– Tudsz lovagolni?
– Nem tudok és nem is tervezem, hogy megtanuljak.
– Akkor honnan jött az ötlet a Hősök terén rendezett Nemzeti Vágtához?
– Azt láttam, hogy sok országban abból tudnak világsikert csinálni, hogy a helyi kultúra egyik elemét modern keretbe rakják. Salzburgban a Mozart-kultuszból építettek fel egy operafesztivált, Velencében ott van a karnevál, Münchenben pedig a sör köré építettek egy mára kultikussá vált rendezvényt. Abból indultam ki, hogy nálunk a huszárkultusz és a lovas nemzet fogalma nagyon ismert, sőt, ezek olyan ikonikus elemek, amelyekről a külföldieknek is van némi fogalmuk.
– Hogyan akarjátok elérni, hogy előbb-utóbb külföldön is ismert legyen a rendezvény?
– Első évben erre még nem hajtottunk, maga a szervezés meglehetősen bonyolultnak bizonyult, s ez lekötötte minden energiánkat. Jövőre viszont elkezdünk dolgozni azon, hogy a külföld felé is kommunikáljunk, részben a Magyar Turizmus Zrt., részben lovas szervezetek segítségével. De tervezzük azt is, hogy európai városokból is hívunk lovasokat.
Geszti Péter kedvencei
Tévé: Mezzo, Music Tv, National Geographic, VH1
Újság: ÉS, Magyar Narancs, Times
Netes portál: CNN-időjárás
Könyv: Pál utcai fiúk, Márquez-regények
Film: Amadeus, Amélie csodálatos élete, Papírsárkányok
Zene: Amorf ördögök, LGT, U2
Hobbi: ötletgyártás
– Mi akartok másként csinálni jövőre?
– Sokkal nagyobb hangsúlyt fektetünk arra, hogy a versenyre nevezett városokban is legyen PR-aktivitása a rendezvénynek, és többen jöjjenek el szurkolni a saját településüknek. Az idén kommunikációs szempontból az is hátrányt jelentett, hogy először még tavaly szeptemberre írtuk ki a versenyt.
– Miért maradt el?
– Sokkal nagyobb logisztikai feladatnak bizonyult az egész, mint amire felkészültünk. Ráadásul sok önkormányzat akkorra már lezárta a költségvetését.
– A Dunaholding korábbi első embereként és a Nemzetközi Üzleti Főiskola tulajdonosaként ismert Tamás Istvánnal alapított közös cégetek szervezte a Nemzeti Vágtát. Az üzletember hogyan került a képbe?
– Nem ismertük előtte egymást. Tamás István megkeresett egy ötletével és én is elmondtam neki a saját elképzeléseimet, köztük a Vágtát is. Másnap felhívott, hogy ez érdekelné őt.
– Pénzügyileg milyen eredményt hozott a rendezvény?
– Körülbelül ötvenmilliós veszteséggel zártuk. Nagyjából előre láttuk, hogy így lesz, de azt reméljük, hogy egy-két éven belül nyereséges lehet a projekt.
– A főszponzori címhez mennyi pénzt kellene összegyűjtenem?
– Nagyságrendileg százmilliós összeget.
– Miért éri meg erre ekkora összeget kiadni?
– Hosszú évek óta nem született új tömegrendezvény az országban. A Vágta előnye, hogy rajta keresztül száz települést el lehet érni, s ezt semelyik nagy esemény nem tudja biztosítani. A nagy márkák egyre inkább keresik, hogyan lehet a szokásos ATL-felületekről kimozdulni, és tömegeket vonzó élménymarketing-eseményekhez kapcsolódni. Jó példa erre a Kapcsolat-koncert. Még én találtam ki kreatív igazgatóként, hogy a 0630-as előhívóhoz kapcsolódva minden június végén legyen egy ilyen esemény. Sokkal többet ér, mint amit elkölt rá egy évben a T-Mobile. A Nemzeti Vágtánál is ezt ismerte fel a Raiffeisen Bank és a többi támogatónk.
– Már évek óta visszavonultál az Akció-NXS napi ügyeitől. Nem hiányzik a reklámszakma?
– Egyáltalán nem. Szerintem a reklámszakma kreatív részét 40 éves kor alatt lehet sikeresen művelni. Ez olyan, mint az uránbányászat: egy év alatt öregszel tizet.
– Mit csinálsz még a Vágta szervezésén kívül?
– Egyrészt az ARC óriásplakát-kiállítást, másrészt ott van a Médiaunió, amely minden évben más és más társadalmi problémára hívja fel a figyelmet. A magyar média és a reklámszakma ezzel vissza tud valamit adni a társadalomnak, amelyből él… Emellett még írok egy musicalt is.
