forint bér után 6490 forint szja-t kell fizetni jelenleg. Az új egykulcsos adó szerint, az adójóváírás megszüntetése után viszont 16 ezer forintot, a nettó bér tehát 9510 forinttal csökkenne. 76510 forint helyett a munkavállaló kapna 67000 forintot.
Ennél van egy rosszabb forgatókönyv is, Orbán Viktor 29 pontja között ugyanis nem szerepel a szuperbruttó kivezetése: így a befizetendő szja 20320 forint lenne, vagyis 13 830 forinttal kellene több szja-t fizetni, mint jelenleg (62680 forint lenne így a nettó).
“asztal alatt”
„Hát asztal alatt, zsebbe, így-úgy-amúgy még bőségesen kapnak, – bőségesen, ezt nem mondanám – de mindenképpen kapnak még jövedelmet ezek az emberek, ami elkerüli az adórendszert” – mondta a miniszterelnök az 1 millió 300 ezer minimálbérre bejelentett emberről, egy kategóriában megjelenítve a vállalkozókat és a munkavállalókat.
Akadnak azonban olyan szektorok – mint a mezőgazdaság, a könnyűipar, a kiskereskedelem -, ahol tömeges a minimálbér körüli (alkalmazotti) foglalkoztatás a legnagyobb vállalatok körében is, ahol pedig aligha van mód pluszpénzeket „az asztal alatt” csúsztatni.
Orbán Viktor mégis azt mondta kedden az MTV Az este című műsorában: „Ezzel a rendszerrel mindenki jól jár. Van, aki az első nap, van, aki fél év múlva, van, aki egy év múlva, és van, aki két év múlva jár majd jól.” A miniszterelnök szóvivője szerdán, a Ma reggel műsorában a növekvő gazdaságban történő béremeléseket említette föl.
Amennyiben komoly a fölvetés, hogy a béremelések ellensúlyozzák majd az egykulcsos adó hatását, annak végső soron egy útja van: legkésőbb a kétéves bevezetési időszak végén radikálisan meg kell emelni a minimálbért. A kormány maga nem írhatja elő a gazdaságban a béreket, joga van viszont meghatározni a törvényesen fizethető legkisebb bért.
Két rossz év, két jó év
Egy jóval a választások előtt íródott, Orbán Viktor gazdasági elképzeléseit taglaló (végső soron – nyílt információk híján – találgató) cikkünkben írtuk, hogy Orbán Viktor valószínűleg megadóztatja majd a minimálbért. Minthogy Orbán egy korábban kiszivárgott beszéde szerint úgy tervezte a kormányzását, hogy két év megszorításokkal terhes év után két jó év következik, feltételeztük, hogy a „két jó év” alatt történik majd a minimálbér inflációfeletti emelése.
A múlt tapasztalatai is ezt a forgatókönyvet támasztják alá: 1999-ben az Orbán-kormány megszüntette a minimálbér adómentességét, majd 2000-től – a szakszervezeteket is meglepve – drasztikusan emelni kezdte a minimálbért, így az két év alatt több mint duplájára emelkedett. Ezen intézkedések egyik nyertese a központi költségvetés lett, a megnövekedett adóbevételek folytán – derül ki Berki Erzsébet kutató tanulmányából. A vizsgálatok arra is rámutattak, a minimálbér-emelés lényegesen nagyobb terhet jelentett a kisebb vállalkozásoknak, mint a nagyobb cégeknek – írtuk korábbi cikkünkben.
(Mindez azonban spekuláció, valójában abban sem lehetünk teljesen biztosak, vajon tudja-e a miniszterelnök, hogy az adójóváírás kivezetése a nettó bér csökkenését jelenti a jelenlegi minimálbér felett is, az alsóbb jövedelmi régiókban.)
Sem Borsik János, az autonómok, sem Pataky Péter, az MSZOSZ elnöke nem zárta ki az fn.hu kérdésére, hogy valami hasonló forgatókönyv valósulhat meg ebben a ciklusban is, a nagyobb emelkedés a kormányzati ciklus második felében következhet be.
Lenne tere az emelésnek
Mindkét szakszervezeti vezető elmondta: lenne tere az emelkedésnek, hiszen a nettó minimálbér (ez 60236 forint – lényegesen kevesebb a bruttónál, hiszen némi szja mellett lejönnek ebből is a munkavállalói járulékok) messze elmarad a létminimumtól, illetve az Európai Szociális Charta (amelyet, mint Pataky megjegyezte, Magyarország nem ratifikált) elvárásától is, amely a minimálbért az átlagbér 60 százalékaként irányozza elő (ez nagyjából bruttó 120 ezer forint lenne).
Borsik szerint a jövő évi minimálbér alapja minimálisan a jelenlegi minimálbér nettója, de ebből följebb kell lépni az infláció, és a létminimum felé közelítés szükségessége miatt. Pataky Péter arra is fölhívta a figyelmet, hogy a szakszervezetek üdvözölni fogják a drasztikus minimálbér-emelést – ha lesz ilyen -, de kérdés, hogy érintené ez a kisvállalkozásokat és az olcsó bérmunkán alapuló, betelepült összeszerelő üzemeket.
Fehérít vagy elgondolkodtat?
Vadász György, az Iparszövetség társelnöke, a kisvállalkozások érdekképviselője egyetértett lapunk azon fölvetésével, hogy az egykulcsos adó béremelési nyomás alá helyezi az alacsony béreket fizető kisvállalkozásokat, de szerinte fontosabb ennél az új típusú adó fehérítő, növekedést serkentő hatása. Az érdekvédő jelezte, még nem ismert minden részlet, s szerinte mindenképp ki kellene vezetni a „szuperbruttót” a rendszerből (erről korábban fideszes politikusok szóltak, de Orbán 29 pontja nem tartalmazza, így ebben a kérdésben is teljes a bizonytalanság).
Pataky Péter viszont árnyaltan fogalmazva azt prognosztizálta: ha nem ellensúlyozza a kormányzat valamilyen módon, hogy 10-15 százalékos nettó bérveszteséget szenved majd el az alacsonyabb keresetűek tömege, a munkavállalók el fognak gondolkodni, s máshogy állnak majd a dolgokhoz. Mindkét szakszervezeti vezető hangsúlyozta: jó lenne ismerni az adóelképzelések részleteit, és a kormányzatnak tárgyalnia kellene a munkavállalók képviselőivel.
