Magáncég esetében 6-8 hónapot vesz igénybe a tőzsdei bevezetés, egy állami társaságnál ennél hosszabb idővel, inkább egy évvel érdemes számolni – fejtegette a FigyelőNetnek Varga Balázs Attila, a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) munkatársa annak kapcsán, hogy az Új Tulajdonosi Program keretében valószínűleg az Állami Autópálya Kezelő (ÁAK) Zrt. lesz az első társaság, amelyet bevezetnek a tőzsdére, illetve részvényeinek egy részét kisbefektetőknek kínálják fel.
1100 kilométer gyorsforgalmi utat kezel a cég
Átvilágítás, átalakítás, engedélyezés
Ahhoz, hogy az ÁAK részvényeinek egy részét végül magánszemélyek vásárolhassák meg elég sok feltételnek kell teljesülnie. Mindenképpen szükséges a társaság működésének, pénzügyi kondícióinak átvilágítása, a cég “beárazása”, hogy valójában mennyit is ér egészben és részvényekre lebontva.
A társaság belső mechanizmusainak is meg kell felelnie a tőzsdei elvárásoknak – hangsúlyozta a BÉT munkatársa, utalva az információáramlás, a jelentések közzétételének szigorú szabályaira.
Természetesen zártból nyílt részvénytársasággá kell átalakítani a céget a tőzsdei bevezetéshez, s brókercég vagy bank közreműködése szükséges a részvények nyilvános kibocsátásához. A bevezetendő papír megismertetését roadshow keretében szokták megejteni, de nem nélkülözhető a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) engedélye a részvénykibocsátáshoz. Mindezeket a feltételeket figyelembe véve mondható az, hogy nagyjából 2009. tavaszán lesznek jegyezhetők az ÁAK részvényei a tőzsdén – mondta Varga Balázs Attila.
40 milliárdos forgalom, 7 milliárdos nyereség
De nézzük meg közelebbről, mit is “tud” az ÁAK, miért is lenne érdemes részesedést szerezni a társaságban, ha érdemes?
Az Állami Autópálya Kezelő Zrt. feladata az állami tulajdonban lévő gyorsforgalmi úthálózat üzemeltetése, fenntartása és a díjas szakaszokon az úthasználati jogosultság ellenőrzése – olvasható honlapjukon. Ez jelenleg 646,5 kilométer autópálya, 129,1 kilométer autóút és főút, valamint 301,4 kilométer hosszú csomóponti ág és pihenőhelyi út, 113 pihenőhely és több mint 1000 önálló hídrész kezelését jelenti.
Hazai sztráda-hálózat a tavaly épült szakaszokkal
Pénzügyi oldalról – ezt már Winkler-Virág Andrástól, az ÁAK szóvivőjétől tudtuk meg – 40 milliárd forintos forgalmat bonyolítanak le, bevételük zöme, 90 százaléka a matricákból származik, a többi állami szerződések alapján folyik be. Kevesen tudják ugyanakkor, hogy a magyar állami gyorsforgalmi úthálózat egyharmada nemfizetős, de ezek üzemeltetését, karbantartását, felújítását is az ÁAK-nak kell elvégeznie. A nemfizetős részek közé tartoznak többek között a városokat elekerülő sztrádaszakaszok, de az M0-s körgyűrű is.
Két éve készülnek a tőzsdére
Az Állami Autópálya Kezelő Zrt. tőzsdei bevezetése két okból is gördülékeny lehet – vélte a szóvivő. Egyrészt, az ÁAK esetében nincsen olyan törvényi korlát, ami a magánosítást akár átmenetileg is gátolná, magyarul a társaság nem szerepel a tartósan állami tulajdonban tartandó cégek sorában, így nincs szükség törvénymódosításra.
Másodszor – tette hozzá Winkler-Virág András -, az ÁAK igazából már két éve készül a privatizációra, aminek keretében már számos átvilágításon, átszervezésen átesett. Igen fontos, hogy ezek keretében a munkavállalókat is nagyjából felkészítették a várható fejleményekre, ami szintén alapvető lehet a tőzsdei bevezetés szempontjából. Ezért nem zárja ki a szakértő, hogy egy évnél hamarabb is tőzsdére kerülhet a cég, igaz, ez kevésbé az ÁAK-n múlik.
A tanács is egy évvel számol
Jó lenne, ha az év végén, vagy a jövő év elején már vásárolhatnának az állami vállalatok részvényeiből az első befektetők az Új Tulajdonosi Program keretében – mondta az Új Tulajdonosi Program Tanács alakuló ülését követően Mészáros Tamás, a testület elnöke újságíróknak. Mészáros Tamás hangsúlyozta: a programba bekerülő vállalatokról és a kibocsátás ütemezéséről a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. dönt, a tanács tanulmányokat készíttet és biztosítja, hogy a javaslatról társadalmi, szakmai párbeszéd folyjon, majd április végéig javaslatot tesz a kormánynak a program alapvető elemeiről. A testület elnöke ide sorolta a részvétel feltételeit, a kedvezmények körét, illetve a határidőket is. A testület elnökén túl a tanács tagja: Szalay-Berzeviczy Attila, a BÉT elnöke, Pongrácz Tibor az ÁPV Zrt. felügyelő bizottságának volt MDF-es tagja, Hardy Ilona, a monetáris tanács tagja, Borsik János (OÉT munkavállalók), Pataky Péter (OÉT munkavállalók), Dávid Ferenc (VOSZ OÉT munkaadók), Németh Ferenc, a Nemzeti Civil Alapprogram Tanács elnöke, Garai István, az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület elnöke, Tóth János, a Gazdasági Szociális Tanács elnöke, Jankovics György, a Nyugdíjasok Országos Szövetségének elnöke, Kupa Mihály volt pénzügyminiszter, valamint Vértes András, a GKI Zrt. elnök-vezérigazgatója.
A Fidesz szerint a hazugság politikája folytatódik.
