Webajánló
Vezetési Tanácsadók Magyarországi Szövetsége: www.vtmsz.hu
Szervezetfejlesztők Magyarországi Társasága: www.szmt.hu
Vezetői TudásPortál: www.humanerok.hu
A vezetői tanácsadás 5 fő területe:
• IT, információtechnológia
• vállalati stratégiaalkotás
• működési tanácsadás
• humán erőforrás
tanácsadás
• outsourcing tanácsadás
A kritikus határt a piac szereplői ötven főnél vagy egymilliárdos árbevételnél húzzák meg. A kkv-kra szakosodó tanácsadók azonban úgy látják, az ennél kisebbek is szívesen élnek a tanácsadás lehetőségével, amennyiben az támogatott. Az európai uniós forrásokból fakadhat tehát a piac jövőbeni fellendülése.
Miért nem kell?
A VTMSZ felmérése szerint vezetési tanácsadói piac 2004-ben 220 millió eurót, vagyis 55 milliárd forintot tett ki. Ennek durván felét a nagyvállalatok generálták, a megrendelések egynegyede a közszférától és a non-profit szervezetektől származott, a forgalom további 23–24 százalékát a középvállalatok megbízásai tették ki, és csak a maradék 1–2 százalék származott a kisvállalatoktól.
A VTMSZ elnöke, dr. Gonda György meglátása szerint a kicsik vagy nem tudják megfizetni a tanácsadást, vagy vezetőik azt hiszik, mindenhez értenek, nincs szükségük külső segítségre, vagy egyszerűen sajnálják a pénzt ilyesmire.
A tanácsadói szolgáltatásokat drágán mérik, de gyakran kézzelfogható és pénzben kifejezhető hasznot hajtanak a megbízóknak. A vállalkozásfejlesztéssel és pályázati tanácsadással foglalkozó Vanessia Kft. ügyvezetője, Lukács János szintén úgy látja, a vállalakozók bármilyen kevés pénzt is sajnálnak a tanácsadásra, ennek ellenére nem gondolja, hogy elutasítják a külső segítség igénybe vételét. A GVOP 2.2.2 pályázata például tanácsadói szolgáltatások igénybe vételét támogatta, és bár csak a projekt költségeinek 50 százalékát fedezte, nagy volt az érdeklődés a kisvállalatok között, olyan ügyfelek is fordultak a tanácsadókhoz, akik korábban sohasem vették igénybe a szolgáltatásaikat.
Mindezek ellenére elenyésző azoknak a tanácsadó cégeknek a száma, amelyek kisebb vállalatokra specializálódtak. Megfigyelhető azonban, hogy a kisebb ügyfelekre szakosodott cégek összefognak, és konzorciumszerűen látják el a kicsiket, de az is előfordul, hogy a pályázatíró cégek saját berkeiken belül humán-tanácsadási üzletágat hoznak létre, és így a pályázatok megvalósítását is magukra vállalják. A VTMSZ elnöke is elismeri, hogy a magyar cégtulajdonosok szemlélete sokat változott, és fokozatosan belátják, hogy nem értenek mindenhez. Hajlandóak fizetni például cégük szakszerű hatékonyabbá tételéért, a stratégiaalkotásért.
Mire van szükségük?
A vállalatok életpályájának megfelelően a vezetőknek akkor jut eszükbe először tanácsadót alkalmazniuk, amikor szervezeti, működési folyamataikat kell tisztázniuk, racionalizálniuk a költségtakarékosság jegyében. Ezek után merül fel a humán erőforrás fejlesztése: a megfelelő kompetenciák megszerzése, optimális allokációjuk, a cég céljaihoz leginkább illeszkedő munkatársak megtalálása.
A vezetési tanácsadásnak öt fő területe közül Magyarországon az IT, információtechnológiai tanácsadás volt a legjobban fejlődő ágazat, mostanra azonban az éllovasok közül hátra szorult. A második terület, a vállalati stratégiaalkotás a VTMSZ elnöke szerint ma a legjobban menő ágazat. Szintén fontos a működési tanácsadás, ami dr. Gonda György szerint tovább fog növekedni.
Dinamikus növekedést várnak a humán erőforrás tanácsadástól, ahová rengeteg tevékenység tartozik, így például a munkaerő-kiválasztás, a kompetenciaelemzés, a teljesítményértékelés, az ösztönzési rendszerek kidolgozása. Az utolsó vezetési tanácsadás terület az outsourcing tanácsadás, amely bár külföldön rendkívül jelentős, Magyarországon csak kevés megbízást hoz.
A szervezetfejlesztési folyamatokat tekintve a kisebbeket először a működési tanácsadás érdekelheti, de a vállalati stratégiaalkotás és a humán erőforrás tanácsadás is hasznos lehet számukra. A működési folyamatok racionalizálásakor egyébként könnyű garanciákat is építeni a rendszerbe, ezzel a tanácsadói munka számon kérhetősége is növekszik, és ez minden, a nyereségét féltő vállalatvezető számára biztosítékot jelenthet.
A megbízó cégeknek ugyanis nem szabad elfelejteniük, hogy ha sikerdíj nincs is, az árról az eredmények függvényében is megállapodhatnak. Tegyük fel például, hogy a tanácsadót a kiszolgálási idő rövidítésével bízzák meg: a megrendeléstől az áru megérkezéséig vagy a szolgáltatás rendelkezésre bocsátásáig eltelő napok számát két hétről négy napra kell csökkenteni. Ha a végcélt nem sikerül elérni, a szerződéstől függően százalékosan kisebb összeg ütheti a tanácsadó markát.
Hogy válasszanak?
A legtöbb vállalat pályázat útján dönti el, melyik tanácsadót bízza meg. Gyakori, hogy meghívásos pályázatot hirdetnek a cégek: a tanácsadásban ugyanis nagyon fontos a bizalom, mivel a mai napig jellemző, hogy „kóklerek” rontják a tanácsadók hitelét. A belépési költség alacsony: mindössze egy irodahelyiségre, egy számítógépre és egy öltönyre van szükség. Ezenkívül az ügyfelek hozzáállása miatt jelenhetnek meg kóklerek a piacon. A VTMSZ elnökének elmondása szerint: míg külföldön az ár csak 20 százalékban határozza meg a választást, Magyarországon 60–70 százalékban dönti el azt, hogy ki lesz a befutó.
Ezért a legtöbb tanácsadó azt ajánlja az ügyfeleknek, ne csak az ár alapján döntsenek, mivel hiába dolgozik valaki ötezer forintos óradíjjal, ha még pár tízezer forintot sem éri meg kifizetni neki, mert munkája feltehetően nem fog hasznot hozni a megbízónak. Persze érthető, hogy a megbízók miért az ár alapján döntenek: egy tanácsadó napi díja 100 ezer forinttól 500 ezer forintig terjed. Egyrészt óriási a különbség, másrészt még a legalacsonyabb napi díj is jelentős kifizetésnek számít. Ráadásul a tanácsadás díjának csak egy része a tanácsadó munkabére.
A kóklereket könnyű kiszűrni: a többi pályázóhoz viszonyított túl alacsony ár eleve bizalmatlanságot kellene, hogy keltsen. A referenciák szintén jó kiindulópontként szolgáltathatnak a döntéshez, a megbízást fontolgató vállalatvezetők akár felhívhatják azoknak a cégeknek a munkatársait, amelyeknek már dolgozott a tanácsadó. A pályázati anyag is eligazíthat abban, melyik a legmegfelelőbb tanácsadó: a szolgáltatások testre szabása jelenthet minőségi garanciát. Gyanakvásra adhat okot az is, ha egy tanácsadó mindenhez ért, például ha egy ügyfél bővítené a megbízást, és arra az adott cég azonnal rávágja az igent – mondja dr. Gonda György, aki szerint az egyik legfontosabb etikai szabály a tanácsadók között, hogy őszintén bevallják, ha nem értenek egy feladathoz.
Jó döntést hozni nem könnyű, mivel 3–3,5 ezer tanácsadó cég van a magyar piacon, nagy tehát a választási lehetőség. Eligazodási pontok lehetnek a nagyobb, több tanácsadót és trénercéget tömörítő szervezetek, így például a Vezetési Tanácsadók Magyarországi Szövetsége, amelynek a honlapján a tagokról rövid leírás és referencia található, ráadásul a tagságot minőségi feltételekhez is kötik. De a Szervezetfejlesztők Magyarországi Társasága, illetve annak tagsága szintén jó eligazodási pont a döntéshez. Magánkezdeményezés is született már a tanácsadói piac rengetegében való eligazodásra, a Vezetői TudásPortálon tevékenység szerint is válogathatnak a vállalatok a tanácsadók között, és az egyes cégekről is találnak leírást.
