Gyenge 2009-es évet zárt az építőipar, állítják a szakma képviselői, és 2010-re sem várnak jobb eredményeket. Az Építési Vállalkozók Országos Szövetsége (ÉVOSZ) évértékelése szerint az éves teljesítés 1800 milliárd Ft körül várható, ami összehasonlítható áron mintegy 35-38 százalékkal kevesebb, mint amennyi 2006-ban, „az építőipar utolsó jó évében” volt.
A Szobafestők, Mázolók, Tapétázók Országos Ipartestületének (SZMTOI) elnöke, Tóth Antal szerint harmadával, kétharmadával csökkent a vállalkozások anyagfelhasználása, ami jelzi, mennyire lecsökkent a megrendelések száma. A kkv-k, családi vállalkozások közül az építőipart sújtotta leginkább a válság – tette hozzá az Ipartestületek Országos Szövetsége alelnöke Károlyi Gyula. Negatív értékelést adott a Vállalkozók Érdekvédelmi Szövetsége elnöke, Éliás Ádám is.
Az okokról és arról, mit várnak jövőre, már részben eltérően fogalmaztak az fn.hu kérdéseire válaszolva a szakma képviselői.
Leszálló ágban
Az ÉVOSZ és az IPOSZ is elsősorban az irreálisan alacsony árakon történő vállalásban látja a hanyatlás okait, de számos más piaci tényezőt is megemlítettek. Az építőipari vállalkozások pénzügyi helyzetét mélyen érintette, hogy a bankok szigorítottak a hitelkihelyezésen – emelték ki. Az Opten adatai szerint novemberig háromezer építőipari céget számoltak fel, amire még nem volt példa. A felszámolási hullám hátterében a kereslet hiányán túl a működés- és projektfinanszírozás csaknem teljes leállását látják a szakmai szervezetek.
Az érdekképviseletek szerint a munkaerő közterhei vállalhatatlanul magasak, ezért a recesszió ellenére sem csökken a nem legálisan foglalkoztatottak száma. Az átlagnál is kedvezőtlenebbnek ítélték meg a lakásépítő vállalkozások helyzetét. A piaci válság negatív hatását a hitelintézetek hozzáállása és a lakosság hitelfelvevői hajlandóságának csökkenése is erősítette. A nagymértékű visszaesés a lakásépítési piac összeomlását mutatja.
Az évosz értékelése 2009-ről
Az árbevétel-arányos jövedelmezőség 2,5 százalék körül várható, ezen belül a mélyépítésben 5-9, a szakipar területén 0-3, a magasépítés területén -3 +2 százalék lehet az eredmény. A szervezetek 30 százaléka tartós veszteséggel zárhatja az évet.
A 3,6 százalékos éves áremelés az inflációs hatások kivédésére sem volt elég.
Mintegy 15 000 legálisan foglalkoztatott dolgozót bocsátottak el, és becslés szerint hasonló számban küldtek el az illegálisan foglalkoztatottak közül is.
Az engedélyezett lakáshitelek számában és a kihelyezett hitelösszegeknél egyaránt 50 százalék körüli volt a visszaesés 2008-hoz képest.
Se munka, se forrás
A tervezőknek nincs munkájuk, ha pedig nincs terv, nincs kivitelezés, és az iparosoknak sincs megrendelésük – sorolta Tóth Antal. Ez azt jelenti, hogy két-három szűk esztendő is következhet még. A mély és magasépítésben már júniusban elkezdődött a leépítés, ami körülbelül már 30 százalék körül jár, de ha nem lesz munka, jövőre is hasonló mértékű elbocsátás várható – tette hozzá.
„A kollegák már a gépkocsikat és a telefonokat adják vissza, nem térítik a dolgozók munkába járását, megszüntetik a cafetériát. Így takarékoskodva próbálják megtartani az embereiket, de sokáig már ez sem megy. A vállalkozók azt sem tudják, miből fogják jövőre kigazdálkodni a piaci értéknek megfelelő elvárt jövedelmet. Kölcsönt nem mernek felvenni, mert annyira bizonytalan a piac, a jövő, hogy nem látják, miből fizetnék vissza” – jelezte még Tóth Antal.
Kárvallottak
Az IPOSZ tudomása szerint az utóbbi egy évben (tavaly év végétől) 40ezer vállalkozást adtak vissza. Ezek mintegy 50-60 százaléka az építőiparban, vagy annak kiszolgálásában volt érdekelt – állította Károlyi Gyula. A kőművesek, tetőfedők, bádogosok, burkolók, cementesek, betonkészítők mind kárvallottak, valamint az építőanyag-kereskedők, és az építőiparban fuvarozók is. Talán csak a fővárosban és környékén jobb egy kicsivel – árnyalta az országos helyzetképet.
„Nem tudom, mikor lépik meg végre a legális foglalkoztatás költségeinek olyan mértékű csökkentését, hogy ne legyen gond bejelenteni valakit” – jegyezte meg Károlyi Gyula. Megemlítette még, hogy januártól az AM-könyv megszűnésével, elektronikussá változtatásával párhuzamosan kizárták az építőipart az alkalmi foglalkoztatók közül, és nem kínáltak más, az építőipari foglakoztatáshoz igazodó praktikus legális foglalkoztatási lehetőséget. Pedig akik éltek a lehetőséggel, legalább fizettek adót és a dolgozók is részt vettek a közteherviselésben, ami szintén fontos.
Rossz a jogi szabályozás
Az a baj, hogy az értékteremtő munkát elvégző vállalkozó pénzügyileg ki van szolgáltatva a megrendelőnek, a fölötte álló megbízónak. Gyakori, hogy nem fizetik ki a vállalkozókat, alvállalkozókat, és ez már egy ideje így van, de a 2009-es évben az önkormányzati és állami cégek is beálltak a nem fizető megrendelők közé a sorba – állítja Éliás Ádám. Állítását a Magyar Államkincstár jelentése is alátámasztja, miszerint a közszféra tartozása jelentősen megugrott novemberre, és már eléri a 32,6 milliárd forintot.
Éliás Ádám szerint leginkább a kifizetéseket kellene szigortani. Ha valaki megrendel egy munkát és megkapja vagy továbbértékesíti, de nem fizeti ki, akkor azt büntetőjogi ügynek kellene tekinteni, mert csalás, orgazdaság, sikkasztás egyben. Ha így lenne, az gyors, jelentős változást hozna a körbetartozások ügyében – állította.
Új szabályok a kifizetésekben
Ide tartozik, hogy az októbertől érvényes új építőipari szabályozás szerint a közbeszerzésben a megrendelőknek kötelező lesz rendelkezniük azzal a fedezettel, amiből kifizetik a munkát (de legalább az első részszámlát). Éliás Ádám nehezményezi, hogy a gyakorlatban ez nem valósul meg. A szabály januártól minden építőipari kivitelezésre és az azokban résztvevő valamennyi megrendelőre vonatkozik.
Az ÉVOSZ elvileg támogatta a fedezeti kötelezettséget, de rengeteg kritikával is élt ez ügyben, valamint a bevezetést is túl hirtelennek tartja. Valószínűsíti, hogy az építőipar fedezetkezelő intézményrendszere akadozva fog működni, ami tovább gerjesztheti a lánctartozásokat.
A másik januártól belépő új szabály szerint a vállalkozó csak akkor várhatja számlája kifizetését, ha alvállalkozója igazolja, hogy őt már kifizette. Az ÉVOSZ szerint ezzel éppen azok a legkisebb és leggyengébb építőipari szereplők kerülhetnek bajba, akiket védeni akar az új szabály. Ők azok ugyanis, akik munkájukhoz tényleges fedezettel nem rendelkeznek, és az általános gyakorlat szerint az első beérkező részszámlából egyenlítik ki beszállítóikat és dolgozóikat is.
Lesz-e megrendelés 2010-ben?
Csak akkor lesz munka, ha az állam szociális alapon élénkíti a lakáspiacot, az építéseket és a felújításokat – véli Tóth Antal. Ha nem lesz munka, főleg az ötven év feletti vidéki vállalkozóknál várható, hogy tömegesen adják vissza a vállalkozásukat, de a többieknél sem kizárt.
Magyarországot 2007-2013 között 8 ezer milliárd forint uniós támogatás illeti meg, ebből idáig 3 év alatt mindössze 600 milliárdot költöttünk el. A támogatás komoly hányada építőipari beruházás lehet. Ha ezt megkapja az ország és fel lehet használni, akkor komoly beruházások indulhatnak. Ha nem, akkor marad a rettenetes pénzhiány – valószínűsíti Éliás Ádám.
Figyelembe véve a 2010. évi állami költségvetés építési-beruházási célú előirányzatait is, a jövő évben fellendülés nem várható az ÉVOSZ szerint, jó esetben arra lehet számítani, hogy nem mélyül tovább a válság. Nem bővül az építési export és a lakásépítés sem. A banki- és lakossági finanszírozás területén sem várnak javulást. Az országgyűlési és önkormányzati választások éve tapasztalatok szerint lassítja a beruházások előkészítési folyamatát, erre számítanak jövőre is.
évosz prognózis 2010-re
Az országos építésszerelési tevékenység értéke 2006. évi összehasonlítható áron – 1800 milliárd forint lehet. A foglalkoztatottak száma tovább csökken és az alkalmazottak átlaglétszáma nem éri el a 120 ezer főt.
Az árak 3,5-4 százalékkal emelkednek, vagyis több év árindexeit figyelembe véve szinten maradnak. Ez azt jelenti, hogy az irreálisan alacsony árak tovább uralják a versenyt, az ár 90-95 százalékos részesedéssel továbbra is értékelési szempont marad az ajánlatok elbírálásánál.
Fennmarad az ágazat látványos kettészakadása: a mélyépítés teljesítménye várhatóan kis mértékben bővülni fog, a magasépítés teljesítménye viszont további 4-7 százalékkal csökkenhet.
Az elemzők úgy tűnik részben optimistábbak mint a piaci szereplők, mert, ahogy erről hírt adtunk, ha hazai szinten nem is, de nemzetközi vonatkozásban bíznak az építőipar mérsékelt jövő évi fellendülésében.
