Üzleti tippek

Mindennapi szenvedélyeink

admin
admin

2006. 06. 02. 00:00

Sokat dolgozik? Alig jut ideje a családjára? Idejét sem tudja, mikor látta utoljára a barátait? Nem szívesen szakad el az internettől, mert úgy érzi, lemarad valamiről?

Ideges nyaralás

Amikor a szabadság előtt rohanvást igyekszünk minden függőben maradt feladatunkat elvégezni… A hullámok összecsapni készülnek a fejünk felett, túl sok terhet veszünk a vállunkra, emiatt idegesek vagyunk, néha aludni is alig tudunk… A feszültség a nyaralás első napjait is tönkreteszi, hiszen képtelenek vagyunk kikapcsolni, s még a fejünk is megfájdul… Hazaérkezve és azonnal „visszacsöppenve” a mindennapokba hamar elromlik a hangulatunk, levertek, fáradtak vagyunk… (Ebből a szempontból általában a nyaralás vége utáni harmadik nap a legkritikusabb.) A kellemetlenségek könnyedén elkerülhetők, ha okosan választjuk meg a nyaralás időtartamát. Annyi a trükk, hogy hosszabbítsuk meg egy kicsit a szabadságunkat. Már néhány héttel a pihenés előtt kezdjünk előre dolgozni, hogy az elintézendőket több napra oszthassuk el, és indulás előtt töltsünk egy-két napot otthon, pihenéssel és készülődéssel. Utunkról hazatérve ismét célszerű egy-két napot „levezetésre” hagyni.

A munka világa egyre gyorsabb tempót diktál. Soha nem látott információmennyiség ömlik ránk különböző csatornákon. Ráadásul az élet más területein is óriásiak az elvárások: igyekeznünk kell egészségesnek, fittnek maradni, aki érvényesülni akar, nemigen teheti meg, hogy elhagyja magát. Ha az előrejutásért folytatott verseny egészséges keretek között marad, és az életmódunk valóban testi-lelki épségünket szolgálja, semmi baj. De nagyon könnyű átbillenni a ló másik oldalára: mániává fajulhatnak az egyébként normális, mindennapi tevékenységek.

A munka rabjai

Első látásra nem egyszerű különbséget tenni a túlmunka és a munkamánia között. A topmenedzserek többsége hetente akár 60 órát is dolgozik, mégsem tekinthető munkamániásnak, hiszen amikor lehetősége nyílik a pihenésre, képes élvezni az elvégzett munka gyümölcsét. A munkamániás nemcsak arról ismerszik meg, hogy sok időt tölt a munkahelyén, hanem arról is, hogy a munka számára valósággal drog, képtelen értékelni a pihenés perceit, ilyenkor is csak a munkahelyi feladatok foglalkoztatják. A vakáció az ilyen ember számára teljesen ismeretlen fogalom, csakis akkor utazik el, ha távolléte alatt is az üzleti kapcsolatait építgetheti. Egy idő után már nem jelent számára örömet a munka, egyre kétségbeesettebben küzd a rá zúduló feladatokkal, de mert csak a saját teljesítményében bízik, képtelen másokra átruházni az elvégzendőket.

A betegség fokozatosan uralkodik el rajta. Az első fázisban egyre inkább a munka kerül gondolatai középpontjába, túlórázik, sőt otthon is dolgozik, miközben életének más területei veszítenek jelentőségükből. A második fázisban a beteg már életvitelét is a munkának rendeli alá, és agresszív lesz, ha akadályozzák ebben. A harmadik stádiumban egyre több feladatot vállal, de a követelményeknek egyre nehezebben képes megfelelni. A negyedik szakaszban fizikailag és lelkileg egyaránt kimerül, testi-lelki panaszaival (álmatlanság, fejfájás, gyomorfájdalmak, szív- és érrendszeri panaszok, pánikérzés, depresszió) kénytelen orvoshoz fordulni, aki ha ilyenkor képes a tünetek mögé látni, és az alapvető problémát kezelésbe venni, jó esély van a gyógyulásra.

Jól értesülten és egészségesen

A tengerentúlon már komoly forgalmuk van az internetfüggőség gyógyítására szakosodott intézményeknek. Itthon is növekszik a világhálótól elszakadni képtelenek száma. A fiatalabb generáció tagjai online játékokkal, különböző fórumokon vagy chatszobákban töltik idejüket, míg az idősebbek azért áldoznak órákat a világhálónak, mert szeretnének mindig jól értesültek lenni.

A függőség itt sem feltétlenül a gép mellett eltöltött időtől függ: akkor beszélhetünk egészségtelen ragaszkodásról, ha az érintett más programjai közben is az internetre vágyik, képtelen máshol jól érezni magát, feszélyezi, hogy esetleg lemaradhat valamiről, ha egy nap nem lép fel a hálóra, miközben kapcsolatai, életvitele megsínylik ezt, mert az internetezés mellett semmire sem marad ideje.

Még ha hihetetlennek hangzik is, az egészséges életmódra való törekvés ugyancsak mániává fajulhat. Jó, ha az ember odafigyel az étrendjére és lehetőség szerint egészséges ételeket fogyaszt, de a beteges túlzásokba esők szinte traumaként élik meg, ha olyan ételt kell fogyasztaniuk, amely szerintük nem eléggé egészséges (a szaknyelv orthorexiának nevezi a jelenséget). A betegek képesek napjaik nagyobb részét egészséges ételek felkutatásával tölteni, folyamatosan bújják a szakirodalmat, és gondosan megtervezett étrendjükről egy baráti vacsora kedvéért sem hajlandóak lemondani.

Az orvostudomány csak néhány éve ismeri el betegségként ezt a lelki kórképet: dr. Steven Bratman amerikai pszichológus írta le először, 2001-ben. A jelenség akár anorexiába is fordulhat, ha ugyanis a beteg nem talál ízlése szerint való ételt, egyszerűen nem eszik – 2003-ban egy 23 éves lány belehalt ebbe.

Főként a hölgyek körében terjed egy szintén viszonylag új keletű szenvedély, a vásárlási mánia. E kényszer áldozata sokkal több holmit vesz, mint amire szüksége van, néha teljesen értelmetlenül is vásárol, kizárólag a szerzés öröméért, olyasmit is, amit nem engedhetne meg magának. Emiatt a betegek gyakran súlyos adósságokba verik magukat, a vásárlási „roham” után pedig bűntudattal küzdenek.

Mi állhat a háttérben?

Tanácsok munkamániásoknak

Az amerikai Workoholics Anonymous (Névtelen Munkamániások) szervezet szerint a munkamánia áldozatai a következő alapelveket betartva léphetnek fel függőségük ellen (persze csak az után, hogy szembesültek vele: valóban változtatásra, segítségre van szükségük):
fel kell állítani az elvégzendő feladatok sorrendjét – ez néha azt is jelentheti, hogy bizonyos időszakokban semmit sem kell tenni. Rugalmasnak kell lenni, és szükség esetén változtatni a sorrenden, a felmerülő akadályokat pedig növekedési lehetőségnek kell tekinteni.
Új tevékenységet csak akkor szabad vállalni, ha közben elhagyunk egy ugyanannyi időt és energiát követelő régi tevékenységet.
Egyszerre csak egy dologgal szabad foglalkozni.
A munka tempóját úgy kell meghatározni, hogy az megfeleljen számunkra, és ellenőrizni kell, van-e elég energiánk az előttünk álló munka elvégzésére.
A munka eredményét vagy éppen eredménytelenségét el kell fogadni.
Időt kell szánni a különböző szabadidős tevékenységekre, amelyek oldják a stresszt, és kizökkentenek a monotóniából.

A túlórázás és a munkamánia vagy épp az egészséges táplálkozásra törekvés és az orthorexia közötti határmezsgye nagyon vékony. A szakemberek szerint ezt a határvonalat akkor lépik át a betegek, amikor olyannyira eluralkodik rajtuk a szenvedély, hogy másra szinte már gondolni sem tudnak, és életük egyéb területei (család, barátok, hobbi) háttérbe szorulnak.

Szinte mindenkinek vannak olyan korszakai az életben, amikor eltolódik a nehezen létrehozott egyensúly, és már-már szenvedélyesen dolgozik, internetezik vagy sportol. A legtöbben azonban egy idő után képesek felállítani a megfelelő arányokat életük különböző területei között. A szenvedélybeteggé válás kockázatának azok vannak a legkomolyabban kitéve, akik gyermekként nem kaptak eleget szüleik feltétel nélküli szeretetéből, csakis a teljesítményükkel kényszeríthették ki környezetük elismerését, ezért felnőttként is a tökéletességre törekednek.

A munkamánia esetében például jellemző, hogy az illető szülei túlságosan magas elvárásokat támasztottak gyermekükkel szemben, aki ezeknek soha nem volt képes maradéktalanul megfelelni, de a magas mércét felnőttként is kitűzi maga elé, s örökké elégedetlen saját teljesítményével. A vásárlási mánia áldozatai úgy érzik, minél többet birtokolnak, annál értékesebbnek tarthatják magukat, csakhogy szembesülniük kell azzal, hogy a kívülről jövő pótszerek nem foltozzák be a lelkükben lévő űrt.

A munkamánia a leggyakrabban a 30–50 éves férfiakra jellemző (bár az utóbbi időben a nők körében is terjedni kezdett ez a kórkép), mivel a hagyományos elvárások szerint az ő feladatuk eltartani a családot. Ezt nemegyszer olyan komolyan veszik, hogy e mögé bújva válnak a munka rabjaivá, miközben nem is gondolnak arra, hogy emberi kapcsolataik, magánéletük is energiabefektetést igényelne.

Az orthorexia és a vásárlási láz ezzel szemben elsősorban a hölgyek betegsége, s úgyszintén a fals társadalmi elvárásoknak tulajdonítható. A reklámok ugyanis azt a hamis képet sugallják, hogy a nők legfőbb feladata fiatalnak, vékonynak, fittnek és egészségesnek maradni, illetve a férfiak tetszését kivívni – természetesen a reklámozott termékek megvásárlása útján. Az internetfüggőség mindkét nemre és szinte bármely korosztályra jellemző lehet.

A szenvedélybetegségekből csak enyhébb esetekben tudunk önállóan kilábalni. A súlyosabb függőségek orvos, pszichológus, pszichiáter segítségét igénylik, mivel gyakran előfordul, hogy a függőségéből kigyógyult beteg másik szenvedélyre vált, a munkamániásból például kényszeres sportoló lesz.

Sokat segíthet például a család- vagy magatartásterápia. Nagyon fontos, hogy a beteg képes legyen szétválasztani a munkát és a magánéletet, és megértse, hogy a pihenésnek, a baráti kapcsolatoknak milyen fontos szerepük van az életben. Fontos az is, hogy ha a függővé válás jeleit vesszük észre magunkon, el tudjunk szakadni a szenvedély tárgyától: internetfüggőknek például nagyon jót tehet néhány hét nyaralás valahol vidéken, messze a számítógépektől.

Mindenképpen fel kell deríteni, milyen lelki hiány áll a szenvedélybetegség hátterében, és ezt a problémát kezelni kell. Enyhébb esetekben az érintettekkel folytatott beszélgetésekkel, súlyosabb probléma esetén pedig szakértő által előírt terápiával.

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Budapest, 2015. március 16.
Farkas Flórián, a Fidesz képviselõje az Országgyûlés plenáris ülésén 2015. március 16-án.
MTI Fotó: Illyés Tibor

Farkas Flórián tényleg „ment a lecsóba”

Velika Kladusa, 2018. november 19.
Migráns férfiak főtt ételt esznek a tűz körül egy sátortáborban, a horvát határ közelében levő északnyugat-boszniai Velika Kladusa településen 2018. november 18-án.
MTI/AP/Amel Emric
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.