Üzleti tippek

Tudósítás a hírek szavahihetőségéről

admin
admin

2006. 02. 08. 00:00

Egy friss kutatás szerint 80 százalékunk mindennap a tévé előtt ül, 38 százalékunk nem hisz a híreknek, 65 százalékunkat pedig nem befolyásolják a politikai műsorok a szavazatok leadásánál. Kinek a készülékében van a hiba? Erről kérdeztük a vezető médiumok hírfelelőseit.

Katolikus és protestáns médiafogyasztás

A vallási műsorok iránti érdeklődés a megkérdezett országok közül a katolikus Lengyelországban és az ortodox Romániában a legmagasabb, érdekes módon őket hazánk követi, nálunk a válaszadók közül minden ötödik szívesen nézi, és további 50 százalék érdeklődik irántuk, bár nem feltétlenül kíséri őket figyelemmel. A legkisebb érdeklődést a franciák tanúsítják, a leginkább elutasítóak a belgák, náluk a megkérdezettek több mint a fele szerint nincs szükség ilyen műsorokra. A vallási műsorok segítenek egymás jobb megértésében – ebben az európaiak többsége egyetért. Azt, hogy e műsorok elmélyítik a vallási konfliktusokat, csak a válaszolók negyede gondolja.

A UPC a közelmúltban ismertette második páneurópai kutatásának eredményeit, melyet 2005-ben a Research International végzett. A több mint 6000 ember megkérdezésével lefolytatott vizsgálat, a kábeltelevíziós cég szolgáltatási területéhez tartozó 14 európai országban zajlott. Az alapvető televíziózási szokások mellett mérte a hírműsorokkal szemben támasztott bizalmat, a nézők politikai műsorok iránti érdeklődését és azok hatását a szavazati viselkedésükre. Ezen felül a megkérdezettek választ adhattak arra, hogy szerintük szükség van-e vallási, valamint profán reality műsorokra, és eldönthették ki számukra a legkedvesebb híradós személyiség.

Mennyit, mi célból?

A magyarok 80 százaléka naponta nézi a televíziót, ezzel a középmezőnyben foglalunk helyet. Általában a skandinávoknál magasabb ez a mérték, de legtöbben a franciák közül fogyasztanak rendszeresen a vizuális mannából (92 százalék). Ez persze nem feltétlenül vág egybe a tévézésre fordított átlagidő sorrendjével. A lengyelek 3/4-e informálódni akar, míg az írek inkább szórakozni, és a tévézést a tanulás miatt választók száma pedig a dánoknál a legmagasabb. Nálunk a nézők több mint a fele választja a tévét információigényének kielégítésére, tanulási céllal viszont csak 2 százalék nyitja ki a dobozt, a többiek pedig csak szórakozásra vágynak.

Híres bizalom

Ha a kutatás eredményeit elfogadjuk, akkor kijelenthetjük, hogy a magyarokat bizalmatlanság jellemzi nemcsak a jövőt, hanem a híreket illetően is. A nézők 38 százaléka állítja azt, hogy néha vagy egyáltalán nem bízik meg a televízióban látott hírekben, és csupán 16 százalék az, aki általában hitelesnek fogadja el azokat. A román hírműsorok hitelességében kételkednek a legkevesebben, de az európai átlagon felüli bizalom él a svéd, svájci és a holland nézőkben is. A legszkeptikusabbak a franciák, 56 százalékuk néha, vagy egyáltalán nem bízik abban, amit lát, míg csak három százalékuk fogadja el azt általában hitelesnek.
Felmerülhet a kérdés, mi befolyásolja a bizalom alakulását, mi okozza a magyarok szkeptikus viszonyulását a hírműsorokhoz?

Sinka Zoltán, az RTL Klub Híradójának főszerkesztő-helyettese szerint a köz- és magánélet átpolitizáltságában rejlik a válasz: a nézők egy része jobban szereti a pr-szlogeneket hallani kedvenc politikai csoportosulásáról, pártjáról, mint a független forrásokból származó – inkább kiábrándító – tényeket. „Nyilvánvaló, hogy a hitelesség kérdése csupán ebben a szférában merül fel. A tévé igazmondását akkor senki sem kérdőjelezi meg, amikor egy vonatkatasztrófa áldozatainak számáról van szó.”

Pánczél Andrea a TV2 Tények műsorának hírfőszerkesztője, a UPC eredményeit a csatorna saját kutatásaival veti egybe: „A mi rendszeres kutatásaink más képet mutatnak. Azt bizonyítják, ha valami nagy horderejű esemény történik itthon vagy külföldön, a nézők minket választanak, mert bennünk bíznak, tudják, hogy tőlünk valóban hiteles információt kapnak” – állítja a szakember.

Közszolgálati vs. kereskedelmi

Valószerűtlen reality


A kutatás másik érdekessége, a nézők reality műsorok iránti elutasító viszonyulása, a pár éve még elsöprő sikerű szériákat a magyarok 3/4-e saját bevallása szerint ma már közönnyel fogadná, sőt közel fele egyértelműen kifejezte, hogy nem szereti ezt a médiaműfajt. Ezzel szemben Szlovákiában, Csehországban, Romániában az ilyen típusú műsorok még viszonylag nagy érdeklődést válthatnak ki. Az elutasítás fő oka az erőszak bemutatásában keresendő, legalábbis az európaiak 59 százaléka véli úgy, hogy ez az a pont, ahol a valóság-alapú tévéműsorok átlépik az etikai határt, és elfogadhatatlanná válnak, de hasonló véleményt vált ki az alkoholfogyasztás és a nemi aktus képernyőn szerepeltetése is.

A két médiumtípus között a bizalmi index tekintetében is jól látható különbségek mutatkoznak, Svájcban 64 százalékos a közszolgálati adókba vetett bizalom, míg a kereskedelmi tévék hitele egyedül Romániában tudott felülkerekedni (26 százalékos érték, ami 3 százalékkal előzi meg a közszolgálati médiumét). Ennek okát főként az eltérő médiastruktúrákban kereshetjük. A közszolgálati televíziók, a fejlett médiakultúrával rendelkező nyugat európai országokban hagyományosan tartják vezető helyüket. Ahol a médiapiac liberalizálódása csak később jött létre, és a központosított médiaszabályozás továbbra is függő helyzetben tartja a közszolgálati médiumot, ott a kereskedelmi médiumok iránt nagyobb elfogadás érzékelhető. Azonban a magyarok 36 százaléka a közszolgálati médiumnak szavaz több bizalmat szemben a kereskedelmi csatornák 21 százalékos támogatottságával, ami viszont még így is messze felülmúlja a 12 százalékos európai átlagértéket. A hazai médiafogyasztást, hírközlés terén mégis főként a kereskedelmi médiumok határozzák meg. Nézettség tekintetében az RTL Klub Híradója és a TV2 Tények című műsora tekinthető konkurenseknek. A nézőkért vívott küzdelemben gyakrabban az RTL Klub Híradója kerül ki győztesen. A legnépszerűbb hírműsorvezető Erős Antónia, az ő személye is ezt igazolja. Igaz, őt Pálffy István a MTV híradósa követi, ebből az látható, hogy a közszolgálati televízió Híradója is figyelmet érdemlő eleme a kínálatnak.

Sinka Zoltán azt állítja: „Magyarországon a kereskedelmi médiumok hírműsorai oroszlánrészt vállalnak a közszolgálatiságból, mintegy kompenzálva a közmédium politikai függőségéből fakadó hiányosságokat.” Véleménye szerint a bizalom elnyeréséhez az a fontos, hogy egy médium a politikai széljárástól függetlenül tájékoztasson, ugyanakkor kiemeli, hogy a kereskedelmi televízióknak meg kell küzdeniük azzal a vélekedéssel is, miszerint hírműsoraik több bulvár elemet tartalmaznak.

Ez a tabloid elven működő új média sajátossága, mely az infotainment szempontjait követve ódzkodik a száraz és kevésbé „szórakoztató” híranyagoktól. A tendencia követése általános, azonban ennek nem szükségszerű következménye az emberek bizalmatlan viszonyulása a médiumokhoz. Az MTV vagy a Duna TV hírműsorát inkább a konzervatív tényközlés határozza meg, a közszolgálati hírközlés elveinek megfelelően.

Pánczél Andrea szerint a bizalmi index különbségeit a divat határozza meg, emellett továbbra is a kereskedelmi csatornák iránti bizalom erősségét hangsúlyozza: „Szerintem igenis bíznak a nézők a kereskedelmi csatornák hírműsoraiban, ha nem bíznának benne, nem néznék ennyien” – vonja le a következtetést. „Egyszerűen jobban hangzik, divatosabb azt mondani, hogy „a közszolgálati híradóban bízom”, de azért a valóságban a többség valamelyik kereskedelmi csatorna híradóját nézi meg” – vélekedik.

Kérdés persze, hogy a nézettség elfogadást is jelent-e, ennek ugyanis ellentmondani látszik például a rendszerváltás előtti nézői viselkedés: mindenki nézte a Híradót, de mindenki tudta, hogy egy március 15-i összefoglalóból bizony kimaradt ez-az.

Politikai műsorok, hatásos médiakampány?

Háttér a UPC kutatásáról

Azokban az országokban, ahol az internethasználók aránya kellőképpen magas ahhoz, hogy reprezentatív adatot szolgáltasson, a felmérést online panelek segítségével végezték. Ilyen országok Hollandia, Belgium, Franciaország, Ausztria, Norvégia, Svédország, Svájc és Írország.
Azokban az országokban, ahol az internethasználók száma alacsony, a kérdőíveket vagy számítógéppel támogatott telefonos interjúk során (Lengyelország), vagy pedig személyesen, az utcán, az ország különböző helyszínein végzett interjúk során töltötték ki (Szlovákia, Csehország, Magyarország, Szlovénia és Románia).
Valamennyi helyi felmérést a Research International koordinálta, Magyarországon a Hoffman Research,  a Research International tagja.

A felmérésből az is kiderül, hogy a magyarok 65 százaléka szerint a politikai műsorok nem befolyásolják őket a választási döntés meghozatalában. Ez azért is tanulságos mert ugyanakkor a politikai műsorok iránti érdeklődés, és azok nézettsége nem marad el az európai átlagtól, a lakosság 40 százaléka követi ezeket figyelemmel. Vajon ennek hátterében a média kaotikus politikai műsorkínálata, vagy a politika részéről tapasztalható felelőtlen médiahasználat húzódik meg?

„Ha a kettő között kell választani, akkor inkább a politikai erők rossz médiahasználatára gondolok, hiszen nekünk nem az a dolgunk, hogy valamit úgy mutassunk be, hogy az valakinek vagy valamelyik pártnak jó legyen. Mi azt tudjuk bemutatni, amit a politikusok mondanak /nem mondanak, tesznek /nem tesznek. Nem fűzünk hozzá kommentárt” – mondja a TV2 szakembere.

Tavaszi tanulság

Hogyan készülhetnek a médiumok a 2006-os választásokra, a fentiek fényében? Mindkét szakember kiemelte a pártatlan, hiteles, tényszerűségen alapuló tájékoztatás fontosságát. A TV2 külön közleményben határozta meg a választási kampányidőszakban alkalmazandó alapelveit, ezek szerint csak hírműsoraiban vagy aktuális eseményekkel foglalkozó műsoraiban foglalkozik politikai témákkal vagy politikusokkal, emellett külön szabályozza a politikai hirdetések teljesítésének feltételeit, s végül, ami a legfontosabb, nem tesz közzé olyan közérdekű közleményt, mely a 2006. évi országgyűlési képviselőválasztással bármilyen közvetett módon kapcsolatba hozható.

Az MTV január 13-án megalakította választási Irodáját, vezetője dr. Simon András, a Magyar Televízió műsorokért felelős alelnöke. Az iroda kidolgozta és Etikai Kódexbe foglalta a kampány idején követendő műsorkészítési szabályokat, amelyeket az újságíró szakmai szervezetek véleményezése után hoznak nyilvánosságra. Megfogalmazott célkitűzésük, hogy mint vezető közszolgálati televízió a választásokkal kapcsolatban is egyszerre érvényesítsék a sokoldalú, tényszerű, időszerű, tárgyilagos és kiegyensúlyozott tájékoztatás, továbbá a közérdekűség pártpolitikailag semleges szakmai követelményeit.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.