Magyarországnak is hozzá kell kezdenie saját adórendszerének modernizációjához, reformra azonban nincs szükség, egy adórendszert egyébként sem lehet hirtelen felindulásból, rögtönözve felépíteni – mondta Pitti Zoltán, a Corvinus Egyetem tudományos kutatója, volt APEH-elnök.
Az adórendszer a politika foglya
Vértes András, a GKI igazgatója úgy vélekedett: adóval nem lehet versenyképessé tenni azt, ami nem az. Úgy vélte, az adórendszerek a politika foglyaivá váltak, különösen választások idején. Teljes körű vagy alapvető adóreformra, amin a politika egyébként általában adócsökkentést ért, sem szükség, sem lehetőség nincs, a rendszert azonban sok ponton javítani lehetne és kellene is – jelentette ki.
Kupa Mihály volt pénzügyminiszter szerint a magyar adórendszer megfelel a nemzetközi sztenderdeknek, bár az arányok nem tökéletesek. A változtatásokhoz véleménye szerint jó előkészítés, társadalmi párbeszéd kell, egy jól átgondolt adóreformhoz pedig több év szükséges.
A globális verseny eszköze
Pitti Zoltán a nemzetközi adóverseny összefüggéseit ismertetve elmondta: az adóverseny természetes velejárója a globalizációs folyamatnak, először a tőke megszerzése, majd megtartása a tét. A másik küzdőtér a munkaerő: Európa demográfiailag sajátos helyzetben van, a mobil munkaerőért folytatott verseny felerősödésére kell számítani – mondta.
Európa nettó tőkeexportőr, a kiáramló tőke elsősorban az Egyesült Államokba megy, s csak 8-9 százaléka az új tagállamokba, nem igaz tehát, hogy az utóbbiak alacsony adókulcsaikkal elszívják a régi tagállamoktól a tőkét – jelentette ki Pitti Zoltán. A tőke USA-ba áramlásában szerepe lehet annak, hogy az európai és amerikai adóteher között 11-12 százalékpontos különbség van az utóbbi előnyére – tett hozzá.
A tőkeáramlás részben eszköze, részben következménye az adóversenynek. A külföldi működőtőke-befektetések terén irányváltás és struktúraváltás tapasztalható. Az utóbbit jelzi, hogy a befektetések egyre inkább fúziókat, felvásárlásokat finanszíroznak, s Pitti Zoltán szerint egyre több, a Molhoz hasonló esettel lehet majd találkozni.
Adócsökkentés még évekig nem lesz
Úgy vélte, Magyarországon a munkát terhelő magas adókat csökkenteni kellene, a fogyasztást terhelő adók további növelését azonban rendkívül kockázatosnak tartja a társadalom magas ütemű differenciálódása miatt. Az ingatlanadót a kutató szerint a társadalmi igazságosság érdekében nem lehet kikerülni. Az evát ugyanakkor nem tartja előremutatónak, szerinte nem ösztönzi a teljesítményt.
Ebben az évtizedben nagymértékű adócsökkentésre a GDP szintjén nincs lehetőség – hangsúlyozta Vértes András, aki szerint az adórendszer belső átrendezésétől komoly változást nem lehet várni.
Úgy vélekedett: a kisadók összevonását haladéktalanul el kellene kezdeni, ez jelentősen csökkentené a vállalkozások adminisztrációs terheit, javítaná közérzetüket. A GKI igazgatója fontosnak tartja az adóalap szélesítését is, mint mondta, közbotrány, hogy a kettős könyvvitelű társas vállalkozások több mint 40 százaléka veszteséges, ahhoz, hogy ez változzon, társadalmi egyetértés kellene. Az eva – a mostani 25 százalékos kulcs mellett – Vértes szerint nem hátrányos a magyar gazdaság számára.
—-Kevesen fizetnek sokat—-
A GKI igazgatója felhívta a figyelmet: a 4,3-4,4 millió szja bevallóból 2,6 millióan nem fizetnek vagy gyakorlatilag zéró adót fizetnek, az szja több mint 50 százalékát így 7-8 százalék fizeti be, ami az EU-ban példátlan. Úgy vélekedett: a tavalyi intézkedések hatására némileg javult a helyzet, de az alapvető arányok nem változtak. Az adójóváírást szerinte be kellene fagyasztani vagy fokozatosan kivezetni. A közkeletű tévtanok közé sorolta, hogy az adó – így például az szja – csökkentése segíti a foglalkoztatást.
A helyi iparűzési adót (hipa) Vértes András szerint indokolt volna fokozatosan megszüntetni, valódi önkormányzati adóvá alakítani, ésszerű mérték mellett. Támogatta az ingatlanadó bevezetését, amit a vállalkozások is fizetnének.
Kupa szerint fehéredik a gazdaság
Kupa Mihály szerint jelentős lépések történtek a gazdaság kifehérítése terén, az adóellenőrzés szigorodott, kedvezmények szűntek meg. A fehérítés folytatására buzdított – ezzel kapcsolatban felhívta a figyelmet a szakmai kamarák felelősségére – és az egyszerűsítésre, a vállalkozók adminisztrációs terheinek csökkentése érdekében.
A volt pénzügyminiszter hangsúlyozta: ha valóban regionális politizálást akarunk, ehhez a jövedelmi alapokat is meg kell teremteni. Nem az adókivetést és -behajtást kell decentralizálni, hanem a jövedelmet – mondta.
Úgy vélekedett, hogy az ingatlanadó, amit véleménye szerint 2008. január 1-jétől szinte lehetetlen bevezetni, nem tudja kiváltani a hipát, a bevétel ugyanis még a plafon adóztatásával is 150 milliárd forint lehet a hipából származó 400 milliárddal szemben.
Az egykulcsos adórendszerről Kupa Mihály úgy vélekedett: 7-8-szoros jövedelemkülönbségek mellett lehet ezzel kísérletezni, de nem ebben az országban. Véleménye szerint az szja-ban a 0 százalékos adókulcsot Kupa szerint meg kellene szüntetni, a felső adókulcsot így lejjebb lehetne venni, ami mérsékelné a közteherviselésben az aránytalanságot.
