Üzleti tippek

Az első magyar vállalkozó

A trösztöt ugyan felszámolták mögüle, de ebből nőtt ki a siker. Az Adu Oktatási Központ ma háromszáz céggel áll kapcsolatban, ötezren járnak tanfolyamaira.

Keresve sem találni olyan életpályát, amely Sepsi Zsigmondénál jobban példázná, hogyan lehet átvészelni egy rendszerváltást, sőt saját hasznunkra fordítani az átfogó, sokszor kiszámíthatatlan társadalmi-gazdasági átalakulást. Az Adu Oktatási Központ vezérigazgatója a létező legszocialistább viszonyok közül (már ha lenne ilyen fogalom) jutott el a piacgazdaság legletisztultabb sikerközegéig.

Visszatekintve semmi sem lehet anakronisztikusabb az egykori Csepel Vas- és Fémműveknél, ahol Sepsi Zsigmond a pályáját kezdte villamosmérnökként. Ugyanakkor ha ugrani kell, onnan legalább lehetett nagyot.

Sepsi Zsigmond

58 éves, 36 éve nős, két gyermek édesapja. Lánya, Orsolya államigazgatási főiskolát végzett, osztályvezetőként dolgozik az államigazgatásban köztisztviselőként, fia, Gábor szintén villamosmérnök lett, egy informatikai cég fejlesztő mérnöke.

Nem elég persze, ha ott az ugródeszka, tudni kell, mikor érdemes ráállni. Az igazság az, hogy amikor Sepsi Zsigmond elrugaszkodott róla, a medencét még fel sem töltötték vízzel. Mire leért, addigra bőven lehetett lubickolni: a friss kapitalista viszonyok a legjobb helyzetbe hozták vállalkozását a rendszerváltás után.

Perspektívák

A Csepel Művek (és minden, amit képviselt) 1983-ban indult el az összeomlás útján. Akár azt is gondolhatnánk, Sepsi Zsigmond ezért döntött úgy, hogy otthagyja az omladozó falakat. De egészen másról volt szó: „Szerettem a műszaki munkát, és el is ismerték, amit csinálok, mégis hiányérzetem volt. Felmértem, hogy lehetek üzemvezető, gyárvezető; egyiket sem éreztem vonzó célnak.”

De nem ment rögtön messzire, először csak az üzem oktatási centrumáig, ott kapott módszertani előadói állást. „Azt gondoltam, egyelőre jó lesz – addig, amíg tanárként elhelyezkedem egy szakközépiskolában.”

Éles váltásnak tűnik, ám nem kifejezetten az, hiszen a mérnöki munka mellett már addig is sok időt töltött az üzembe érkező fiatalok tanításával, készségfejlesztésével. A felnőttképzésben szintén volt tapasztalata. Már csak azért is, mert maga is esti tagozaton szerezte az összes diplomáját.

Sepsi Zsigmond nem sok időt tölthetett a nagynevű intézményben, hiszen még abban az évben felszámolták a trösztöt. Részlegei az ipari minisztérium önálló vállalatává alakultak, majd a szabadabb gazdasági környezetben lehetővé vált ezt is felváltani a kft. jogi formával. Vagyis ha úgy vesszük, ez volt az első vállalkozás Magyarországon.

1992-ben az akkor negyvenfős vállalat története végelszámolással véget ért. A privatizáció széthúzást és kontrollnélküliséget hozott. Nagy lett a szabadság, de ahogy az lenni szokott,mindenki másképp képzelte el, hogyan is kell élni vele. Sokan lemorzsolódtak, mások maradtak.

Sepsi Zsigmond számára egyértelmű volt, hogy az oktatást és tanfolyamszervezést tovább kellene vinni, majd tartalmában hozzáigazítani a céget a megváltozott társadalmi-gazdasági viszonyokhoz. Ha fokozatosan változó munkatársi állománnyal is, de hozzá lehetett kezdeni a felnőttképzési rendszer kiépítéséhez.

Mélyponton

Utólag bebizonyosodott, hogy Sepsi Zsigmond igen jó időben és jó helyen kezdett tevékenykedni. A hamarosan az országra zúduló munkanélküliség hosszú időre szavatolta a sikeres működést. Habár a kedvező üzleti pillanatot hamarosan mások is észrevették, Sepsi Zsigmond akkorra kiépült kapcsolatrendszerrel és kiterjedt szakmai ismeretekkel a többiek előtt járt.

Az út mégsem volt sima. „1994-ben mély gödörbe kerültünk, egyre több volt a versenytárs, a torta egyre kisebb – emlékszik. – Ott volt a kérdés: merre tovább. Végül egy erős fejlesztő programot vezettünk be úgy, hogy a profil tiszta maradjon.”

Vagyis egyéb képzési formák felé kellett elmozdulni, ami nem volt idegen a gyári múlttól, hiszen akkoriban intenzíven működtek a dolgozók esti iskolái. Valami ilyesmi volt tervben – privát szférára átültetve.

A Pénzügyi és Számviteli Főiskolával sikerült az első masszív kapcsolatot kiépíteni, 1992-től az intézmény kihelyezett tagozatot működtet az Adunál. Később követte példáját az Egri Tanárképző Főiskola. „Az emberek is felismerték, hogy érdemes saját pénzt fektetni a tanulásukba például közgazdasági, számítástechnikai szakokon, mert megtérül, ha jól választanak képzési ágat.”

Előrehozott reformok

A sorozatos jó választások a cég számára is megtérültek. Megindult létszámnövekedés, mára hat eredeti tulajdonos és 158 alkalmazott adja a bázist a nonprofit és profitorientált területen is mozgó, több jogi intézményt tömörítő, egységes vezetésű Adu Oktatási Központnak. Több mint háromszáz céggel működik folyamatos kapcsolat, ötezren járnak jelenleg is a tanfolyamokra, több mint kétezren a középiskolába és hatszázan a felsőoktatásba.

„Az elmúlt évben jutottunk el a csúcsra, ez számokban 450 milliós forgalmat jelent. Egyelőre nem tudjuk, hogy ez a szint tartható-e, hiszen a jelenleg zajló oktatási reform megváltoztathatja a piaci környezetet. De mivel azt látjuk, hogy ott is szakmai centrumok létrehozása és profiltisztítás a cél, azt hiszem, elmondhatjuk, hogy mi ezt a munkát házon belül már elvégeztük. Hiszünk benne, hogy egy ország versenyképessége a munkaerő képzettségétől függ. A tudásalapú társadalom nem azt jelenti, hogy mindenkinek muszáj diplomát szereznie. Konzerválható és alkalmazható tudás kell. Sokan visszasírják az egykori létbiztonságot. Ők még nem jöttek rá, hogy azt csakis maguknak teremthetik meg.”

Ami pedig a szakmai részt illeti, ott továbbra is ugyanazok az értékek maradnak iránymutatók. Innováció, csapatmunka, rugalmasság – sorolja a vezérigazgató. „Ez a legfontosabb annak, aki emberekkel foglalkozik. Bár nem elit iskola vagyunk, korszerű, magas szintű képzést nyújtunk. Volt hallgatóink 60-70 százalékban elhelyezkedtek, és mi ezt tekintjük a legfontosabb mércének.”
Ami pedig Sepsi Zsigmond saját pályaívét illeti… egykor az volt minden vágya, hogy szakközépiskolai tanár legyen. Ha úgy vesszük, ez teljesült is, hiszen áttételesen értelmezve ugyan, de ma már több, mint ötezer embert tanít.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik