Az Európai Unió mezőgazdasági kiadásainak, valamint a belső felzárkóztatást szolgáló pénzeszközeinek felhasználási ellenőrzése sok esetben “számát és hatókörét tekintve elégtelen, és gyakran minőségileg sem megfelelő” – állapította meg a tavalyi EU-költségvetés ellenőrzésekor az EU számvevőszéke.
A Strasbourgban és Brüsszelben erről most bemutatott jelentés leszögezte: szükséges, hogy a közösségi kiadásokat mind az EU-tagországokkal megosztott, mind a közvetlen irányítású területeken jobban kezeljék és ellenőrizzék.
A mezőgazdaság a legkritikusabb pont
Az uniós költségvetésről szóló harmincadik jelentésében a számvevőszék ugyanakkor azt is megállapította, az Európai Bizottság jelentős lépéseket tett annak érdekében, hogy leküzdje az uniós pénzeszközök kockázatkezelésében mutatkozó hiányosságokat.
Az egyik legkritikusabb terület a mezőgazdasági kiadásoké, amely 2006-ban 49,8 milliárd eurót jelentett.
Mint Hubert Weber számvevőszéki elnök beszámolt róla, a vidékfejlesztés terén végzett számvevőszéki ellenőrzés megállapítása szerint nyolc ellenőrzött termelő közül hét vagy nem tartotta be kötelezettségvállalásait, vagy a hatóságok nem ellenőrizték náluk eredményesen azok betartását.
Szándéktalanul a golfklubokat is támogatják
A jelentés szerint miközben az agrártámogatások terén egyszerűsödtek a kérelmezési és kifizetési eljárások, mellékhatások is felléptek: így például jogosultságokhoz jutottak mezőgazdasági tevékenységet korábban soha nem végző földtulajdonosok is, ami “az uniós támogatás alapos újraelosztását, a termelőktől a földtulajdonosokhoz történő áramlását eredményezte”.
Az uniós mezőgazdasági támogatás új kedvezményezettjei között vasúttársaságok (Egyesült Királyság), lovas- és lótenyésztő klubok (Németország és Svédország), golf- és szabadidőklubok, valamint városi tanácsok (Dánia és Egyesült Királyság) jelentek meg – derül ki a jelentésből.
Hazai hiányosságok
Az uniós revizorok öt másik tagállam mellett Magyarországon is ellenőrizték az agrár-környezetvédelmi intézkedéseket, és – akárcsak a többi kontrollált országban – találtak néhány hiányosságot az irányítási és kontrollrendszerben.
Például helyszíni ellenőrzésekre nem az egész 2005. év során, hanem csak a fő betakarítás után került sor (így sok feltétel ellenőrzése egyáltalán nem történt meg), a parcellákat nem mindig lehetett megbízhatóan és egyenként azonosítani, illetve nem került sor keresztellenőrzésként az állatok adatbázisaival összevetve a maximális állománysűrűség feltételének ellenőrzésére – derül ki a jelentésből.
12 százalékos hibaszint
Az uniós költségvetés második nagy darabja, a felzárkóztatási vagy strukturális tevékenység kiadásai 2006-ban 32,4 milliárd euróra rúgtak, felhasználásukat illetően a helyzet az elmúlt évekhez képest gyakorlatilag változatlan – jelezte a számvevőszék.
A “hibaszint” – kisebb-nagyobb mértékben szabálytalanul felhasznált pénzek aránya – becslés szerint a kedvezményezetteknek megtérített teljes összeg legalább 12 százalékának felel meg. A leggyakoribb hibák: térítés igénylése nem támogatható kiadásokra, pályázatok ki nem írása, a rezsiköltségek vagy a személyi jellegű ráfordítások kiszámítását alátámasztó bizonylatok hiánya.
Általában eredménytelenül vagy mérsékelt eredményességgel működtek a tagállami felügyeleti és ellenőrzési rendszerek, miközben a brüsszeli bizottság is csak korlátozott mértékben felügyeli ezek működését – tette hozzá a számvevőszék.
Az uniós pénzeszközök eredményes kezelésének kulcsát az igazgatás minden szintjén hatékonyan és megbízhatóan működő, belső ellenőrzési rendszerek adják – mutatott rá Weber, aki leszögezte azt is, meggyőződés szerint az Európai Unió polgárainak joguk van arra, hogy az uniós pénzeszközöket megfelelően kezeljék és ellenőrizzék.
Nincs egyszerű dolguk a sci-fi íróknak: a fikció ma már közelebb áll a valósághoz
A tudományos-fantasztikus irodalom egyre inkább szól a bolygónkat napjainkban érintő problémákról, mint arról, milyen fejlesztésekre lenne szükségünk.
