Szeptember elsejétől életbe lépett az új törvény a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen verseny gyakorlatáról. Érdemi változás, hogy a szervek 31 új gyakorlatnál kötelesek eljárást indítani mérlegelés nélkül, és így jelentősen felgyorsulhat az ügymenet.
Ezek közé tartozik például a minőségbiztosítási és a hasonló megkülönböztető jelzések jogosulatlan használata, továbbá az ügyeskedés a hatósági engedélyekkel (különösen, ha alaptalanul rendelkeznek vele). De olyan reklámokkal kapcsolatos szigorítások is bekerültek az anyagba, mint például azok a felhívások – jellemzően a multiláncok és a diszkontok által alkalmazott gyakorlat –, amelyek rendkívül alacsony áron kínálnak termékeket, csak azt felejtik el közölni a vásárlókkal, hogy a reklámkiadványok megjelenésekor már nem volt raktáron az adott áruból (csalogató reklám).
Különösen figyelik majd azokat a megtévesztő hirdetéseket, amelyek kedvező ajánlatukban pszichológiai nyomást gyakorolnak a vásárlókra, és azonnali döntéshozatalra kényszerítik őket: „Vegyék meg, de gyorsan, mert csak néhány napig lehet még kapni!”.
A Malév megtéveszt
Erre mutatták be példaként a Gazdasági Versenyhivatalnál (GVH) a Malév egyik hirdetését, amely 29 ezer forintért 40 országba kínált utazásokat (persze ezek felsorolása nélkül), és hangsúlyosan figyelmeztették a fogyasztókat arra, hogy csak igen korlátozott ideig élhetnek a lehetőséggel.
Bajba kerülhetnek azok a szolgáltatók is, akik a vásárlást követően nem biztosítják a korábban beígért anyanyelvi segítséget, de hasonlóan nekimennek a szerkesztői tartalomnak álcázott reklámoknak is, amikor a mosópor vagy a fogkrém elemzéséből nem derül ki egyértelműen, hogy az egy fizetett szakértő véleménye.
Azonnali akciókra számíthatnak azok, a főleg idősekre és háztartásbeliekre szakosodott szélhámosok is, akik postai küldeményeikkel meg akarják téveszteni az otthon ülőket, és azzal fenyegetnek, hogy annak átvétele már egyben a vásárlási szándékot is jelenti, – de pórul járhatnak a hatalmas nyereményekkel kecsegtető levelek küldözgetői is.
Jobban osztják el a feladatokat
A fegyverarzenál kiszélesítésével – egy korábbi rendelet szerint szintén szeptember elsejétől –a hatósági bírság felső határa a fogyasztók testi épségét veszélyeztető és a sok embert érintő eseteknél 2 milliárd forintra emelkedett. Ám a többi, enyhébb megtévesztésnél is 100 millióra növelték a plafont, valamint az ÁNTSZ-szel és az APEH-hel közösen razziáznak már egy ideje a kereskedőknél és vendéglátósoknál. Párhuzamosan több eszközt is használhatnak az eljáró szervezetek, pontosabban szólva: a jövőben ésszerűbben osztják el egymás között a feladatokat.
Korábban szinte minden esetben a GVH-nak kellett az eljárásokat kezdeményeznie, mostantól, ha a versenyt nem érinti jelentősen az eset, a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hivatal (NFH) és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) saját hatáskörben is eljárhat.
„Korábban csupán a versenytörvény megsértésével lehetett megfogni a szélhámos marketingeseket, mostantól azonban sokkal nagyobb lesz az eszköztár” – mondta el az FN-nek Kathi Attila, a felügyelőség főosztályvezetője. A fogyasztóvédőtől azt is megtudtuk, hogy idén 150 fővel növelték a létszámot, és jelentős átcsoportosításokat hajtanak végre a várhatóan megnövekvő panaszáradat kezelésére. (Tavaly egyébként 110 ezer segítségkérés érkezett hozzájuk.)
Átcsoportosítással oldják meg az igényeket a PSZÁF-nál is. Húszezres nagyságrendben érkeztek hozzájuk a panaszok az elmúlt egy évben, s ebből több mint hatezren vették a fáradtságot, és írásban is elküldték az esetek részleteit. „Ezeknek a lakossági felhívásoknak a 35–40 százaléka érdemi problémára mutatott rá a biztosítókkal és közvetítőkkel szembeni panaszoknál, míg a pénzintézetek és a tőkepiaci szereplők esetében ez az arány 15–18 százalék volt” – tudtuk meg a részleteket Binder Istvántól, a PSZÁF szóvivőjétől.
erősödik a tudatosság is
Folyamatosan javul a vásárlói tudatosság, de a fogyasztói jogokkal a vevők továbbra sincsenek tisztában – ez derül ki a vásárlói tudatosság erősítését szolgáló, termék-, bolt- és ár-összehasonlító portál, a Kirakat.hu és a Szonda Ipsos legújabb felméréséből.
A tavalyi első felmérésben a TVI indexük 4,55 ponton állt (1-től 7-ig, a tudatosság nagysága szerint), jelenleg 4,95-ös átlagot mutat, amely a szint növekedésére utal. A közvetlen, alapvető fogyasztói érdekeiket fontosabbnak tartják a vásárlók, mint az elvi alapon nyugvó környezettudatos gondolkodást. Meglepő azonban, hogy a legkedvezőbb ár felkutatása már nem tartozik a tíz legfontosabb szempont közé. Amíg korábban a megkérdezettek 57 százaléka a vásárlás előtt biztosan megnézte, hogy mit hol érdemes megvenni, addig az újabb eredmények alapján alig 50 százalék tájékozódik az árak felől.
A válaszadók kétharmada a tizenhárom alapvető fogyasztói joggal kapcsolatos kérdésből mindössze hét vagy annál kevesebb kérdésre adott helyes választ. Nagy a bizonytalanság a jótállás és a szavatosság fogalmainak tartalma körül, és nem jobb a helyzet a különböző termékek visszacserélésének feltételeit illetően sem. Így csak minden harmadik ember tudja, hogy három napon belül bármilyen termék indoklás nélkül visszavihető a kereskedőnek, és csak minden negyedik, hogy a jótállás minden termékre és szolgáltatásra alapvetően jár.
Könnyebb lesz elkapni a bankokat
A jövőben sokkal eredményesebb lehet a pénzügyi felügyelet munkája, mert megszűnt a bankok, a biztosítók és ügynökeik kivételezett fogyasztóvédelmi pozíciója: vagyis alapos gyanú esetében már nem a hatóságoknak és a bejelentőknek, hanem az érintett cégeknek kell majd bizonyítaniuk ártatlanságukat. Szintén jelentős változás, hogy most már egyéni panaszkezeléssel is foglalkozhatnak, és ezzel hamarabb el lehet majd kapni azokat a gazdasági bűnözőket is, akik a hiszékeny és tájékozatlan ügyfelek átverésével tartják fent az üzletmenetet.
Még mindig vannak azonban hiányosságok a törvényi szabályozásban. Évek óta üldözte a felügyelet – és jó néhány oknyomozó újságíró – a Credit Consulting névre keresztelt sikervállalkozást, amely könnyen és szinte fedezet nélkül ígért hitelt a belépőknek. És teszi mindezt a mai napig – más néven, s csupán azt felejti el közölni, hogy pénzhez csak az a néhány szerencsés jut, akit kisorsolnak (persze utólag ezeket az apró betűs részeket is aláíratják a csődközeli helyzetbe került vállalkozókkal és magánszemélyekkel).
A Genertel a kármentes ügyfeleket is bűnteti? Forrás: Tékozló Homár
A PSZÁF a tevékenység beszüntetését nem, de annyit azonban elért a 14 milliós bírság mellett (két éve még a taglétszám alapján százmilliós bevételük volt), hogy a cég megváltoztatta megtévesztő nevét Euro Correct Consultingra, ugyanis hitelek közvetítése helyett fogyasztói csoportok szervezéséről van szó.
A megbírságolt cég neve korábban tévesen jelent meg, nem az Euro Costa Consultingról van szó, az Euro Correct székhelye Budapesten a Váci úton található.
A spanyol hátterű nemzetközi Costa egyébként azt tervezi, hogy jogi eszközökkel is fellép a Correctel szemben, amennyiben továbbra is használják az ECC rövidítést, mert ez megtévesztő lehet.
Az Euro Correct Consultingot is befenyítették
A folyamatos kisebb bírságolásokkal sikerült sarokba szorítania a PSZÁF-nek az Euro Correctet, és rávenni egy úgynevezett hatósági szerződés megkötésére, amelyben szerepel egyebek között az is, hogy az új belépőknek alá kell írniuk, hogy nem hitelintézettel szerződnek, és hogy nem kapnak pénzt két hónapon belül, valamint hogy nyolc nap helyett 30 napig lehet kilépni.
Papundekli lett az IKEA farost lemezéből? Forrás: Tékozló Homár
„Vannak azonban olyan, elsősorban a kereskedelem területén működő multicégek, amelyeket nem igazán lehet megfogni a büntetésekkel, mert az akciók meghirdetése előtt külön osztályok foglalkoznak a bírságok betervezésével és a beszállítók üzleti feltételeinek szigorításával, és gyakran azok sarokba szorításával” – mondta el az FN-nek Nagy Márta, a GVH elnökhelyettese, majd hozzátette, hogy a megtévesztő nagy pénzügyi intézményeknél is hasonlóan kreatív a marketingtervezés.
Lenkei és társai
A versenyhivatal nehezen tudja felvenni a küzdelmet azokkal az elsősorban gyógyhatású készítményeket kínáló csodacégekkel, amelyek látványos javulást ígérnek több tízezer forintért, gyakran a fogyasztók megtévesztésével és az utolsó szalmaszálba kapaszkodó emberek kijátszásával. A GVH korábban többször megbírságolta például dr. Lenkei Gábor cégét, amely egyébként a folyamatosan változtatja nevét, s jelenleg „Dr. Lenkei Vitamin” néven fut.
Nemrég például összesen 171 millió forint bírságot róttak négy vállalkozásra, mert a forgalmazók gyógyhatást tulajdonítottak a Flavin és az Olimpiq StemXcell nevű készítményeknek, ám ezen állításaikat nem tudták minden kétséget kizáró bizonyítékokkal alátámasztani (StemXcell Kft., Crystal Institute Kft., Flavinárium Zrt., valamint Dunai és Társa Bt.).
A még keményebb játékosok
„Vannak olyan szélhámos cégek, amelyek folyamatosan változtatják a telephelyüket, és szinte semmilyen csatornán nem tudjuk elérni őket. Általában külföldön, információstoppal felvértezett adóparadicsomokban jegyezték be őket, és a botrányok után rögtön újabb és újabb vállalkozásokat gründolnak” – tudtunk meg néhány szakmai részletet Nagy Mártától. A hivatal munkatársainak egyébként nemrég álruhában (munkásnak öltözve) kellett kivinniük a végzést az egyik bűnös cégnek, mert hetekig nem voltak hajlandóak átvenni a bírságról szóló papírokat.
