– Országos elektronikus letéti tár, előzetes bizonyítás – januártól e két új szolgáltatást kínálja a hazai közjegyzőség. Miért fontosak ezek a jogintézmények, és mennyibe fog kerülni az ügyfeleknek?
Az elektronikus okirattár lényegében egy dokumentum elektronikusan hitelesített változatát tárolja a kamara informatikai rendszerében. A rendszer országos, így bármelyik közjegyzőnél kaphatunk hiteles másolatot a dokumentumról. Oldalanként 1260 forintba kerül a dokumentumok e-irattárba mentése.
A tárolt iratok lekérdezéséért, vagyis a hiteles másolatok készítéséért és kiadásáért oldalanként 420 forintot kell fizetni. A kamara három éven keresztül őrzi az adatokat.
Az előzetes bizonyításnak különösen nagy hasznát veheti az üzleti élet. Ha például egy kivitelező késlekedik a házépítéssel, az építtető előzetes bizonyítást kérhet a közjegyzőtől is. Így ha végül vitás lesz a kötbér, a késedelmet nem lehet kétségbe vonni. Ha azonban a per elkerülhetetlen, a szokottnál gyorsabban befejeződhet.
A közjegyzők az előzetes bizonyítás során helyszíni szemlét tarthatnak, tanúkat hallgathatnak meg, és akár igazságügyi szakértőt is kirendelhetnek. Az előzetes bizonyítás ára a mindenkori közjegyzői óradíjhoz igazodik, azaz nem a vitatott értéktől függő tarifa. Idén országosan 200–300 előzetes bizonyításra számítunk.
– Hol lát további fejlesztési pontokat, milyen igények merülnek fel az ügyfelek, elsősorban a cégek részéről?
Szeretnénk elérni, hogy az általános meghatalmazásokat a közjegyzők tartsák nyilván. Például, aki külföldre megy dolgozni, megbízhatja itthon maradó családtagját az ügyei intézésére, akár lakása eladására is. Mivel a rendszer országos lenne, a cégeknek nem kell bíróságonként vagy bankonként külön-külön becsatolniuk a meghatalmazásokat, amelynek költsége összesen akár 2,5 millió forint is lehet. Ezzel szemben az elektronikusan tárolt általános meghatalmazás díja 18 ezer forint lenne, ami a mai ilyen jellegű díj tízezred része.
Szerintem nagy szükség lett volna már eddig is a fizetési meghagyások közjegyzői hatáskörbe utalására. Ezzel tehermentesíteni lehetett volna a bíróságokat. Ám végül a jogalkotó másként döntött. Eredetileg januártól a bejegyzett élettársi kapcsolatok felbontásában is közreműködtek volna a közjegyzők, ám az Alkotmánybíróság közbeszólt.
Úgy vélem, hogy a Polgári Törvénykönyv módosítása alkalmat teremthet néhány ügytípusnál a közjegyzői hatáskörbe utalásra. Ilyen például a konszenzusos válás kimondása vagy a házassági vagyonjogi regiszter vezetése, illetve a cégbejegyzés egyszerűsítése azzal, hogy a közjegyző is eljárhasson a cégek bejegyzésével kapcsolatban.
– A közvélemény úgy gondolja, hogy a közjegyzők kiemelkedően magas jövedelemmel rendelkeznek. Mi a valós helyzet?
Sok tévhit van a közjegyzői díjak körül. A közjegyzői díjak több mint egy évtizede nem emelkedtek, az általunk kezelt ügyek száma erősen csökkenő tendenciát mutat. A közelmúltban számos vidéki iroda került a bezárás szélére. Magyarországon van néhány közjegyző, akinek a közjegyzői iroda fenntartása, az alkalmazotti munkabérek kifizetése után gyakorlatilag minimálbér marad. De még Pest megyében is van hasonló okokból betöltetlen közjegyzői státus. Egy közokirati bizonyító erővel bíró aláírás-hitelesítés például ma is ugyanúgy 1400 forint, mint tíz évvel ezelőtt. Ami egyedülálló, hiszen minden úgynevezett környező költség emelkedett ebben az időszakban.
– Pedig állítólag egy jól menő, budapesti közjegyzői irodát működtető jogász akár 3-4 millió forintot is hazavihet havonta…
Bár a fővárosi közjegyzők nagyságrendekkel jobban keresnek, mint vidéki kollégáik, ez a szám erősen elnagyolt. Egyébként a gazdasági válság miatt országosan 42 százalékkal esett vissza a közjegyzők forgalma – a fővárosiaké is –, így bevételeink is majdnem a felére csökkentek.
– Van-e minőségbiztosítás ebben a szakmában? Kieshet-e valaki a közjegyzők közül, mert nem végzi jól a munkáját?
Természetesen van minőségbiztosításunk. Ez törvényi kötelességünk. Emellett a kamara négyévente vizsgálja a közjegyzőket, hogy eleget tettek-e a szakma szabályainak. Egyébként évente 3-4 panaszt vizsgálunk, amelyet főként cégek nyújtanak be egyes közjegyzők ellen.
– Mit szól a lakosság eladósodottságához? Hogy tudtak a megnövekedő feladatokkal – jelzálogszerződés közokiratba foglalása – lépést tartani?
Az évezred elején valóban rengeteg lakossági jelzálogszerződés létrejötténél működtek közre közjegyzők, de mára ez a hitelezési szint gyakorlatilag eltűnt. Ma sajnos sokkal inkább ezen szerződések közokirati felmondásánál van szerepünk. A fellendülés éveiben jelentősen növeltük a közjegyzői létszámot, ami ma sokaknak nehézséget okoz a hanyatló forgalom miatt, de bízunk a gazdasági egyensúly helyreállásában.
– Mi a véleménye arról, hogy tavaly június óta nincs elnöke a Legfelsőbb Bíróságnak?
Nagyon súlyosnak értékelem a kialakult helyzetet. A köztársasági elnök jelölési gyakorlata érthető, de nem hatékony. Természetesen nem szabad elfogadni, hogy a független közjogi méltóságok kinevezésénél a pártszimpátia fontosabb, mint a szakértelem. Ugyanakkor legalább nyílt egyeztetésre szükség lenne a pártokkal.
