Komolyabb teljesítmény kellett a tavalyinál ahhoz, hogy egy cég felkerüljön a Dun & Bradstreet Hungária Kft. (D&B) idei Top 100-as listájára, de a növekedés mértéke elmaradt az előző évtől. Az egy évvel korábbi 44,9 milliárd forint helyett ugyanis 2007-ben már 47,3 milliárdos árbevételt kellett teljesítenie egy társaságnak még a rangsor utolsó helyének megszerzéséért is, ami 2,4 milliárd forintnyi növekedés ugyan, csakhogy ez kisebb, mint a megelőző esztendőben, amikor 8,7 milliárdos ugrást regisztráltak.
A lista – amelyet a Dun & Bradstreet a cégek által megadott adatokból állít össze – tükrözi az ismert gazdasági tendenciákat, így például az energiaárak emelkedését. Ebben a szektorban minden cég előrelépett, átlagosan 4 helyezést, s ha együtt nézzük az érintett 13 szereplőt, akkor 59-et. „Ez nem hatékonyságnövekedés eredménye, hanem az áremelkedésé és szervezeti átalakulásoké” – mutat rá Radó István az IFUA Horváth & Partners ügyvezető partnere, a Figyelő által felkért három szakértő egyike.
A Magyar Villamos Művek (MVM) látványos előretörését a 21.-ről a 7. helyre ugyanakkor jórészt az okozza, hogy a társaság az idén először konszolidált adatokat közölt. Így árbevételét hizlalja a Paksi Atomerőmű, a Mavir és az MVM Partner is, miközben ezek a cégek tavaly még önállóan szerepeltek a listán (sorrendben a 45., a 64., és a 87. helyen). Ugyanakkor más energetikai cégek – E.ON Földgáz Storage Földgáztároló Zrt., Csepeli Áramtermelő Kft. – újonnan kerültek be a 100-as klubba.
Jól teljesítenek az energiacégek
Az adatok megtekintéséhez kattintson a képre!
Az energetikai klub tagjainak árbevétele együttesen 7,6 százalékkal emelkedett. „Jelentősen csökkent két gázcégnél, az E.ON Földgáz Trade Földgázkereskedő Zrt.-nél és a Panrusgáz Gázkereskedelmi Zrt.-nél., amiben az el nem ismert gázárak (azaz a piaci gázárnál jóval alacsonyabb közüzemi díjak ) mellett valószínűleg az enyhe tél is szerepet játszott. Ezeket nem számolva az energiaszektor bevétele 19 százalékkal nőtt” – teszi hozzá Sorossy Sándor, az IFUA Horváth & Partners energetikai és közműszolgáltatók üzletágának vezetője.
Az üzemi eredményeket vizsgálva szembeszökő a helyenként óriási növekedés. „A 2006. évi felemás kép után mindenhol javult a jövedelmezőség. Az iparág teljes eredménye 56 százalékkal nőtt, ha leszámítjuk az E.ON Földgáz Trade Földgázkereskedő Zrt.-t és az MVM-et. Előbbi eredményessége egyszeri tétel miatt ugrott meg 2007-ben, ez – mint a cég a honlapján közölte – tartalmazza az előző évek veszteségének kompenzálását 50 milliárd forint mértékben. Az MVM 40 milliárdos többletének fő oka a konszolidálás kiterjesztése 24 leányvállalatra, illetve ezen belül egy csoporttag, az MVM Trade Zrt. 16,5 milliárdos eredménynövekménye” – mutat rá Sorossy Sándor.
Exportőrök előnyben
A Top 100-ból évek óta kiolvasható, hogy az exportáló vállalatok az átlag fölött teljesítenek, s az idén sincs ez másképpen. „Kiemelkedően nőttek azok a cégek, amelyek beépültek a nemzetközi munkamegosztásba, vagyis elsősorban a járműipari értéklánc hazai szereplői. Ezek 2007-ben még keveset éreztek meg a piacok globális változásából” – szögezi le Radó István. Ugyanakkor azok az elektronikai cégek, amelyek nem az autóiparnak szállítanak be, alig növekednek.
„Ez jele lehet annak, hogy a tömeges és olcsó szakmunkát igénylő gyártók a még alacsonyabb bérű országokat részesítik előnyben. Egyelőre nem költöznek el innen, de nem is fejlesztenek. Ebben az ágazatban ugyanis – ellentétben az autóiparral – nem a teljes iparági értéklánc hatékonysága a fő szempont, hanem egyetlen tényező, a munkabér fajlagos költsége” – magyarázza a jelenséget az IFUA Horváth & Partners ügyvezető partnere.
Gyógyszergyártóknak kell a pirula
A gyógyszer-nagykereskedelem a szabályozás változásai miatt bekövetkezett trendeket mutatja. A szektor két vezető, döntő piaci részesedésű vállalata egyaránt vesztett a rangsorban elfoglalt helyezéséből: a Hungaropharma a 26.-ról a 30., a Phoenix Pharma a 30.-ról a 33. helyre csúszott vissza. „Ez várhatóan folytatódik 2008-ban, mert a fogyasztás csökkenése mellett tovább erősödik az új szabályozás hatása.
„Immár a gyártók és a nagykereskedők is alapíthatnak és tulajdonolhatnak gyógyszertárakat, ami miatt szűkülni fog a független gyógyszertárak köre, márpedig ezek számára igazán fontosak a nagykereskedők” – vonja le az adatokból a következtetést Könczöl Erzsébet, a Budapesti Corvinus Egyetem Vállalatgazdaságtan Intézetének adjunktusa.
Nem mindegy, hogy mérik az eredményt
Az adatok megtekintéséhez kattintson a képre!
Az építőipari cégek 2007-es teljesítményének visszaesésében az érhető tetten, hogy a költségvetés helyzetéből adódóan jelentősen csökkentek az állami megrendelések. Töretlen a fejlődés viszont a kiskereskedelmi láncoknál.
Összességében nagyon lényegesen befolyásolja a vállalati rangsort, hogy milyen vállalatszervezési modellt alkalmaz egy-egy multinacionális cég. „Egyes cégek az egy országban működő vállalataikat egy holdingközpontból irányítják, és a konszolidált adatok szép pozíciót biztosítanak.
Erre jó példa a 6. helyezett GE. Más multinacionális cégek viszont a különböző tevékenységet végző cégeiket önálló vállalatként működtetik, önállóan számolnak be az eredményeikről, s csak valami távoli európai vagy nemzetközi tulajdonosi szinten futnak össze a szálak. Ilyen például az E.ON, amelynek egyik cége a 3., a másik pedig a 8. a rangsorban, együtt viszont másodikok lennének.
„Ebbe a körbe tartozik a Michelin is, amelynek a 23. és 50. helyezésű cégei együtt a 13-as sorszámot viselnék” – mutat rá Könczöl Erzsébet. Ez a helyzet a Siemensszel is, amely az idén először közölt konszolidált adatokat, s ez a 98-ikról a 63. helyre röpítette. Hasonló persze hazai tulajdonú cégeknél is előfordul: ilyen az MVM már említett hirtelen feltörése a 21. helyről a 7. helyre.
Szervezeti változások
A Corvinus Egyetem adjunktusa úgy látja, összességében is gyakran szervezeti változás, és nem aktív piaci növekedés sejthető a sorrendben bekövetkező jelentős változások mögött. „Biztosan ez van például a Waberer’s csoport 68.-ról az 59. helyre történő erősödése mögött, mivel ehhez jelentős felvásárlások járultak hozzá, például az egyik fontos hazai versenytárs, a Révész Csoport néhány tagvállalatának felvásárlása 2007-ben”. Radó Istvánnak viszont amiatt tűnt fel a Waberer’s, hogy megközelítette a MÁV Cargót, amely az állami vasúttársaságból történt kiszervezése után 2007-ben közölhetett először önállóan adatot.
Az egy főre jutó árbevétel a Magyar Postánál, a BKV-nál és a MÁV-nál a legalacsonyabb. Ez még akkor is elgondolkodtató, ha – mint Radó István figyelmeztet – az üzleti modellek tanulmányozása nélkül hiba lenne pusztán e hatékonysági mutató alapján tenni összehasonlítást mondjuk a multinacionális vagy a BÉT-en jegyzett vállalatokkal.
Végül arra is érdemes kitérni, hogy a magyar magántulajdonú vállalatoknál sajnos nem nagyon látszanak sikersztorik. Ez a hazai üzleti környezet nem eléggé befektetést ösztönző, növekedést és kockázatvállalást támogató állapotát mutatja.
