Üzleti tippek

Iparűzési adó per a magyar állam ellen

Jogi eljárást indít csütörtökön az iparűzési adó kérdésében a Magyar Állam és a Fővárosi Önkormányzat ellen a Hungária Közraktározási Rt.

A közelmúlt sajtóhíradásaiban arról lehetett olvasni, hogy több nagy hazai társaság is vizsgálja az iparűzési adó visszatérítésének jogi lehetőségeit, ugyanakkor több szakember is felhívta a figyelmet az ilyen próbálkozások kockázataira. A Hungária Közraktározási Rt. jogi képviselői egyedi megoldást találtak, hogy elkerüljék az esetleges hátrányos adójogi következményeket, az Rt. visszakaphassa a 2004. május 1-től befizetett iparűzési adó összegét, ráadásul az iparűzési adó fizetésének kötelezettsége az Rt.-re nézve a lehető leghamarabbi időpontban megszűnjön.

Az iparűzési adó – mint ahogy azt Kovács László, az unió vám- és adóügyi biztosa a sajtóban is kifejtette – nincs összhangban az európai uniós szabályokkal. A 77/338/EEC irányelv 33. cikk (1) bekezdése szerint a tagállamok csak egy forgalmi típusú adót tarthatnak fenn, ezért az ugyancsak forgalmi jellegű iparűzési adó ellentétes a fenti rendelkezéssel

Több hazai vállalkozás kezdeményezett már jogorvoslatot az iparűzési adó ellen, az adóelőleg kiszabásának megtámadásával, azonban az adóbevallás nem teljesítése magában rejti az adóbírság és a késedelmi pótlék kiszabásának kockázatát. Azoknak a társaságoknak pedig, amelyek nem tesznek eleget adó és adóelőleg fizetési kötelezettségüknek, az említett szankciókon felül az adótartozás végrehajtásával is számolniuk kell.

Dr. Boruzs Éva okleveles adószakértő, a Boruzs és Tigelmann Ügyvédi Iroda partner ügyvédje, és Dr. Jarovinszkij Igor, a Hargittay és Jarovinszkij Ügyvédi Iroda partner ügyvédje, mint a Hungária Közraktározási Rt. jogi képviselői olyan jogi megoldást dolgoztak ki, mely az adókockázatot teljes egészében kiküszöböli. A Magyar Állam és a Fővárosi Önkormányzat ellen indított peres eljárásban az Rt. a Magyar Államtól követeli vissza kártérítés címén a 2004. május 1-től megfizetett iparűzési adót, a Fővárosi Önkormányzat perbenállására pedig azért van szükség, hogy az Rt.-nek a magyar szabályok szerint jelenleg fennálló iparűzési adó fizetési kötelezettsége a jövőre nézve a lehető leghamarabbi időpontban megszűnhessen.

A megindított per nem közigazgatási per, az eddig megfizetett iparűzési adót nem az önkormányzatnak kell visszatérítenie. A keresetlevélben foglaltak alapján a bíróság abba a helyzetbe kerül, hogy a kártérítés megítélésén túl az Rt. iparűzési adó fizetési kötelezettségének megszüntetésével érvényt szerezzen a közösségi jog szabályainak. Mindezekhez a magyar bíróságnak nem kell bevárnia a manapság sokat emlegetett olasz IRAP ügy kimenetelét, és a magyar iparűzési adó kérdésében sem kell szükségszerűen az Európai Bírósághoz fordulnia, de természetesen nincs elzárva ettől a lehetőségtől. A bíróság ebben a perben abban a helyzetben van, hogy az Rt. iparűzési adó fizetési kötelezettségét a per lezárását megelőzően is gyakorlatilag bármikor megszüntetheti.

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.