Üzleti tippek

Erőltetett menetben

admin
admin

2007. 05. 02. 00:00

Közép-Európában dübörög, Magyarországon vágtázik, Svájcban viszont csak cammog a Ringier – így foglalhatók össze tömören a médiacsoport eredményeinek március végi, budapesti bemutatóján elhangzottak.

Az eseményen azt is mindenki megtudhatta, hogy a cégnél lázasan dolgoznak az újabb és újabb termékeken, de hogy pontosan min, azzal kapcsolatban már kevésbé volt közlékeny a menedzsment.

„Minden megoldást vizsgálunk, ám még semmi nem dőlt el. De ha kínálkozik erre egy lehetőség és az idő is megérett rá, Magyarországon is el tudjuk képzelni” – közölte Martin Werfeli, a csoport elnök-vezérigazgatója arra a kérdésre, Prága után Budapesten is debütálnak-e ingyenes lappal. Az mindenesetre kiderült: azért a cseh és nem a magyar főváros Metrója kapott Ringier-riválist, mert ott ítélték jobbnak esélyeiket a versenyben.

Titkok tudói

Az itteni lappiaci tervekről csak annyit árultak el, hogy – mint Papp Béla Ringier-ügyvezető elmondta – „egyértelműen gondolkodnak” a vasárnapi Népszabadság elindításáról; reményeik szerint nyár elejére készül el az a stratégiai terv, amely alapján a tulajdonosok dönthetnek a kérdésben. A Ringier-nél nagyon bíznak a vasárnapi kiadásban, de az üzlettársakat is meggyőző előterjesztést akarnak lerakni az asztalra. Arról, hogy a legnagyobb példányszámú hazai politikai napilap – amely csupán résztulajdonukban van – költözne, se terv, se döntés nincs, ez utóbbihoz az ügyvezető szerint minden tulajdonos támogatása kellene.

„El vagyunk kötelezve, hogy két külön szervezetet működtessünk” – mondta Papp Béla arra a kérdésre, tervezik-e, hogy kivásárolják a többi tulajdonost. Ez különösebb meglepetést nem okozott, hiszen piaci információk szerint egyik társuk sem tervezi, hogy kiszáll. Addig is, amit lehet, közösen intéznek: ilyen a nyomdapapír-beszerzés vagy néhány infrastrukturális fejlesztés. Az ügyvezető azt ígéri, április végére megtalálják az új napilapdivízió-vezetőt is. (Kovács Tibor január elsejétől lett a Népszabadság Zrt. elnök-vezérigazgatója, kiszemelt utódja pedig március végén, nem sokkal a szerződés aláírása előtt lépett vissza.)

Számokba fojtva

Ringier: Nem minden az ingyenlap


„Nem gondolom, hogy a napilappiac 2015-re radikálisan megváltozna” – közölte egy kérdésre a konferencián Michael Ringier, az utóbbi években számos grátiszlapot indító csoport tulajdonosa. Szerinte a túlélés záloga az, hogy aki egy kicsit is többet akar megtudni annál, amit az ingyenes újságokból, az internetről és a televízióból összehalászhat, az nem röstell majd pénzt adni egy lapért. Az igazi kérdést ott látja, hogy miből tartják majd fenn drága szerkesztőségüket a csupán hirdetési bevételből élő újságok. Megjegyezte: a tengerentúli részvényárfolyamok egyértelműen azt mutatják, hogy az USA napilapjaiban nem bíznak annyira a befektetők, mint korábban, eközben mindenki az internetről beszél, ám arra szabott üzleti modellje egyelőre senkinek sincs. Mindeközben azt hangsúlyozta: a lényeg az, hogy olvassanak a felnövekvő nemzedékek, hiszen aki 18-20 éves korában lapot vesz a kezébe, az nagy valószínűséggel évtizedek múlva sem tesz majd másként.

Összességében jó évet zárt a Ringier Magyarországon: bevételük 20-ról 22 milliárdra emelkedett. A növekedés nagyját a maga 11 helyett 13 milliárdos forgalmával a Ringier Kiadói Kft. hozta, míg a Népszabadság negyedmilliárdos csökkenését éppen ellensúlyozta az Euromédia növekedése. (Ez egyébként annyit jelent, hogy öt év alatt triplázott az itteni zászlóshajó, amely 2001-ben még nem szerezte meg a két utóbbi társaságot.)

Listaáras bevételek alapján mindezzel a piac nyolc százalékát mondhatja magáénak a társaság, amelynek napilapjai között igen nagy különbség mutatkozik abban, mekkora hirdetési bevételt termelnek. A Ringier adatai szerint 37 százalékos példányszám-részesedése mellett a Blikk csupán a napilapos reklámpiac 17 százalékát mondhatja magáénak, míg a Népszabadságnál 20:18., a Nemzeti Sport esetében 11:8 ez az arány. Hogy látnak még belső tartalékot, azt az utóbbi hónapok eseményei mellett az ügyvezető igazgató is igazolta; arról beszélt, hogy a „konvergált újságírás” megteremtése a céljuk. Vagyis az, hogy a print médium újságírója az online-ba is írja meg ugyanazt a sztorit. A vérfrissítéstől a Ringier a jelek szerint az internetes tartalom színvonal-emelkedését is várja, legalábbis erre utal Papp Béla azon megjegyzése, hogy elégedetlenek az itteni eredményekkel, és szeretnének sokkal többet fejleszteni ebben a szegmensben.

Soknullás ügyek

A Ringier-nek van hová fejlődnie Magyarországon, ha tartani akarja a lépést a közép- és kelet-európai 15 és a kelet-ázsiai csoporttagok 16 százalékos növekedésével. (Míg a régióban 374-ről 430, addig Ázsiában 53-ról 62 millió svájci frankra nőtt a társaság árbevétele.) Továbbra sem lesz azonban nagy mutatvány gyorsabbnak lenni a csoport svájci tagozatánál, amely még mindig a bevétel háromötödét adja. Az ottani kiadó 570, a nyomda 273 milliós árbevétele alig 2,5, illetve egy százalékkal múlja felül a 2005-öst. Az új és fejlődő piacok ráadásul még számos lehetőséget rejtenek: legalábbis erre utal, hogy 2006-ban először sikerült egymillió frank fölé tornászni a Ringier Pacific értékesítési bevételét, miközben a pénz jelentős részét termelő nyomda bevétele ötmillióval, 36,2 millió frankra nőtt.).

Régiós összehasonlításban a magyar cégnek nincs miért szégyenkeznie: 101,8-ról 116,1 millió frankra ugró árbevétele tartja a lépést a csehországival, ahol 136,3 után tavaly 146 milliót mutattak a könyvek az év végi záráskor.

Két számjegyű a növekedés Romániában is, ahol a 2005-ös 58,2 milliót sikerült pont 14-gyel megfejelni, míg Szlovákiában pár száz ezer híján tízmillió frankot húztak rá az 51,5 milliós tavalyelőtti bevételre. A szerb piac 34,2 milliós adata is nyolcmilliós emelkedést mutat, míg Ukrajnában – ahol tavaly debütált a társaság – nem lesz komoly feladat megsokszorozni a 200 ezer frankos bevételt.

Mindezek mellett a Ringier tavaly – 88,7 milliós beruházás mellett – 67,8 millió frankos eredményt produkált, szinte hajszálra ugyanannyi, mint az előző évben. Cash-flow-ja is 144 millió körül lebegett, mindemellett pedig sikerült elérni, hogy árbevétel-arányos nyereségük – kéttized százalékot halványodva – 5,1 százalék maradjon.

Világvevő

Hogy a 12 ország 130 lapja, 50 website-ja, 20 televíziós csatornája, valamint 11 nyomda fölött rendelkező zürichi Ringier-központban mit terveznek, azt jórészt csak találgatni lehet. Ám ha tartják tavalyi vásárlási és lapindítási ütemüket, nem kevés új címet kell majd megtanulnia az ágazatnak.

„Tesszük, amit mindig is tettünk: beruházunk” – foglalta össze lakonikusan Michael Ringier a tavalyi terjeszkedést, míg Martin Werfeli azzal árnyalta a képet: tavaly világrekordgyanús volt a csoport bővülése. Május és szeptember között két svájci, egy-egy román, szerb és ukrán napilapindításuk volt, emellett 27 címmel gyarapodott a névsor: a 22 saját indítás mellett öt újságot átvettek, miközben bezárásra vagy eladásra nem fanyalodott a Ringier. Romániában beszálltak a tévészektorba is – Magyarországon a médiatörvény kereszttulajdonlást tiltó passzusa miatt erről le kell mondaniuk.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Mentőkhöz menekült az elkószált 14 éves kutya

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.