Ahogy általában a CSR vállalati szintű felismerésének és a szemlélet alkalmazásának egyik legerősebb gátja a vezetők felfogásában rejlik, a kis- és közepes vállalatok felelősségének terén ez kiemelten igaz. A kkv-k előszeretettel hangsúlyozzák, hogy a felelős működés csak a nagyvállalatok kiváltsága, mert nekik van büdzséjük, erőforrásuk ahhoz, hogy fenntarthatóvá alakítsák, fejlesszék ez irányú tevékenységüket. A felelősség azonban nem pénz kérdése. Ha egy cégtulajdonos, vezető vagy a menedzsment komolyan gondolja, hogy a felelős működés elvárásait elkezdi beépíteni a cég alapvető működésébe, lényegében mindegy, hogy mekkora az adott vállalkozás, mint ahogy az is, milyen iparágban vagy piacon működik – vallják egyöntetűen a CSR-szakértők.
Közvetlen viszony
Egy kis- vagy közepes vállalatnak ugyanúgy vannak érintettjei, mint a multiknak. Tevékenységük, piaci jelenlétük hatást gyakorol a környezetükre, így ők éppen úgy felmutathatnak CSR-sikereket, mint bármelyik nagy cég. Mérettől függetlenül érdemes áttekinteni az érintetti köröket, a velük folytatott kommunikációt. Ki lehet tűzni célokat, amelyek elérésével egy fenntarthatóbban tevékenykedő szervezet alakul ki, illetve a legkisebbek is mérhetik aktivitásaik jótékony hatásait. „Az, hogy a kkv-knak adott esetben nincs formális CSR-stratégiájuk, az, hogy jótékonyságra arányaiban kisebb pénzt tudnak költeni és kevesebbet foglalkoznak CSR-tevékenységük kommunikációjával, nem jelenti azt, hogy nekik semmilyen felelősséget ne kellene megjeleníteni üzleti és munkafolyamataik során” – véli Radácsi László, a B&P CSR ügyvezető partnere.
A kisméretű vállalkozásnál a felelős működés kommunikálásának célcsoportja jóval szűkebb, mint a nagyvállalatok esetén. A kkv-k maguk is kis közösségek, így az érintetti elvárások sokkal erőtelje¬sebben jelentkeznek – elsősorban belülről, a munkatársak részéről. A cégvezető vagy tulajdonos közelebb van a mindennapi problémákhoz, a szervezetet leginkább foglalkoztató kérdésekhez. „A kisebb méretből, a kevésbé hierarchikus működésből fakadóan a kkv-k előnyöket is élveznek, amelyeket fel kell ismerni” – vélekedik Héray Katalin, a kkv-kategóriában az idén CSR Hungary díjat nyert Nexon Kft. marketingvezetője. „E vállalatok szorosabb kapcsolatot ápolhatnak érintettjeikkel, környezetükkel. Ehhez azonban a fejekben tisztázni kell, hogy a CSR nem pusztán adományozás vagy szponzoráció. A CSR nem feltétlenül pénz, sokkal inkább hozzáállás kérdése, gondoljunk arra az esetre, amikor a vállalat munkatársai a szaktudásukat egy-egy jó ügy rendelkezésére bocsátják.”
Továbbléptek
A hazánkban az idén bevezetett Good CSR programban – a szervezők nagy örömére – már európai uniós mércével számított kkv-k is részt vettek. Az egyik résztvevő, a Buderus Fűtéstechnikai Kft. például már túl van a CSR kisvállalkozói szemléletén, s tervezett, szervezett felelős irányelvek mentén működik. „A legfontosabb, hogy a felelős működési folyamatokat jól definiáljuk, és minden részegység a cégen belül ezen minőségi kritériumoknak megfelelően működjön. Ez a folyamat nem lehet önszerveződő. Az egyes területek vezetőinek és a legfelső vezetésnek meg kell határoznia a cég stratégiáját és az annak megfelelő utat – véli Matuz Géza, a társaság ügyvezető igazgatója.
Értékláncos előny
A nyugat-európai tapasztalatok szerint a kis és közepes cégek CSR-bevonására legerősebb indikátorként saját ügyfeleik, a nagyvállala¬tok alkalmasak. A „nagyok” ugyanis amellett, hogy legjobb gyakorlataikat, alkalmazott módszereiket meg tudják mutatni kisebb beszállítóiknak, „kényszeríthetik” őket például egy környezetbarát gyártástechnológia alkalmazására, vagy a zöldszabványoknak való megfelelésre. Egyre általánosabb az elvárás a széles beszállítói, alvállalkozói hálózatot fenntartó cégek felé, hogy teljes értékláncukra terjesszék ki a felelős működést. Az ilyesfajta együttműködésekre számos példát láthatunk az USA-ban: a sok alvállalkozót foglalkoztató nagy társaságok olyan CSR-platformokat teremtenek, ahol a kisvállalkozások is meg tudják mutatni magukat. Így mindenki jól jár, hiszen a CSR-szemléletmód teret nyer a kis- és közepes cégek körében, a sikerből és annak kommunikációjából ők is kivehetik a részüket, ráadásul közvetlen kapcsolatba kerültek a fogyasztókkal, amelyre egy tipikusan beszállításra berendezkedett vállalatnak amúgy nincs sok lehetősége.
Hazai buktatók
Hazánkban a CSR-koncepció általános elfogadottsága – az, hogy mérettől függetlenül mindenkinek van felelőssége – még hiányzik. Sok kkv-s cégvezető a multik „PR-játékának” tartja a CSR-szemléletmódot, és úgy érzik, mellettük nem rúghatnak labdába. Másrészről a nagyvállalatok csupán most kezdik kiterjeszteni az értékláncukra a felelős működés elvárásait. „A fejlett országokban már bevett szokás, hogy a kormányzat a kkv-k érdekében is erőteljesen kommunikál, bevonja és bemutatja a kis cégek CSR-tevékenységét. Sajnos nálunk még ez sem tapasztalható” – mondja Radácsi László. A Buderus vezetője úgy látja, hogy a hazai kis- és középvállalkozásoknál nagy probléma az is, hogy amíg nem érnek el egy kritikus méretet, addig nem a felelős működés a legfontosabb az életükben. „A kritikus méret ez esetben azt jelenti, hogy a vállalkozások folyamatai kezdenek teljesen kifehéredni, s ezt ezzel egy időben fontosnak tartják deklarálni és kommunikálni” – véli Matuz Géza.
