Üzleti tippek

Szénből aranybánya

Két magyar származású üzletember is érintett abban a hatalmas sikersztoriban, amit a New World Resources bányatársaság küszöbön álló nyilvános kibocsátása fémjelez. Az eddigi legnagyobb közép-európai tőzsdei bevezetést követően Kádas Péter vagyona vetekedhet majd a leggazdagabb magyarokról szóló listák éllovasaiéval - írja legfrissebb számában a Figyelő.

Bő két évtized telt el azóta, hogy egy cseh és egy magyar emigráns, Zdenek Bakala és Kádas Péter MBA-tanulmányaik során összebarátkoztak az Egyesült Államokban. Akkor, a nyolcvanas évek közepén mindkettejük számára kilátástalannak tűnt az otthoni lét, közgazdász diplomáikat is a tengerentúlon szerezték meg. Ma viszont ők az elmúlt évek legnagyobb közép-európai üzleti sikerének főszereplői: legfontosabb befektetésük, a New World Resources (NWR) szénbányatársaság hamarosan tőzsdére kerül, piaci értékét pedig 3 milliárd font (mintegy 1000 milliárd forint) fölé teszik a londoni szakértők.

Fotó: RedDotCorbis

Fotó: RedDotCorbis

Kádas Péter felmenői egykoron vagyonos magyar gyártulajdonosok voltak, övék volt a Richter Gedeon gyógyszergyár. Kádas Péter – minthogy édesapja Londonban volt kereskedelmi tanácsos – már az „átkosban” megismerkedhetett a fejlett nyugati gazdaságokkal, kint járt gimnáziumba.

Miután a nyolcvanas években hazajöttek, Kádas itthon kezdte el a közgazdasági egyetemet, de annyira rosszul érezte magát – nem tudta megszokni a „szürke és buta” tervgazdasági környezetet –, hogy hamarosan Kanadába emigrált. Pénze nem volt sok, így tanulmányai mellett munkát vállalt, egy ideig például mosogatott. Az 1986-ban Torontóban megszerzett első diplomájával (ezt utóbb amerikai MBA-vel egészítette ki) a Morgan Stanleynél kezdett, majd – akárcsak barátja, Bakala – a Credit Suisse First Boston (CSFB) befektetési bankhoz igazolt.

Adaptált tudás

Londonban dolgozott, amikor Kelet-Európában beütött a rendszerváltás, és vezetőket kerestek a frissen megalakított itteni leányvállalatokhoz. Kádas így került vissza Budapestre, Bakala pedig Prágába. (Érdekesség, hogy Kádas főnöke az a Hans-Jörg Rudloff volt, aki ma – más CSFB-s kollégákkal együtt – az NWR-nél aktív.)

Kádasra egykori munkatársai roppant okos és kreatív emberként emlékeznek, aki strukturáltan, ügyletekben gondolkodik, és amit nyugaton látott, azt ügyesen adaptálta a magyarországi viszonyokra is. A visszaemlékezések szerint az ő ötlete volt például a magyarországi GSM-koncessziók aukcióra vitele is (a fix áras értékesítés helyett), amit Schamschula György közlekedési miniszter végül át is ültetett a gyakorlatba (a CSFB pedig tanácsadó lett az ügyletnél).

Kádas számára a magánéletben is fontosak voltak a CSFB-s évek, hiszen ökológus feleségét is a budapesti irodában ismerte meg, de azóta is rengeteg egykori volt kollégával alakított ki üzleti kapcsolatot.

Boris Jordan orosz származású amerikai üzletemberrel (aki a CSFB moszkvai irodájában volt ügyvezető), illetve Stephen Jennings új-zélandi pénzügyi szakemberrel, aki 1995 előtt az intézmény közép- és kelet-európai befektetéseit felügyelte, 1995-ben megalapította a moszkvai Renaissance Capital Investment csoportot.

Jordan és Jennings azóta hatalmas karriert futott be, előbbi főleg Moszkvában, utóbbi (aki a Forbes listáin is jegyzett dollármilliárdos) újabban Afrikában. A Renaissance rendkívül sikeresen indult, jóllehet, az 1998-as orosz pénzügyi válságban megégette magát. A más pénzügyi kultúrához szokott Kádas már korábban megijedt, ismerősei szerint évekig nem is ment Oroszországba.

Egy újabb londoni kitérő után azonban ismét Magyarország felé vette az irányt. Mindig is a legnagyobb erősségei közé tartozott, hogy meg tudott győzni amerikai alapokat, magánbefektetőket, hogy bízzanak rá pénzt. Így 1997-ben több magánszeméllyel (a magyar társak Barta Csaba, Varga Lajos, Pál Árpád, Kovács Tamás és Konkoly Csaba voltak, valamennyien neves tőkepiaci cégektől érkeztek), illetve egy texasi milliárdos fiával megalapította a Croesus Fundot, amelynek legismertebb befektetése a TVK volt.

A cég itthon akkor kavarta a legnagyobb viharokat, amikor annak a Milford Holdingsnak adta el TVK-papírjait, amelynek Megdet Rahimkulov volt a képviselője és sokan Gazprom-érdekeltségként kezelték. A Croesus hamarosan megszűnt, pedig egyéb érdekeltségei is voltak a térségben: Magyarországon a Pécsi Erőmű, illetve a Viking Harisnyagyár.

Információink szerint Kádas jelenlegi cégében, a londoni bejegyzésű Crossroads Capitalban Barta és Varga még mindig érdekelt, a többiekkel azonban elváltak útjaik: Kovács az Aragóhoz ment, Pál Árpád pedig a Budapesti Értéktőzsde vezérigazgatója lett (e posztról a közelmúltban távozott).

Az elnök


Szénből aranybánya 2

A most tőzsdére készülő New World Resources bányatársaság
elnöki tisztét jó fél éve a magyar származású Salamon Miklós (Mike
Salamon)
tölti be. Motivációiról a Figyelőnek úgy nyilatkozott, hogy
egy fantasztikus kilátásokkal rendelkező induló céghez csatlakozhatott.
Olyanhoz, amelynek fejlődése során segítséget nyújthat szakmai
tapasztalata. Azt is kiemelte, hogy közép-európaiként nagy öröm számára
a visszatérés ebbe a régióba. Idejének mintegy negyedét tölti ki az NWR
– persze a tőzsdére menetel miatt mostanság jóval többet. A cég
stratégiájával kapcsolatban azt mondta, hogy a fő hangsúly a Debiensko
bányán van, másodsorban pedig egyéb lengyel és ukrán akvizíciókat
terveznek. A cég kiemelkedő eredményességét hosszabb távon is
biztosíthatja, hogy a nagyobb árréssel eladható kokszolható szén
kitermelése arányaiban nő, emellett a modernizálás egyre hatékonyabb
működést tesz lehetővé.
Noha az NWR miatt gyakran utazik
Csehországba, Salamon Miklós feleségével és három gyermekével továbbra
is Nagy-Britanniában él. Mint mondja, anyanyelvét nem felejtette el, s
Budapesten élő édesapját is rendszeresen látogatja.


—-Tökéletes időzítés—-

A Kádas vezette Crossroads, a közben hazájában igazi iparmágnássá váló Bakala, valamint két amerikai kockázatitőke-alap közös cége, a ciprusi bejegyzésű RPG Industries 2004 novemberében vásárolta meg az OKD-t, Csehország legnagyobb szénbányászati vállalatát, akkori hírek szerint 400–500 millió euróért.

Az OKD neve nem csengett túl jól Csehországban: a XIX. század végén még a Rothschild-család birtokában levő bányákat az előző rendszerben államosították, majd érdekes körülmények között két egykori vezetője részére privatizálták úgy, hogy magasabb árajánlatok is érkeztek. Bonyolult ügyletsorozat keretében lényegében tőlük szerezte meg a céget az RPG, majd a szerteágazó vállalatcsoportnál megkezdődött az ésszerűsítés, feljavítás, bizonyos üzletágakat pedig kiszerveztek, illetve eladtak. A cél nem titkoltan az átláthatóság növelése volt, a cég felkészítése a tőzsdei bevezetésre.

SALAMON MIKLÓS

■ 54 éves; szüleivel két esztendős korában, 1956-ban
hagyta el Magyarországot. Dél-Afrikában telepedtek le, iskoláit ott
végezte. Bányamérnöki diplomáját Johannesburgban szerezte, MBA-jét
pedig a London Business Schoolon.
■ Pályafutását a De Beersnél, a
világ vezető gyémántkitermelő és -kereskedő cégénél kezdte, majd
dolgozott az Anglo–American csoport aranybányáiban, ezt követően pedig
a Shell szén üzletágánál.
■ Egyik alapítója volt 1997-ben a Billiton
plc-nek, s ott volt a cég sikeres tőzsdei bevezetésénél is. Ő vezette a
Billiton és a BHP összeolvadása után a két cég integrációját, majd a
világ vezető bányakonszernjének igazgatójaként (executive director)
tucatnyi területért felelt, egészen 2006-os nyugdíjba vonulásáig.

2007-ben csatlakozott az AMCI Capital kockázatitőke-társasághoz, amely
kisebbségi tulajdonosa az NWR-nek. Ez utóbbi cég elnökéve tavaly
szeptemberben nevezték ki.

Másfél évvel ezelőtt az OKD tulajdonosaként létrehozták a holland bejegyzésű New World Resourcest, ez lesz a tőzsdei cég neve. Leigazolták a bányaipar egyik legnagyobb nevű vezetőjét, a szintén magyar származású Salamon Miklóst (lásd a keretes írást a 70. oldalon), s miközben folyt a felkészülés a tőzsdei megmérettetésre, az iparági környezet is igen kedvezőre váltott.

Ma már jól látható, hogy a lehető legjobb pillanatban vették meg a céget, a kitűnő minőségű, nagy fűtőértékű feketeszén, illetve kokszolható szén iránti kereslet ugyanis elképesztő csúcsokra hajtotta fel a közelmúltban ezen energiahordozók árát. Ezekből a NWR a legnagyobb kitermelő a régióban, a cseh–lengyel határ túloldalán fekvő bányák ugyanis elavultak, de éppen ezért nagy lehetőséget rejtenek magukban az NWR számára is. Nemrégiben adták be engedélykérelmüket a lengyelországi Debiensko bánya kitermelésére.

Az NWR szénbányatársaság piaci értékét 3 milliárd font (mintegy 1000 milliárd forint) fölé teszik a londoni szakértők.

Az NWR szénbányatársaság piaci értékét 3 milliárd font (mintegy 1000 milliárd forint) fölé teszik a londoni szakértők.

Az NWR április 10-én jelentette be hivatalosan, hogy tőzsdére vonul. A társaság fő piaca London lesz, de a papírokat bevezetik Prágában és Varsóban is. Információink szerint jelenleg tart a cég bemutatkozó körútja, és igen nagy érdeklődés mutatkozik a részvényekre. A londoni The Daily Telegraph információi szerint a 3 milliárd font fölé várható kapitalizáció alapján a társaság valószínűleg bekerül a börze legfontosabb mutatójának számító FTSE–100 indexbe is, első cégként Közép- és Kelet-Európából.

A részvényértékesítés során Bakala és a Crossroads is hatalmas profitot realizálhat. A nyilvánosságot általában kerülő Kádas Péter úgy nyilatkozott a Figyelőnek, hogy a Crossroads 30 százalékra csökkenti az NWR-ben a jelenlegi 40,5 százalékos tulajdoni hányadát. Ez utóbbi mértékű részesedés a londoni várakozásokból kiindulva ma mintegy 1,2 milliárd fontot ér.

Mivel a Crossroads nem nyilvános cég, tulajdonosi összetételét nem hozza nyilvánosságra. Kádas azonban annyit elárult lapunknak, hogy ő és családja kisebbségi tulajdonosa a társaságnak. Mindenesetre, ha a Crossroads NWR-pakettjének értékét 400 milliárd forint körülire becsüljük, Kádas Péter még kisebbségi pakettel és egyéb befektetéseit nem számolva is ott lehetne a leggazdagabb magyarokról szóló toplisták élén.

A nagyok között

Csakhogy ő – mint a Figyelőnek elárulta – kanadai állampolgár. Az országot 1982-ben hagyta el, azóta nincs magyar állampolgársága. S noha itthon is vannak érdekeltségei, s elmondása szerint családi kötődései miatt is évente jó párszor megfordul Magyarországon, inkább az olyan magyar származású üzletemberekkel vethető össze „munkássága”, mint Soros György, vagy az InteractiveBrokerssel híressé vált Péterffy Tamás. Persze vagyona még nem összemérhető a világ leggazdagabbjainak százas klubjába beférő Sorossal és Péterffyvel.

S hogy más magyar befektetők is részesedhetnek-e az NWR potenciáljából? Kádas megerősítette, hogy a cég nem tervez magyarországi értékesítést, de néhány brókercégen keresztül elvileg részt lehet venni a londoni részvénykibocsátásban. Arról pedig, hogy mekkora potenciált látnak még a cégben a szakértők, hamarosan többet lehet majd tudni, hiszen most készülnek az első komoly elemzések. Az előttünk álló hetekben pedig nagy valószínűséggel felpörögnek majd az események, várhatóan a világsajtó nagy érdeklődése mellett vonul majd a tőzsdékre Közép-Európa legértékesebbé vált társasága.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik