Üzleti tippek

Mindegy, mennyi a munkanélküliségi ráta

admin
admin

2008. 04. 01. 07:00

A munkanélküliségi ráta nő, de nem a munkanélküliség - véli az FN által megkérdezett szakértő. A KSH szezonális okokat lát a változások mögött. A vállalkozások jobb ha nem számítanak a munkakínálat növekedésére. Annyi biztos, van 350 ezer ember hazánkban, aki nem tudni miből él.

A hivatalos, Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által közzétett munkanélküliségi ráta köszönő viszonyban sincs a valósággal, így annak sem növekedése, sem csökkenése nem mond semmit a valós állapotokról – mondta a FigyelőNetnek Hanti Erzsébet.

A szakember szerint a 90-es évek közepéig egyértelműek voltak a folyamatok, a gazdasági szerkezetátalakítás következtében mintegy 800 ezer ember elvesztette munkáját, jelentős részük inaktívvá vált, sokuk leszázalékoltatta magát. A 90-es évek közepe óta azonban ellentmondásos folyamatok zajlanak, egyes időszakokban például egyszerre nőtt a foglalkoztatottak és a munkanélküliek száma, máskor csökkent a munkanélküliség, s nőtt az inaktívak száma.

Használhatatlan statisztikák?

Hanti Erzsébet úgy vélte, az adatok elemezgetése helyett egyszerűen be kellene látni, hogy ezek a statisztikák használhatatlanok a valós munkanélküliség változásainak mérésére. Ezek az adatok inkább a rejtett gazdaságon belüli folyamatok jellemzésére használhatóak.

A szakértő emlékeztetett arra, hogy a közzétett statisztikai adat megkérdezéses felmérésen alapszik. Aki igennel válaszol arra a kérdésre, hogy a referenciahéten volt legalább egyórás kereső tevékenysége, azt a statisztika már foglalkoztatottnak tekinti – még akkor is, ha pusztán a szomszédja veteményesét permetezte meg mondjuk ötszáz forintért.

Komolyabban vehető adat ennél a szakember szerint a legalább 5 fős vállalkozásoknál és a költségvetési intézményeknél alkalmazásban állók száma – amelyet úgyszintén a KSH tesz közzé -, mivel ezek a foglalkoztatóktól kapott adatokon nyugszanak (bár ez a statisztika, nem tartalmazza az öt fő alatti vállalkozások adatait, illetve nem enged következtetni a rejtett gazdaság folyamataira.)

Ezen adatok szerint, ha az éves összesített adatokat tekintjük, a foglalkoztatás kissé hullámozva ugyan, de alig észrevehetően nőtt.

Ha az idei januári adatokat vetnénk össze a tavaly januáriakkal, akkor azt tapasztalnánk, hogy legnagyobb mértékben a közigazgatásban (nagyjából 15 százalékkal), illetve az egészségügyben, szociális ellátásban (7,5 százalékkal) bocsátottak el dolgozókat, s a megcsappant állami megrendelések következtében a recesszióval küzdő építőiparban is jelentős a visszaesés (6,8 százalék). Hanti Erzsébet szerint azonban hiba lenne ilyen rövid időszakokat összevetni. Egyes szakértők, illetve a kormányzat szóvívője mégis leginkább a közszféra leépítéseivel magyarázzák a kedvezőtlen munkanélküliségi adatot, mások a vállalkozások működésének nehezedő feltételeivel.

KSH: megfelelő a statisztika

A KSH szakértője szerint a hivatal által számított munkanélküliségi ráta megfelel a nemzetközi követelményeknek, s ha másképp számolnák, nem lenne nemzetközileg összevethető a munkanélküliségi adat. Igaz, hogy a statisztika a heti egy munkaórát dolgozót is foglalkoztatottak közé sorolja, ugyanakkor a heti 12 óránál kevesebbet dolgozók aránya a mintán belül csak 0,3 százalék, s a magukat teljes munkaidőben dolgozónak vallók aránya a megkérdezettek körében nagyjából 95 százalék körül van.

A KSH véleménye szerint az inaktívok számának növekedése mögött a változó jogszabályok miatti nagyszámú nyugdíjba vonulás (ment, aki tehette), a növekvő munkanélküliség mögött a szokások közmunkák elmaradása állhat.

Mindkét szakember beszélt arról: hazánkban 350 ezer olyan “egyéb inaktív” van, akiről nem tudni, miből él. Az utóbbi 4-5 évben számuk mintegy 150 ezerrel csökkent (nemrég még félmilliónyian voltak). Sorsukat – statisztikák híján – csak találgatni lehet: elképzelhető, hogy egy részük nyugdíjba vonult, másuk a regisztrált munkanélküliek seregét gyarapította, de az sem lehetetlen, hogy néhányan dolgozni kezdtek.

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Hajléktalanok mutatták meg féltett vagyonukat

Budapest, 2017. április 17.
Kulka János színművész egy jelenetben Ujj Mészáros Károly rendező X. című skandináv típusú krimije forgatásán Budapesten 2017. április 13-án. A Magyar Nemzeti Filmalap 489 millió forinttal támogatja a thrillert, amely várhatóan 2018 első felében kerül majd a mozikba.
MTI Fotó: Kallos Bea
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.