Üzleti tippek

Pénztárak válaszúton

admin
admin

2006. 12. 17. 14:58

Jövőre a magán-nyugdíjpénztári tagdíjszámadásokat is az APEH-hez nyújtják be a munkáltatók. Rövid az idő, sok a kérdőjel.

Mozgalmas év vár 2007-ben mintegy 1,3 millió munkaadóra, ahol magán-nyugdíjpénztári tagok dolgoznak, s magukra a díjfizető állampolgárokra is. Egy júliusi törvénymódosítás nyomán jövő évtől központosított tagdíjbevallási és befizetési rendszert vezetnek be a cégek számára. A pénztáraknak eközben faragniuk kell saját költségeikből, s mellékesen be kell indítaniuk a válaszható portfóliós rendszert is.

A munkáltatók jelenleg alkalmazottjaik magánkasszáinál, vagyis akár 19 piaci szereplőnél vallják és fizetik be havonta az időszakra jutó tagdíjat. E kötelességüknek túlnyomórészt floppy lemezen tesznek eleget. Ehhez képest gyökeres változást jelent a centralizált rendszer, amely Lengyelországban már sikeresen működik. Itthon viszont annak idején, a magánpénztárak indulásakor még nem merték bevezetni, mondván „az állam ezt úgysem tudja hatékonyan megtenni.”

Most mégis megpróbálják. A váltás nyomán a vállalkozásoknak a már a jövő évre vonatkozó bevallásokat csak egyetlen helyen, az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalnál (APEH) kell jelenteni, a szokásos módon, a tárgyhónapot követő 12-éig. Ez azt jelenti, hogy 2007-től közös hatóság gyűjti majd az adó- és járulékbevallások mellett a tagdíjszámadásokat is.

A foglalkoztatóknak a munkatársaik utáni havi díjösszegeket a Magyar Államkincstárhoz kell utalniuk. Onnan a pénztárak a tervek szerint 3–5 napon belül kapják majd kézhez, s kezdhetik fialtatni. E periódust azonban nem szabja meg jogszabály, a törvény egyelőre csak „haladéktalan” továbbküldésről ír, ami bizonytalanságot kelt – panaszolták több pénztárnál.

Összehangolás

Az új bevallásokat elsőként a 2007 januárjában kifizetett jövedelmek alapján, tehát február közepén kell alkalmazni. A jogszabályok szerint ezt követően az APEH a feldolgozott bevallásokat március végéig (s a továbbiakban is legkésőbb a tárgyhót követő hónap utolsó napjáig) adja tovább a pénztáraknak. Eddig a magánkasszáknak kellett – többszöri levelezéssel, egyeztetéssel – utánajárniuk, ha valamelyik munkavállaló után nem fizettek tagdíjat, vagy valamiért nem egyezett a befizetett összeg és a bevallás. Mostantól e feladatot is „helyből” az adóhatóság veszi át: hivatalból eljárást indít, ha pontatlanságra bukkan.

Az átállásra csak pár hónap maradt, több bizonytalan pontot munkabizottságban igyekeznek tisztázni az adóhatóság, a pénzügyi felügyelet (PSZÁF) és a pénztárak képviselői. Villámgyorsan tájékoztatni kellene például az informatikai részletekről a munkáltatók százezreit, akiket előzetesen levélben már értesítettek a változásról, s akiknek januártól egyéb e-bevallási kötelezettségeik is lesznek az APEH felé.

Össze kell hangolni az adóhatóság és a pénztárak informatikai rendszereit is. Úgy tűnik, utóbbiaknak nagyon sok fejlesztést kell elvégezniük az átmeneti időszak kezelése, a bevallási adatok szerkezetének változása miatt, s ez jelentős többletkiadást okozhat számukra.

„Mellékesen” novemberben módosítani kell még a magánpénztári törvényt és a pontos eljárást leíró kormányrendeletet is. Idén januártól egy sokkal kisebb, adminisztrációs jellegű módosítás, nyomtatványok megváltoztatása miatt júniusig garmadával kellett hibajavításra visszaküldeni a munkáltatóknak a bevallásokat – osztották meg félelmeiket az Üzlet & Sikerrel az egyik pénztárnál.
Várhatóan egy közbülső, „átforgató” kóddal oldhatják meg például azt a gondot, hogy az APEH az adószám alapján kívánja azonosítani a tagokat, a pénztáraknak viszont csak a taj-számuk van meg, így tartják nyilván őket. Mivel a kasszáknak fillérre el kell számolniuk a befizetett tagdíjakkal, módosítani kell az adóhatóság eddigi gyakorlatán, amely szerint automatikusan ezer forintra kerekítették az elszámolásokat. „Nagy kérdés, hogy az APEH is elfogadja-e majd a vállalatoktól a mágneslemezes bevallásokat, vagy ragaszkodik az elektronikus úthoz” – veti fel Puszta Anna, a Dimenzió Magánnyugdíjpénztár ügyvezetője.

Portfólióválasztás

Abban mindenki egyetért, hogy az új rendszer hosszabb távon jelentős költségcsökkenést hoz a pénztáraknak, s így tagjaiknak is: megszűnik a hibás bevallások, utalások fárasztó azonosítása. Addig azonban rövid időre akár meg is ugorhat az azonosítatlan, függő befizetések aránya. „Legfeljebb 2008-tól várható megtakarítás” – vélekedik Borza Gábor, az ING Magánnyugdíjpénztár ügyvezetője.

„A régi bevallási struktúrát nemcsak néhány hónapig kell még fenntartani, hanem öt évig – állítja Tóth Szilárd, a Winterthur Magánnyugdíjpénztár ügyvezetője –, mert a korábbi hibák miatti önellenőrzéseket, pótbevallásokat még ennyi időn át lehet közvetlenül a pénztáraknak küldeni.” Sőt, a legfrissebb tervek szerint a pénztáraknak – tagjaik érdekében – az elévülési időn túl is fel kell dolgozniuk a hozzájuk érkező bevallásokat, pénzeket.
Még inkább „testközelből” érinti majd a pénztártagokat az, hogy a magánkasszáknak jövő évtől lehetőségük, 2009 januárjától kötelességük a választható portfóliós rendszer bevezetése. Sokaknak közülük ez nem jelent újdonságot, hiszen hét, jobbára magánággal is rendelkező önkéntes nyugdíjpénztár már ma is kínál ilyen szolgáltatást.

A választhatóság lényege, hogy a magánpénztár a jövőben nem egyféleképp, mindenki számára azonos módon fekteti majd be a felgyülemlett tagdíjakat, hanem három, szabadon választható – eltérő kockázatú – befektetési „kosarat” ajánl. A pénztárak többsége eddig díjbevételeinek kétharmadát túlzott elővigyázatosságból államkötvénybe fektette, a részvények aránya 8 százalék alatt volt. De az utóbbi hónapokban fölerősödtek a kritikák, amelyek szerint az állampapírok hosszú távon nem termelnek annyi hozamot, amennyi elegendő nyugdíjat szavatol majd a tagoknak öregkorukra.

A meglévő tagságot a nyugdíjig hátra lévő évei alapján indulásként automatikusan beosztják valamelyik portfólióba. Ha novemberben elfogadják az erről szóló kormányrendeletet, ennek módja várhatóan az lesz, hogy akiknek még 15 évnél többet kell dolgozniuk, azokat a növekedési fantázianevű „kosárhoz” sorolják (itt a részvények aránya legalább 40–50 százalék), az 5–15 munkaév előtt állókat a kiegyensúlyozott portfólióba (maximum 30–35 százaléknyi részvényhányaddal). Az 5 éven belül nyugdíjba menőknek a klasszikus portfólió jut, amelyben legfeljebb 10–20 százaléknyi részvény lehet.

A besorolással elégedetlen tagok félévente átléphetnek más „kosárba”. A tapasztalatok szerint azonban a hasonló önkéntes pénztáraknál minimális az ilyen jellegű váltások aránya: a tagok döntő része ragaszkodik a legbiztonságosabbnak tartott államkötvényekhez.

Takarékoskodás

A Dimenzió várhatóan már jövő januártól, az OTP Magánnyugdíjpénztár 2007 közepétől, az Aegon, az ING és a Winterthur leghamarabb 2007 második felében vagy 2008 elején startol választható portfóliójával. „A vagyonkezelőnknek azonban ezt megelőzően már legalább fél-egy évvel meg kell kezdenie a befektetések átstrukturálását a várható igények alapján – mutatott rá Bartók János, az Aegon Magánnyugdíjpénztár ellenőrző-bizottsági tagja. – Ha nem így tennénk, kapkodva, csak veszteséggel lehetne kiszállni egyes papírokból.”
A tagdíjbevallási és válaszható portfóliós változtatásokat ráadásul takarékoskodás közepette kell végrehajtaniuk a magánpénztáraknak. Egy másik jogszabályváltozás szerint ugyanis jövőre immár a hozzájuk befolyó tagdíjnak csupán 6 százalékát vonhatják le a működési és likviditási tartalékba, 2008-tól pedig csak 4,5 százalékát. Spórolni kell a vagyonkezelésért kifizetendő összegekkel is: erre 2007-ben a tárgyévi átlagvagyon maximum 0,9 százaléka fizethető ki, 2008-tól 0,8 százaléka.

A pénztáraknál elsősorban nem a jövő esztendei, hanem a két év múlva szükséges „nadrágszíjmeghúzás” okozhat majd gondot. Többségüknél ugyanis ma is 6 százalék körül van a működési és likviditási alapba jutó rész (de van, ahol 7 százalék, a legolcsóbb Postás Magánnyugdíjpénztárnál viszont csak 5 százalék). A szféra egészének átlagos vagyonkezelési díja pedig 0,85 százalék körül volt tavaly a felügyeleti adatok szerint (igaz, ez hosszú évek csökkenése után némi emelkedést jelent). A költségcsökkentési menetrend tartható, főképp a nagyobb méretük miatt amúgy is fajlagosan alacsonyabb kiadási hányaddal dolgozó pénztáraknál – vélekedett egybehangzóan több jelentős piaci szereplő is.

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Hajléktalanok mutatták meg féltett vagyonukat

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.