Üzleti tippek

Nincs szükség az adórendszer reformjára

Az adórendszert finomítani kell, de teljes körű reformra nincs szükség, s ideje volna felszámolni egyes, az adókkal kapcsolatos téveszméket – fogalmazta meg több előadó is csütörtökön, az APEH fennállásának 20 éves évfordulója alkalmából tartott konferencián.

Magyarországnak is hozzá kell kezdenie saját adórendszerének modernizációjához, reformra azonban nincs szükség, egy adórendszert egyébként sem lehet hirtelen felindulásból, rögtönözve felépíteni – mondta Pitti Zoltán, a Corvinus Egyetem tudományos kutatója, volt APEH-elnök.

Az adórendszer a politika foglya

Vértes András, a GKI igazgatója úgy vélekedett: adóval nem lehet versenyképessé tenni azt, ami nem az. Úgy vélte, az adórendszerek a politika foglyaivá váltak, különösen választások idején. Teljes körű vagy alapvető adóreformra, amin a politika egyébként általában adócsökkentést ért, sem szükség, sem lehetőség nincs, a rendszert azonban sok ponton javítani lehetne és kellene is – jelentette ki.

Kupa Mihály volt pénzügyminiszter szerint a magyar adórendszer megfelel a nemzetközi sztenderdeknek, bár az arányok nem tökéletesek. A változtatásokhoz véleménye szerint jó előkészítés, társadalmi párbeszéd kell, egy jól átgondolt adóreformhoz pedig több év szükséges.

A globális verseny eszköze

Pitti Zoltán a nemzetközi adóverseny összefüggéseit ismertetve elmondta: az adóverseny természetes velejárója a globalizációs folyamatnak, először a tőke megszerzése, majd megtartása a tét. A másik küzdőtér a munkaerő: Európa demográfiailag sajátos helyzetben van, a mobil munkaerőért folytatott verseny felerősödésére kell számítani – mondta.

Európa nettó tőkeexportőr, a kiáramló tőke elsősorban az Egyesült Államokba megy, s csak 8-9 százaléka az új tagállamokba, nem igaz tehát, hogy az utóbbiak alacsony adókulcsaikkal elszívják a régi tagállamoktól a tőkét – jelentette ki Pitti Zoltán. A tőke USA-ba áramlásában szerepe lehet annak, hogy az európai és amerikai adóteher között 11-12 százalékpontos különbség van az utóbbi előnyére – tett hozzá.

A tőkeáramlás részben eszköze, részben következménye az adóversenynek. A külföldi működőtőke-befektetések terén irányváltás és struktúraváltás tapasztalható. Az utóbbit jelzi, hogy a befektetések egyre inkább fúziókat, felvásárlásokat finanszíroznak, s Pitti Zoltán szerint egyre több, a Molhoz hasonló esettel lehet majd találkozni.

Adócsökkentés még évekig nem lesz

Úgy vélte, Magyarországon a munkát terhelő magas adókat csökkenteni kellene, a fogyasztást terhelő adók további növelését azonban rendkívül kockázatosnak tartja a társadalom magas ütemű differenciálódása miatt. Az ingatlanadót a kutató szerint a társadalmi igazságosság érdekében nem lehet kikerülni. Az evát ugyanakkor nem tartja előremutatónak, szerinte nem ösztönzi a teljesítményt.

Ebben az évtizedben nagymértékű adócsökkentésre a GDP szintjén nincs lehetőség – hangsúlyozta Vértes András, aki szerint az adórendszer belső átrendezésétől komoly változást nem lehet várni.

Úgy vélekedett: a kisadók összevonását haladéktalanul el kellene kezdeni, ez jelentősen csökkentené a vállalkozások adminisztrációs terheit, javítaná közérzetüket. A GKI igazgatója fontosnak tartja az adóalap szélesítését is, mint mondta, közbotrány, hogy a kettős könyvvitelű társas vállalkozások több mint 40 százaléka veszteséges, ahhoz, hogy ez változzon, társadalmi egyetértés kellene. Az eva – a mostani 25 százalékos kulcs mellett – Vértes szerint nem hátrányos a magyar gazdaság számára.


—-Kevesen fizetnek sokat—-

A GKI igazgatója felhívta a figyelmet: a 4,3-4,4 millió szja bevallóból 2,6 millióan nem fizetnek vagy gyakorlatilag zéró adót fizetnek, az szja több mint 50 százalékát így 7-8 százalék fizeti be, ami az EU-ban példátlan. Úgy vélekedett: a tavalyi intézkedések hatására némileg javult a helyzet, de az alapvető arányok nem változtak. Az adójóváírást szerinte be kellene fagyasztani vagy fokozatosan kivezetni. A közkeletű tévtanok közé sorolta, hogy az adó – így például az szja – csökkentése segíti a foglalkoztatást.

A helyi iparűzési adót (hipa) Vértes András szerint indokolt volna fokozatosan megszüntetni, valódi önkormányzati adóvá alakítani, ésszerű mérték mellett. Támogatta az ingatlanadó bevezetését, amit a vállalkozások is fizetnének.

Kupa szerint fehéredik a gazdaság

Kupa Mihály szerint jelentős lépések történtek a gazdaság kifehérítése terén, az adóellenőrzés szigorodott, kedvezmények szűntek meg. A fehérítés folytatására buzdított – ezzel kapcsolatban felhívta a figyelmet a szakmai kamarák felelősségére – és az egyszerűsítésre, a vállalkozók adminisztrációs terheinek csökkentése érdekében.

A volt pénzügyminiszter hangsúlyozta: ha valóban regionális politizálást akarunk, ehhez a jövedelmi alapokat is meg kell teremteni. Nem az adókivetést és -behajtást kell decentralizálni, hanem a jövedelmet – mondta.

Úgy vélekedett, hogy az ingatlanadó, amit véleménye szerint 2008. január 1-jétől szinte lehetetlen bevezetni, nem tudja kiváltani a hipát, a bevétel ugyanis még a plafon adóztatásával is 150 milliárd forint lehet a hipából származó 400 milliárddal szemben.

Az egykulcsos adórendszerről Kupa Mihály úgy vélekedett: 7-8-szoros jövedelemkülönbségek mellett lehet ezzel kísérletezni, de nem ebben az országban. Véleménye szerint az szja-ban a 0 százalékos adókulcsot Kupa szerint meg kellene szüntetni, a felső adókulcsot így lejjebb lehetne venni, ami mérsékelné a közteherviselésben az aránytalanságot.

Címkék: Vállalkozás

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.