– A kkv-k harmincnyolc százaléka szerint nagyon nehéz uniós pályázati pénzt nyerni. Túl szigorúak a feltételek?
Bár az elmúlt másfél évben számos adminisztratív terhet enyhítettek, még mindig bonyolult és nehézkes egy megfelelő színvonalú pályázati anyag összeállítása. A változtatások híre gyakran nem jut el a vállalatvezetőkhöz. Például most is vannak a pályázásból kizárt beszerzések – ilyen a rendszámos jármű, az ingatlanvásárlás –, amelyeket még mindig próbálnak megpályázni a cégek. Mi abban is segíteni szeretnénk, hogy pontosan felmérjük, mire van szüksége egy cégnek, és ehhez milyen uniós pályázati lehetőségeket tudna felhasználni.
– Ön szerint kiszámítható, hogy melyik pályázat nyer?
Bognár Mihály
1974-ben született Keszthelyen. Zalaegerszegen érettségizett angol két tannyelvű osztályban. Rövid szegedi kitérő után az ELTE-n szerzett diplomát terület- és településfejlesztő geográfusként. Okleveles geográfusi végzettségét a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem MBA-diplomájával és közbeszerzési referensi oklevéllel is megfejelte. Kinevezése előtt a K&H Csoport szenior EU-projektmenedzsere volt, előtte a Pannon Fejlesztő Kft. ügyvezető igazgatójaként, korábban a Leonhard Weiss Kft. üzletágvezetőjeként tevékenykedett. Feleségével egy második kerületi lakásban él. Hobbija a kerékpározás, a kirándulás.
Bizonyos pályázatoknál kiszámítható. Ilyen például az automatikus pályázat a mikro- és kisvállalkozások technológiai korszerűsítésére. Ez azért automatikus, mert aki megfelel a formai és jogosultsági feltételeknek, az biztos lehet benne, hogy kap támogatást. Emellett a legtöbb vállalkozásfejlesztési támogatáshoz pontrendszer is kapcsolódik. A minimumpontszám elérése ugyan nem garancia a sikerre, mégis elég jól kiszámíthatók a pályázó esélyei.
– Milyen pályázatok futnak most, amelyek kifejezetten a kkv-knak szólnak?
Tipikusan ilyen a mikro- és kisvállalkozások számára kiírt, technológiafejlesztésre felhasználható GOP-2.1.1/A és KMOP-1.2.1/A pályázat. Ezek kis értékű eszközbeszerzésre használhatók fel. A beszerezhető gépeket tízoldalas listából lehet kiválasztani – a nyomdagépektől az orvosi műszerekig. A közép-magyarországi régióban maximum tízmillió forintig, az ország többi részén húszmillió forintig lehet támogatást igényelni. A pályázatok intenzitása a közép-magyarországi régióban maximum 25–30 százalék, az összes többi térségben maximum 30–50 százalék. Külön pályázatot írtak ki az e-kereskedelem és egyéb e-szolgáltatások fejlesztésére, valamint a vállalatokon belüli folyamatmenedzsment támogatására. Elsősorban a mezőgazdaság területén működő vállalkozásoknak szólnak az EMVA-pályázatok, ilyen a mezőgazdasági értéknövelő beruházásokra szóló felhívás, vagy a kertészeti gépek beszerzésére, valamint a növénytermesztési és a kertészeti infrastruktúra fejlesztésére vonatkozó pályázatok.
– Induló vállalkozások hogyan tudnak idén pályázni?
A GOP-pályázat keretében pályázhatnak komplex beruházásokra. De kizárólag a hátrányos helyzetű kistérségekben megvalósuló beruházásokra lehet vissza nem térítendő támogatást igényelni. Mivel a 174 kistérségből 94 hátrányos helyzetű, a célterületek nagysága jelentős.
– Pályázhat-e egy budapesti cég, amely kifejezetten a támogatás megszerzése érdekében nyit telephelyet, mondjuk, Bugacpusztaházán?
Igen. Mivel az számít, hogy hol valósul meg a beruházás, ennek nincs elvi akadálya.
– Szokás-e a cégeknél a pályázati kiíráshoz igazítani a projektet?
Ez régen volt nagyon gyakori. Úgy kerestek meg bennünket a cégek, hogy támogatást szeretnének, de legfeljebb halvány elképzelésük volt arról, hogy mire. Most már megfordult a helyzet. Általában konkrét beruházáshoz keresnek pályázati lehetőséget.
– A tervezet alapján van-e olyan pályázat, amely még nem jelent meg, de népszerű lehet?
Igen. Ilyenek lehetnek a vidékies településeken működő mikrovállalkozások részére kiírandó pályázatok. A várhatóan július–augusztus folyamán megjelenő pályázatokon azok a 10 fő alatti cégek pályázhatnak majd, amelyek ötezer fő alatti lakosságszámú vagy 100 fő/négyzetkilométer népsűrűség alatti településeken működnek, és a GOP-programokból kiszorultak.
– Ahhoz, hogy valaki pályázati pénzhez jusson, rendelkeznie kell az önerő mellett a támogatás megelőlegezésére vonatkozó finanszírozással is. Milyen termékeket kínál a bank a kkv-k számára?
A hiteltermékeink alkalmazkodtak a pályázati konstrukciókhoz, ugyanakkor a pályázattól függetlenül is igénybe vehetők. Jelenleg hét, a pályázatokhoz is kapcsolódó finanszírozást kínálunk kis- és középvállalkozói ügyfeleinknek. Ilyenek a vállalkozóigyorshitel-rendszer, a folyószámlahitel, a beruházási hitelek, a forgóeszközhitelek, a szabad felhasználású hitelek, a támogatott hitelek, valamint a bankgarancia. A beruházási és a vállalkozásfejlesztési hitelek például kiválóan alkalmasak a pályázati önerő finanszírozására, a forgóeszközhitelek pedig az utólag lehívható támogatások előfinanszírozására.
– A K&H Csoportnál januártól külön igazgatóság foglalkozik az uniós pályázatokkal. Miért alakult meg, és mivel foglalkoznak pontosan?
Azért jött létre a korábbi főosztály funkcionális kibővítésével a pályázati igazgatóság, hogy levegye a vállalkozók válláról a pályázatok megtalálásának, elkészítésének és a támogatás lehívásához kapcsolódó adminisztráció terhét. Teljes körű szolgáltatást nyújtunk: a tanácsadás magában foglalja a teljes pályázati folyamat támogatását a pályázatok elkészítésétől a fejlesztési projektek előkészítésén át azok pénzügyi lezárásáig. Az igazgatóság munkatársai minden vállalkozásra és projektre szabottan összegyűjtik az elérhető forráslehetőségeket, előzetes pályázati és hitelképességi vizsgálatot végeznek. Ezen kívül a pályázás érdemi részét is elintézik, összeállítják magát a pályázatot, és szakértői dokumentációkat készítenek. Beleértve az üzleti tervet és a megvalósíthatósági tanulmányt is.
– Ha külső szakértőt kell a pályázathoz igénybe venni, akkor az általában elviszi a remélt források egy részét. A K&H Csoportnál mennyi a sikerdíj?
Alkalmazkodtunk a piaci árakhoz és konstrukciókhoz. Általában kétváltozatú ajánlatot szoktunk tenni: alapdíjat és sikerdíjat, vagy csak sikerdíjat. Ha nyer a pályázat, akkor a lehíváshoz kapcsolódó projektmenedzsment-munkát napidíjas alapú elszámolásban tudjuk biztosítani.
– Kérem, mondjon egy konkrét példát!
Ha az igényelt támogatás nem ér el egy bizonyos mértéket, akkor csak sikerdíjas konstrukciót javaslunk. Ez maximum hat százalék. Minél magasabb a megítélt támogatás, annál alacsonyabb a sikerdíj.
– Mi az, amit díjmentesen végeznek?
Az ingyenes szolgáltatási csomagba tartozik a folyamatos pályázati információs tájékoztatás e-mailben, illetve telefonos vagy személyes konzultációs lehetőség. Emellett van egy kiadványunk, amely havi rendszerességgel számol be a legfrissebb uniós pályázatokról. A csomagot egy ingyenes pályázatképességi vizsgálat zárja, amit tulajdonképpen előszűrésnek is hívhatnánk.
– Az ön karrieríve meglehetősen szokatlan. Sikeres uniós pályázatíró cégéből ült át egy bank kötelékébe. Miért?
A jelenlegi gazdasági környezet nem igazán kedvez a vállalkozásoknak. Úgy éreztem, itt az ideje a váltásnak. Annál is inkább, mert a saját szakmámban maradhatok. A K&H Bank uniós pályázatiüzletág-vezetőjeként ráadásul új kihívások várnak rám.
– Ha önt olyan helyzetbe, akár olyan pozícióba hoznák, hogy tehessen a magyar gazdaságért, mit tenne?
Szerintem a növekedés, a foglalkoztatás bővítése végett az adórendszer struktúráját úgy kell átalakítani, hogy a változtatás a versenyképesség növelését, a foglalkoztatás bővítését eredményezze az egyensúly megtartása mellett. Túlságosan kevesen fizetnek adót, az adóterhek viszont magasak.
– Hároméves csúcson van a forint. Mit szól hozzá?
A közelmúltban kijött első negyedéves makrogazdasági adatok sajnos nem adnak sok okot az optimizmusra, ami a forinterősödést indokolhatná. Úgy gondolom, hogy inkább a kelet-közép-európai és a felzárkózó piaci régió világgazdasághoz viszonyított, relatív kedvező állapota befolyásolhatja pozitív irányba a forint árfolyamát is.
– Bajnai Gordon nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszterként mennyire tudja majd az uniós pályázatokat összefogni?
Nem várok változást. Már az elmúlt egy évben is a Mag Zrt. fogta össze a gazdaságélénkítési pályázatokat. Ennek köszönhetően hatékonyabbá vált a szervezet, gyorsabb lett az elbírálás, és a menedzsment is szakértőbb lett.
– Mi lehet a világban megfigyelhető élelmiszerár-emelkedés oka?
Növekszik az élelmiszer iránti igény a feltörekvő országokban, Kínában, Indiában, Brazíliában. Több húst esznek, a hús előállításához pedig gabona kell. Másrészt a globális klímaváltozást is az egyik lehetséges oknak tartom. Biztos vagyok benne, hogy a szélsőséges időjárás nem tesz jót a terményeknek. Harmadrészt a bioetanol-programok árfelhajtó hatásúak. Mindemellett a piaci spekulációnak is szerepe lehet.
– Ön szerint Magyarország számára lehet-e kitörési pont az élelmiszerár-emelkedés, illetve a mezőgazdasági konjunktúra?
Kevéssé, mivel a mezőgazdaság csak a GDP négy százalékát adja. Ha húsz évvel ezelőtt lennénk, azt mondanám, hogy talán igen. Persze ha idén jó lesz a termés, néhány tizedszázalékkal fel tudja húzni a GDP-t, de komoly várakozásaink ne legyenek ezzel kapcsolatban.
– Életrajzában olvastam, hogy egyik hobbija a biciklizés. A munkahelyére is biciklivel jár?
Nem. Öltönyben például nehezen tudnám elképzelni magam, amint munkába kerekezek. Bár a K&H Csoport egyre fontosabbnak tartja a környezettudatos működést, a biciklizéshez számos feltétel kell, ami a mai magyar valóságban egyszerűen kivitelezhetetlen. Ezért nem látom, hogy a bicikli rövid távon felválthatná az autót. Ugyanakkor egyre többen bicikliznek, ami talán tiltakozásként is felfogható az egyre kaotikusabb budapesti közlekedési állapotokkal szemben.
