A befizetések 64 százaléka (16,144 milliárd forint) a háztartások, 36 százaléka (9,216 milliárd forint) a vállalkozások befizetéseiből származik.
A pénzforgalmi bevétel – ami figyelembe veszi a túlfizetéseket, visszatérítéseket, függő és átfutó tételeket is – 21,819 milliárd forint volt az első negyedévben.
A legnagyobb illetékbevétel az ingatlan-átruházások (18,784 milliárd forint) és a gépjármű-átruházások (3,903 milliárd forint) kapcsán keletkezett.
A háztartások a ezen a két címen mintegy 10,38 milliárd, illetve 3,39 milliárd forint illetéket róttak le, míg az öröklési illeték közel 1,473 milliárd, az ajándékozási illeték 372 millió forintot vett ki a lakosság kasszájából. Bírósági eljárási illetékekre az első negyedévben mintegy 409 millió, államigazgatási eljárási illetékekre mintegy 112 millió forintot költöttek a háztartások.
A vállalkozások befizetései között a legnagyobb tétel szintén az ingatlan-átruházási illeték (8,401 milliárd forint) volt. Gépjármű-átruházási illeték címén 508 millió, államigazgatási eljárási illeték címén 207 millió, bírósági eljárási illeték címén pedig 99 millió forintot fizettek ki.
A március végéig képződött 25,36 milliárd forint illetékbevételből 14,435 milliárd forintra a központi költségvetés jogosult, míg az önkormányzatokat – a beszedéssel kapcsolatos költségek levonása után – 10,925 milliárd forint illeti meg.
Budapesten az első negyedévben mintegy 8,911 milliárd forint illetékbevétel keletkezett, az összes bevétel több mint harmada. A megyék közül a legtöbb illetéket továbbra is Pest megyében (2,052 milliárd forint) és Veszprém megyében (989 millió forint) fizették be a háztartások és vállalkozások.
Pillanatok alatt hullott darabokra az Orbán által felépített világ
Ritka, hogy ennyira gyorsan derül ki valamiről, hogy nem volt igaz. Orbán Viktor illiberális diplomáciájának egyik alapvetése volt, hogy nem az intézmények, hanem a személyek közötti kapcsolatok számítanak. Aztán kiderült, hogy ennél még jobban számít a siker és a földrajz.
