Üzleti tippek

Esélytelen a jelentős adócsökkentés

admin
admin

2008. 06. 28. 09:14

A közgazdász szakma egyetért: adócsökkentés nélkül nem lehet orvosolni a magyar gazdaság jelenlegi helyzetét. A források viszont hiányoznak és politikai konszenzus nélkül nem lehet lebontani a túlköltekező szociális rendszert, és több munkára ösztönözni. A Közgazdász Vándorgyűlés kereste a megoldást Egerben.

A kétnapos találkozón a Magyar Közgazdasági Társaság tagjai, a gazdasági műhelyek kutatói és politikusok is részt vettek. Az előadásokon és beszélgetéseken szinte mindenki egyetértett abban, hogy adócsökkentésre van szükség, a mérséklés nagyságáról és a forrásokról azonban megoszlottak a vélemények.

„Azonnal mérsékelni kellene a társasági és az osztalékadót, már a 100 millió körüli árbevételt elérő cégek is azt fontolgatják, hogy Szlovákiába helyezik át papíron a tevékenységet” – kongatta meg a vészharangot Herich György, a Magyar Okleveles Adószakértők Egyesületének elnöke.

A szakértő szerint tarthatatlan a 34 százalék körüli társasági terhelés, a hazai kis- és közepes vállalatok nemcsak az itthon működő multikkal nem tudják felvenni a versenyt (az adókedvezményekkel és a támogatásokkal 5-10 százalék körül fizetnek), de egyre inkább lemaradnak a térségbeli versenytársakhoz képest is (Romániában például mindössze 3 százalék a mikrocégek társasági adója).

Lassabban és megfontoltan

A gyors és drasztikus lépések helyett a fontolva haladást képviselte Pitti Zoltán, a Budapesti Corvinus Egyetem kutatója, egykori APEH-elnök (egyébként a kormány is hasonlóan gondolkodik, bejelentették egy átfogó gazdasági egyeztető fórum létrehozását). A szakértő szerint egy legalább egyéves intenzív tervező munkának kell megelőznie az átalakításokat: a társasági adónemeknél mérsékelné az iparűzési adó beszedhető összegét 1 százalékra, a személyi terheknél pedig megszűntetné a minimálbér adómentességét.

Az átlagbérek terhelése is rendkívül magas Magyarországon (116 százalék), szemben az osztrák 75 százalékos aránnyal. „Az szja-rendszer szinte átláthatatlan, 53 különböző kulcsot tartalmaz, sehol nincs ilyen a világon. A terhek mérséklése mellett elengedhetetlen az egyszerűsítés, ami nem kerülne sokba a költségvetésnek, csak át kell szabni a rendszert” – vélekedett Herich.

Lazítás, de miből?

A mérsékléshez szükséges forrásokat két helyről lehet megteremteni: az állami kiadások további visszafogása mellett szélesíteni kell az adózók körét. A fideszes Varga Mihály, az Országgyűlés Költségvetési Bizottságának elnöke bírálta a kormány Új Egyensúly Programját, szerinte adóemelésből finanszírozták a hiánycsökkentést, az állami kiadások lefaragása pedig elmaradt. Jegybanki adatokra hivatkozva a gazdaságpolitikus bemutatta, hogy a kiadások és a bevételek aránya az egyszeri tételektől megtisztítva 28:72 volt 2008 áprilisában, ez jelentősen eltér a Pénzügyminisztérium által kommunikált 49:51 –es aránypártól.

A makroszámok mellett jól érzékelteti az állami és önkormányzati szervek elkötelezettségét a konferencia résztvevői köre. A BKV személyzeti osztályáról például öten reprezentáltak a háromnapos rendezvényen (csütörtöktől). A PSZÁF-es előadókat is elkísérte jó néhány kolléga, igaz a vándorgyűlésen volt állami pénzügyekkel foglalkozó szekció és a felügyelettől többnyire elemzők jöttek.

„Egyre kevesebben dolgoznak és fizetnek adót, óriásiak a szociális kiadások, csak rokkantnyugdíjasból 450 ezer van Magyarországon. Munkára és adófizetésre kell ösztönözni az embereket” – vázolta Bajnai Gordon gazdasági és fejlesztési miniszter a kormány elképzeléseit, konkrétumokat azonban nem említett.

A pénteki dobogókői MSZP-s tanácskozáson is csak a segélyezési rendszerről volt szó: közmunkához kötnék az önkormányzati segélyek kiosztását, a fiatal munkanélküliek csak akkor kapnának támogatást, ha képzésen vesznek részt és távolítaná a kabinet a minimálbértől a segélyek összegét. A konkrét csomagot őszre ígérik.

Radikális javaslat

Ennél sokkal drasztikusabb lépéseket sürget a független közgazdászokból álló Oriens csoport. Barabás Gyula, az OTP Bank ügyvezető igazgatója Kilábalás című programjukat ismertette. Azt javasolják a kormánynak, hogy csak az infláció mértékével növeljék évente a nyugdíjakat, csökkentsék a rokkant-, valamint az előnyugdíjak összegét, hogy ne érje meg elmenekülni a foglalkoztatás elől. A több mint 500 milliárd forintos átcsoportosítást több másik intézkedés is kísérné.

„A szociális rendszer egy-két éven belüli, ilyen mértékű átalakítása politikailag nem tűnik kivitelezhetőnek, de hosszú távon ebbe az irányba kell menni” – mondta el az FN-nek Angyal Ádám, a Corvinus egyetem tanára. A szakértő szerint az Oriens ötletei közül érdemes megfontolni azt a javaslatot, amely a vállalkozóknak járulékkedvezményeket adna béremelésért cserébe, mert ez egy jól kidolgozott rendszerrel nem csökkentené érdemben az állami bevételeket és foglalkoztatásra, valamint a jövedelmek kifehérítésére ösztönözne.

Édes álom

Extrém javaslatnak tűnnek azok a kávészünetekben elhangzott tervek, amelyek az államadósság néhány éves moratóriumára építenek. Több mint 1200 milliárd forintot fizet az állam évente törlesztésként, ez körülbelül akkora, mint a vállalati adóbevételek összege.

„Nehéz lenne engedményt kérni, mivel a kötvények jó része elsősorban japán kisbefektetőkhöz kötődik és nem a nagy intézetekhez” – tudta meg az FN az Exim Bank munkatársaitól. A nem nyilvános hitelezői listán egyébként a nagy nemzetközi szervezetek és alapkezelők mellett információink szerint olyan államok is szerepelnek, mint Líbia (még a 70-es, 80-as évekből örököltük a függőséget), amelyekkel a jelenlegi nemzetközi rendszerben nehéz lenne dűlőre jutni.

A gyökerek mélyre nyúlnak

„Az adóreformhoz szükséges a társadalmi elosztórendszerek átalakítása, ami a rendszerváltás óta húzódik. A társadalmi szerkezetet és attitűdöket is figyelembe vevő nemzetközi elemzések inkább a kelet-európai és a balkáni államokhoz sorolnak minket” – vázolta az okokat Hamecz István, az OTP Alapkezelő elnök-vezérigazgatója, a jegybank volt vezető közgazdásza. Erre vezeti vissza a rendszer problémáját Mihályi Péter is ’Miért beteg a magyar gazdaság?’ című nemrég megjelent könyvében.

Viszont kérdéses, hogy hozzákezd-e egyedül az MSZP a többszázezer embert negatívan érintő reformokhoz. „A Fidesz az előrehozott választásokban lesz érdekelt, az SZDSZ szerepe felértékelődik, de a jobboldal nélkül nem lehet érdemben hozzányúlni a rendszerhez” –vélekedett az FN-nek Stumpf István, a Századvég Alapítvány elnöke.

Varga Mihály egyébként előadásában megjegyezte, hogy a 8-10 éve hasonló problémákkal küszködő Svédországban és Hollandiában megoldották a bajokat, sikerült visszaszerezni a versenyképességet, a deficitből többlet lett, de mindenhol politikai váltás történt.

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Budapest, 2017. március 28.
Erdei Zsolt világ- és Európa-bajnok ökölvívó Papp László háromszoros olimpiai bajnok ökölvívó szobrának avatásán Budapesten, a Gesztenyés kertben 2017. március 28-án. A szobor Fekete Géza alkotása.
MTI Fotó: Koszticsák Szilárd
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.