Az egyediség értéke
Az arany ára március 30-án huszonöt éves csúcsot ért el, unciánként 585 dollárba került. A platina ára unciánként átlépte az ezerdolláros határt. „A nemesfémeket meg kell becsülni – mondja Dencsy Dénes, a Magyar Nemesfémművesek Országos Ipartestületének elnöke. – Nem gyenge minőségű, nagy sorozatú, vagyis olcsó ékszereket kellene belőlük gyártani, hanem egyedi, értékes alkotásokat. Ebben nemzetközileg elismert szerepet játszanak a magyar ötvösök.” Az ipartestület aktív részt vállalt a IV. nemzetközi tahitigyöngy-trófeaverseny megszervezésében és lebonyolításában. A verseny nemzeti díjazott alkotásait márciusban a Hungoro kiállításon, a szakma seregszemléjén külön vitrinben mutatták be.
Minden ékszer lehet divatos?
Az ötvenes, hatvanas, hetvenes években született generációk felnőtté válásának Magyarországon nem volt része a megismerkedés az ékszerkultúrával. „A ruházatunkhoz vagy a frizuránkhoz, sőt a sminkünkhöz hasonlóan az ékszerünkkel is azt közvetítjük, hogyan gondolkodunk, milyen az ízlésünk, az életünk, mit tartunk szépnek – állítja Bartha Lajos ötvösmester. – Aki igényes önmagával és környezetével szemben is, biztosan jól választ díszt magának vagy a hozzá közel állónak.” A nemesfémből készült fülbevalót díszítő drágakő színe illeszkedjék a szem színéhez. Ajánlatos még figyelembe venni a frizurán kívül a fej formáját is: például kerek arcú hölgynek hosszan lecsüngő fülbevaló a legelőnyösebb viselet.
Sokan kedvelik az olasz, spanyol, görög és egyéb importból származó tömegékszereket. A nagyon vastag, sárgaaranyból készült, belül rendszerint üreges nyakláncokat azok az „üzletemberek” viselik, akik számára nem a megmunkálás, hanem a súly a fontos, mert a gazdagság üzenetét közvetíti. „Ugyanakkor a carpe diem életszemlélet jegyében divatosak a felszabadult hangulatot sugalló, bátran viselt nagyméretű ékszerek is, amelyekből hozzánk illő, igényes és ízléses darabot is választhatunk” – mutat rá a különbözőségekre Varga Miklós. Szerinte egyébként is jellemző az eklekticizmus, vagyis bármi és minden divatos lehet, az a legfontosabb, hogy összhangban legyen viselőjével.
Alkalmak, színek, anyagok, formák
Az alig 28 esztendős Nagyné Ráski Orsolya ötvös éjszakai reklámbulikhoz homorú vagy megbolondított rajzolatú, domború ívű, nagyobb felületű, esetleg mozgó alkatrészekből kombinált éket tart izgalmasnak. Ilyen alkalomra főleg fülbevalók, medálok, egyszerűbb nyakékek és más, a váll fölött érvényesülő darabok illenek a hölgyekhez.
Napközben, fontos tárgyalásra elegáns, visszafogott, matt felülettel és fényes részletekkel kombinált darabokat tud elképzelni az üzletasszonyokon. Divatosak a színes drágakövek, de irodába nem ajánlatos a nagyon tarka változat. Pasztellszínű és geometrikus vonalú ékszer jól illik az angolos szabású kosztümhöz. „Az urak robusztus helyett inkább visszafogottabb ékszert viseljenek, mert a kevesebb néha több” – mondja Balla Sándor Roland ötvösmester.
Színházba csillogó-villogó, fényes csodák mutatnak jól. Fehér nemesfémek, gyémántok, esetleg hosszú, karcsú, modern vonalú ékszerek vagy vékony szálakból összeállított, de jelentősebb, formatervezett érdekességek. Ilyen alkalomra a szokottnál többfélét is viselhetünk, de a darabok összeillők legyenek. „Önmagában uralkodó, messziről látható ékszer is jó választás, ha illik az öltözékünkhöz és egyéniségünkhöz” – fűzi hozzá Varga Miklós.
Étteremben a kéz és az arc kerül előtérbe. Ezért érdemes kisebb darabokat viselni, hogy a közel ülők megcsodálhassák a különlegességet.
Fehér fémhez fehér drágakövek
A leggazdagabb vevők a világhírű ékszercégek, például a Tiffany, a Cartier, a Nina Ricci, a Golay külföldi üzleteit vagy hazai disztribútorát keresik fel. Ezeknél biztosan nem tévednek, mert tökéletes és divatos darabokra bukkannak.
E boltokban a nemzetközi ékszerkiállításokat felkereső szakemberekhez hasonlóan azt tapasztalják, hogy idén továbbra is divatosak a tisztaságot, átláthatóságot sugalló fehér nemesfémek. A platina ennek tökéletesen megfelel, de egyes ötvösök a fehérarany használatát sem vetik el. E nemesfémekhez fehér drágaköveket, főleg gyémántot használnak.
Idén a pasztellszínek a legkeresettebbek, közülük is inkább a játékosabb, meleg, pirosas árnyalatú drágakövek és gyöngyök. Kedveltek maradtak a fehér fémek foglalásához a konyakszínű vagy egyéb színes gyémántok, a fekete tahiti, továbbá a rózsaszínű gyöngyök is.
A másik irányzat képviselői sárgaaranyat használnak, amelybe többféle színes drágakövet, esetleg tarka édesvízi gyöngyöket foglalnak. Az elmúlt években a geometriai forma határozta meg a trendeket. „Ma inkább a romantikusabb, ívelt formák jellemzőek – mondja Varga Miklós –, de a letisztult, kecses és elegáns változatok.”
Zakózsebdísz: ilyen még nem volt
Legrangosabb hazai versenyünk a kétévente megrendezett nemzetközi tahitigyöngy-trófeaverseny, nálunk negyedik alkalommal került rá sor. Az alkotók tíz kategóriában mérték össze kreativitásukat, tudásukat. A nemzeti versenyen első helyezést elért ékszereket a többi 38 ország első helyezett ékszereivel együtt júniusban, Velencében mutatják majd be a nemzetközi zsűrinek.
A hazai ötvösök egyedi, míves munkáit sajnos még kevéssé ismerik a világban. A szegedi Balla Sándor Roland a legutóbbi versenyen férfiékszer-kategóriában olyan újdonsággal rukkolt elő, amit az urak még sosem viselhettek, mert nem is létezett: zakózsebdísszel. Az ékszer felül olyan széles, mint egy zakózseb nyílása, és lefelé keskenyedik. Ennek hatására azt az érzetet kelti, mintha kifolyna a zsebből. A szegedi aranyműves 14 karátos fehér-, illetve sárgaaranyból készített férfiékszerét briliánsokkal és két fekete tahiti gyönggyel ékítette, továbbá az olyan híres elődök, mint a Lalique vagy Fabergé által kedvelt áttetsző, azsúr tűzzománc díszítést is alkalmazta rajta.
Bartha Lajos és Varga Miklós műveiben is megtalálható a fekete tahiti gyöngy. Bartha főként aranyból, néha platinából készíti ékszereit, de legfőképpen a színek kombinációjának híve: aranyon platina, platinán arany a díszítés. Szereti az opált, amelyből inkább kicsit használ, hogy szépsége mellett ne legyen ijesztően drága. Néha alkalmaz turmalint és nem túl nagy brilleket.
Fekete gyöngy, platinapókháló
Varga Miklós közel tíz évvel ezelőtt dolgozta ki szabadalommal védett, úgynevezett hálótechnikáját. A platina rendkívül drága, és abban az időben divatba jöttek a hatalmas ékszerek. Szeretett volna nagyméretű darabokat készíteni kevés anyagból. Kísérletei eredményre vezettek: a pók hálójára hasonlítható ékszerei szinte lebegnek, hiszen belsejük üres. A formát a csipkeszerű kivitel adja. Aztán megszületett a kétdimenziós változat is, hogy legyen megfizethetőbb alternatívája a hálótechnikának.
Az előző tahitigyöngy-trófeaversenyen Nagyné Ráski Orsolya ékszere a kiegészítő kategória első helyezettje lett. Akkor hordta a szíve alatt a kislányát, szerinte ezt a sikeres darabot ketten készítették. Két év múltán a kisfiát várja, ezért kicsit úgy tervezte meg a versenytárgyát, hogy ő is benne legyen. Az „Ölelés” garnitúra koncepciója az anyaság, az anyaméhben rejlő kincs megjelenítése volt. Ahogyan az anya teste féltőn öleli körbe magzatát, úgy tartja a fehérarany levél a rajta lévő gyöngyöt.
A neves hazai aranyművesek egy része szereti úgy megmutatni a nemesfémet, ahogyan még nem lehetett látni, például más anyagra jellemző felületet létrehozva. Bartha Lajos arany ékszereinek felülete például a hasított kőre, a palára emlékeztet. Előfordul, hogy egy-egy drágakövet nem hagyományos módon foglalnak be, hogy a szemlélő később elgondolkodhasson rajta, hogyan is készült. Ugyanakkor ez nem képző-, hanem iparművészeti ágazat, ezért a tervezésnél sok szakmai szabályt és kötöttséget kell figyelembe venni. A művészi érzéken kívül a szakmai tudásnak is nagy szerepe van abban, hogy az elkészült ékszer kényelmesen viselhető tárgy, valamint építményként felfogva is stabil darab legyen, ne csak sérülékeny dísz.
