Üzleti tippek

Ötszázmilliárd forintnyit loptak a német gazdagok

admin
admin

2008. 02. 22. 14:09

A német adóhivatal érdemben nem is vizsgálta a felső húszezer adóbevallását, nehogy az ország elitje még több pénzt mentsen külföldre. A legfrissebb becslések szerint a leggazdagabbak éves szinten 2 milliárd euróval károsították meg az államot. Elemzések szerint a leggazdagabb németek megregulázása elkerülhetetlen.

A nem túl gyakori német-liechtensteini kormányfői találkozók sorában a legutóbbira sistergő légkörben került sor Berlinben. Angela Merkel kancellár láthatóan felindultan fogadta az alpesi hercegség miniszterelnökét, Otmar Haslert, miután Vaduz felől durva szemrehányások és kirohanások hangzottak el Berlin irányába.

Kölcsönösen vádaskodtak

A külföldi milliomosokat nagylelkű garanciákkal és befektetési lehetőségekkel csalogató Liechtenstein “orgazdaságot”, “teuton-német” allűröket és nagyhatalmi hangnemet vetett Berlin szemére. Az ok: a szövetségi nyomozó hatóság (BND) egy lopott bankadatokat tartalmazó DVD segítségével ütött rajta február közepén a német posta elnökén, akit egy liechtensteini bank segítségével elkövetett adócsalással gyanúsítanak. Az érintett LGT bank a trónörökös, Alajos herceg tulajdonában van.
A német sajtó válaszul arcátlanságot emlegetett, azzal vádolva a “törpeállamot”, hogy a szomszédai rovására gazdagodik. A berlini pénzügyminisztérium szóvivője pedig úgy fogalmazott, hogy a hercegségi alapítványok voltaképpen “leszállópályák bűnözők számára”.

Merkel a vitás kérdések tárgyilagos rendezését szorgalmazta, lesöpörve a vendég hivatkozását a banktitokra. Haslernek láthatóan elakadt a lélegzete, amikor a kancellár az USA és Liechtenstein közötti megállapodást hozta fel példának. Ennek értelmében a hercegség összes pénzintézete kötelezte magát: közli a washingtoni adóhivatallal azoknak az amerikai polgároknak a kamat- és osztalékjövedelmét, akik névtelenül nyitnak számlát liechtensteini bankoknál. “Ami működik az Egyesült Államokban, annak működnie kell az EU-ban is” – mondta Merkel.

Lichtenstein szigorúan őrizné az adótitkot (Fotó: MTI)

Lichtenstein szigorúan őrizné az adótitkot (Fotó: MTI)

A kancellár szolidan fenyegetett is. Berlin üdvözli a hercegség novemberi csatlakozását a schengeni övezethez, amely a határellenőrzés megszűnését fogja eredményezni. Az erről szóló egyezmény ratifikálása során azonban “kérdések merülhetnek föl a Bundestagban” – közölte partnerével Merkel.

Lapozzon, a cikk folytatódik!

—-Válságban a szociális piacgazdaság—-

A Német Szövetségi Köztársaságban törvény írja elő a hátrányos helyzetű térségek központi támogatását; a bonyolult nevű Länderfinanzausgleich értelmében a tehetősebb tartományoknak kötelességük anyagilag segíteni a rosszabb helyzetben lévőket. A bő 17 évvel ezelőtt megvalósult német egység nyomán a keleti tartományok már több százmilliárd eurót kaptak a szövetségi kormánytól, illetve a nyugati tartományoktól az infrastruktúra javítása, munkahelyek teremtése, környezetvédelmi projektek megvalósítása céljára.

A szolidaritás elve szinte a vérükben van a németeknek. Tanúsítja ezt az a hihetetlen mértékű adakozás, amely egy-egy külföldi természeti csapás – árvíz, földrengés, cunami, éhínség – nyomán eurómilliókat juttat jótékonysági szervezetek bankszámláira.

Erre az érzésre mért súlyos csapást a mostani adócsalási botrány, fölháborítva a bérből, fizetésből élők millióit. Ők joggal igénylik, hogy a közintézmények fenntartásához mindenki képességei (azaz jövedelmi viszonyai) mértékében járuljon hozzá.

Az adóhivatal nem tesz semmit

A “kiemelt adózók” (mintegy 15-20 ezer személy) évente és fejenként 120-140 ezer euróval kevesebb adót fizetnek be, mint amennyit jövedelmük alapján kellene. Ez évente 2 milliárd euró (520 milliárd forint) bevételkiesést jelent az államnak. Ebben persze ludas a német adóhivatal is. A tisztviselőknek utasításuk van ugyanis arra, hogy a “nagy halak” adóbevallásában csak a “szembeszökő hiányosságokat tegyék vizsgálat tárgyává” – volt olvasható az ARD televízió által bemutatott hivatalos leiratban. Az indok: nehogy az érintett “tőkeerős személyek” külföldre vigyék a pénzüket – például Liechtensteinbe…

A műsorban megszólaltatott Götz Werner szerint Németországban baj van a felső tízezerrel. A Magyarországon is működő Drogerie-Markt (dm) hálózat tulajdonosa rámutatott: törvények útján kellene módosítani a keretfeltételeket annak érdekében, hogy minden ember a lehető leghasznosabb tagjává váljon a társadalomnak.

A jövedelmi skála alsó szélén ez már megtörtént: a Hartz IV reform nyomán szigorodtak a munkanélküli segély folyósításának a feltételei. Egyévi állástalanság után már csak szociális segélynek megfelelő összeg jár a lecsúszottaknak; a kormány így igyekszik ösztönözni őket a felkínált álláshelyek elfogadására, átképzésre. Ideje volna tenni valamit a kiemelt jövedelmű rétegek aktivizálása, a tőkemenekítés hatékony megakadályozása érdekében – fogalmazott Werner.

Már német banki alkalmazottakat is vizsgálnak

A bochumi ügyészség csütörtökön közölte: egy frankfurti magánbank, a Metzler bank három alkalmazottja ellen az a gyanú merült fel, hogy segítséget nyújtottak a feltételezett adócsalásokhoz. Eszerint a szóban forgó alkalmazottak tanácsokkal látták el az adócsalással gyanúsított személyeket, segítették a kapcsolatteremtést különböző liechtensteini alapítványokkal. Hivatalos közlés szerint több más bank alkalmazottjai ellen is vizsgálat folyik.text

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.