Üzleti tippek

Az állam segítene a béremelésben

admin
admin

2008. 02. 27. 17:24

Aki a dupla minimálbér fölött keres, többet vinne haza jövőre, aki alatta, annak meg országos bérmegállapodás garantálná a magasabb bért - ez dióhéjban a GKI Zrt. szuperbruttósító javaslata. A vállalkozók azzal járnának jobban, hogy a magasabb jövedelműeknél nem kellene jövőre béreket emelni.

A GKI Gazdaságkutató Zrt. ma sajtótájékoztatón ismertette az általa támogatott adóreform javaslatot. A GKI Zrt. a tegnap a miniszterelnök által ismertetett három szakértői javaslat közül a szuperbruttósításra tette le a voksát.

A szuperbruttósításkor a bruttó bérbe beletartoznának azok a járulékok, amelyeket most a munkaadó fizet. A jelenlegi bérek szuperbruttósítása úgy történne, hogy a jelenlegi bruttó bért megszoroznák 1,32-vel és hozzáadnának 1950 forintot.

A személyi jövedelemadó (szja) 20 százalék lenne az átlagjövedelem másfél-kétszereséig, efölött 30 százalék az átlagjövedelem három-négyszereséig, majd 35 százalék. Az szjahoz kapcsolódó 4 százalékos szolidaritási adó megszűnne.

Béremelés központilag koordinálva

Az adómentesség évi 750 ezer forint jövedelemig lenne – ezt a vállalkozók is igénybe vehetnék- az adójóváírási kedvezmény megszűnne. A társadalombiztosítási teher az átlagjövedelem három-négyszereséig 30 százalék lenne, e fölött pedig 25 százalék. Mindenki havi 10 ezer forintos egészségügyi fix összegű terhet (kártyapénzt) fizetne, a nyugdíjas, a gyerek, a szociálisan rászoruló után az állam tenné ezt.

Az intézkedés eredményeképpen a minimálbér duplája fölött keresőknél 5-23 százalék közötti nettó béremelkedés történne, míg az e szint alatt keresőknél nettó bércsökkenés keletkezne.

A problémát áthidalandó, a GKI javaslata szerint az Országos Érdekegyeztető Tanácsban meg kellene állapodni arról, hogy a dupla minimálbér alatt keresők kapjanak egy nettó 15-23 százalékos bérfejlesztést, míg az e szint fölött keresők ezzel szemben nem kapnának béremelést, minthogy az adórendszer megváltozása következtében amúgy is emelkedik a nettó bérük. Bizonyos ágazatokban az emelést az állami költségvetés pénzzel támogatná.

Fehéredés és inflációs hatás

Vértes András, a GKI Zrt. elnöke szerint az intézkedés a munkavállalóknak is hasznos lenne, hiszen a dupla minimálbér felett keresők reálbér-növekedést tapasztalnának, a vállalkozókat pedig nem sújtaná a béremelési kényszer a magasabb keresetűeknél. A közgazdász úgy vélte, a reformnak erőteljes fehérítő hatása lenne, mert csökkenne a marginális adókulcs, kevésbé érné meg a fizetést „zsebbe kérni.”

Komoly inflációs hatással sem kellene számolni, mivel a kereslet ugyan nő, de a kínálat oldalon viszont csökken a költség – mondta Vértes András.

Másképp fizetnének az evások

Az FN arra a kérdésére, hogy az intézkedés fedezetét az szja, vagy a társasági adó kedvezmények megvonása jelentené, nem kapott határozott választ, minthogy „ezzel a részlettel nem akarták a javaslatot megterhelni”. A tervezet kidolgozói utaltak arra, hogy többféle fedezetcsomagot is lehetségesnek tartanak, például elképzelhetőnek tartanák természetbeni juttatások kedvezményes megadóztatását.

Nem mellékes a tervezetben az sem, hogy a tőkejövedelmek után (a kamatot kivéve) 25 százalékos szja és a tőkejövedelem fele után 25 százalékos nyugdíjjárulék (és ahhoz tartozó nyugellátás) érvényesül mindaddig, amíg a biztosított utáni összes befizetett nyugdíjjárulék nem éri el az átlagjövedelem kétszereséhez (vagy négyszereséhez) tartozó nyugdíjjárulék szintet.

Az eddig itt alkalmazott százalékos egészségügyi járulék megszűnne. Hasonló működne a nyugdíjjárulék fizetése az evában működőknél.

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Saudi soldiers stand guard as a Saudi air force cargo plane, carrying aid, lands at an airfield in Yemen's central province of Marib, on February 8, 2018. (Photo by ABDULLAH AL-QADRY / AFP)
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.