Üzleti tippek

Uniós döntéssel sem nyerő az OMV?

admin
admin

2008. 02. 09. 08:00

Ha az OMV által kért uniós versenyjogi vizsgálat zöld utat adna is a Mol felvásárlásához, még mindig maradnának akadályok az osztrák olajtársaság által áhított fúzió előtt.

Új szakaszba lépett a modern idők egyik legkitartóbb leánykérése, amikor az OMV január 31-én hivatalosan értesítette az Európai Bizottságot arról, hogy többségi tulajdont kíván szerezni magyar versenytársában, a Molban. Az osztrák energiaipari nagyvállalat az után döntött az előzetes fúziós normakontroll kezdeményezéséről, hogy titokban konzultált a brüsszeli versenyhatósággal.

Jonathan Todd, Neelie Kroes versenyjogi biztos szóvivője közölte: a bizottság március 6-ig kívánja kivizsgálni, hogy a két közép-európai olaj- és gázipari társaság összeolvadása korlátozná-e a versenyt az uniós belső piacon. Ha a versenypolitikai főigazgatóság erre utaló jeleket találna, akkor mindenre kiterjedő vizsgálat indulna, amelynek lefolytatására 90–105 nap áll rendelkezésre. A vizsgálat pontot tehet az arról zajló szócsata végére, hogy az egyesüléssel létrejövő cégnek a jóváhagyás fejében vajon meg kell-e válnia bizonyos üzletrészeitől, és ha igen, melyek lesznek ezek. A Mol egyik érve a fúzióval szemben, hogy a százhalombattai kőolaj-finomítón is túl kellene adni, amit osztrák részről nem így látnak.

Nem elégséges

Az Európai Bizottság áldása csak szükséges, ámde nem elégséges feltétele a frigy létrejöttének, amit a magyar energiaipar zászlóshajója és a kormány továbbra is ellenez. Ahhoz ugyanis, hogy az OMV – amely jelenleg a magyar vállalat részvényeinek 20,2 százalékával rendelkezik – többségi tulajdonossá tornássza fel magát, minimum két feltételnek még teljesülnie kell. Az egyik annak a 10 százalékos szavazati korlátnak az eltörlése, amely még állami rendelkezésre került be a Mol alapító okiratába, és az osztrák kérőt képviselő szakértők szerint éppen ezért jogszerűtlen.

Egy, a Figyelőnek inkognitóban nyilatkozó elemző szerint ugyanakkor a részvényesek addig nem léphetnek, ameddig a szavazati korlátot az Európai Bizottság nem nyilvánítja jogszerűtlennek. Egyelőre azonban nincs jele annak, hogy Brüsszelt a 10 százalékos szavazati korlát túlzottan foglalkoztatná. Erre az aspektusra ugyanis, legalábbis direkt módon sem az aranyrészvények, sem pedig az úgynevezett lex Mol ügyében Magyarország ellen indított kötelezettségszegési eljárás nem terjed ki, a fúzióengedélyezési eljárásnak pedig egyszerűen „nem az asztala”.

Fokozódó nyomás

A Mol fölötti irányítás megszerzésének másik akadálya a cégvezetés kezében lévő sajátrészvény-állomány, továbbá az OTP-hez, a BNP Paribas-hoz és más baráti intézményekhez „kihelyezett” kvázi sajátrészvények nagy aránya, amit az OMV-nél együttesen körülbelül 42 százalékra becsülnek. Az ilyen jellegű részvényvásárlások jelenleg is folynak. Márpedig ahhoz, hogy az OMV elérje célját, és a szavazatok legalább 50 százalékát megszerezze a Molban, ezt a sajátos részvényeloszlást is fel kellene számolni. Az Európai Bizottságtól kért előzetes versenyjogi vizsgálat a lex Mol kapcsán indult eljárással együtt mindenesetre fokozza a nyomást a cég menedzsmentjére és a részvényesekre annak érdekében, hogy minél hamarabb dűlőre vigyék az ügyet. Ebből a szempontból nagy jelentősége lesz a Mol éves közgyűlésének, amelyet április 24-re hívtak össze.

„A Mol üdvözli annak lehetőségét, hogy az Európai Bizottság alapos vizsgálatot folytasson a két cég OMV által szorgalmazott összefonódása ügyében” – reagált a hírre Somlyai Dóra kommunikációs igazgató, hozzátéve: az osztrák társaság már korábban is megtehette volna, hogy Brüsszelhez fordul. A magyar olajtársaság azonban kitart korábbi álláspontja mellett, hogy nem az értékteremtés, hanem az egyetlen potenciális versenytárs kiiktatása állhat egy ilyen felvásárlás hátterében.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.