Üzleti tippek

Változások a munka világában

admin
admin

2005. 02. 03. 00:00

A foglalkoztatás bővítését célozza a nyugdíj előtt állók, a pályakezdők elhelyezkedését segítő törvény, és az adótörvény módosítása is. A minimálbér 57 ezer forintra emelkedett, novembertől csökken a tételes egészségügyi hozzájárulás összege.

Már a 2005-ös adótörvények elfogadásakor látszott, hogy idén a kormány nagyobb hangsúlyt szeretne fektetni a foglalkoztatás bővítésére. E célt szolgálja többek között a létszámbővítés esetén egyéni vállalkozók által is igénybe vehető kedvezmény. A módosítás értelmében az adóév kezdetén ötnél kevesebb dolgozót foglalkoztató vállalkozó az előző évhez viszonyított létszámtöbblet esetén a pluszember után a minimálbér éves összegével csökkentheti bevételeit. Hasonló kedvezményt vehetnek igénybe a mikrovállalkozások is, viszont a kedvezmény nem érvényesíthető, ha az adóév végén köztartozásuk van. Az igénybe vett kedvezmény a 16 százalékos társasági adókulccsal számított értéke csekély összegű, de minimális támogatásnak minősül.

A létszámot bővítő vállalkozások idén minden új alkalmazott után egymillió forinttal csökkenthetik iparűzési adóalapjukat, kivéve, ha a bővítést a Munkaerőpiaci Alap (MAP) munkahelyteremtő támogatásából finanszírozzák. A kedvezményt azonban vissza kell fizetni, ha a mentességre jogosító adóévet követően legalább öt százalékkal csökken a dolgozók száma.

Adóalap-kedvezményt igényelhet az a vállalkozás is, amely pártfogó felügyelet alatt álló vagy börtönviselt munkavállalót a szabadulást követő fél éven belül alkalmaz. A módosítás értelmében a cég a foglalkoztatás idején befizetett – legfeljebb egy évi – társadalombiztosítási (tb) járulékkal csökkentheti adóalapját. Emellett a járulék továbbra is elszámolható költségként.

További módosítás, hogy ezentúl a kis- és középvállalkozások (kkv) is hozzájuthatnak a tíz évre szóló fejlesztési adókedvezményhez, amennyiben munkahelyteremtő beruházást hajtanak végre. Az igénybevétel feltétele középvállalkozás esetén, hogy a létszámát legkésőbb három év múlva 150, hátrányos helyzetű régióban 75 fővel növeli. A kis- és mikrovállalkozások esetében ez 30, illetve 15 főre módosult. Emellett a cégek kötelesek a megnövelt létszámot ezt követően további négy évig fenntartani. A kedvezmény összege továbbra is az új dolgozókra jutó 24 havi személyi ráfordítások 35–65 százaléka lehet. A kedvezmény igénybevételét a Pénzügyminisztérium engedélyezi.

Költségek csökkentése

Bár a minimálbér a munkáltatói oldal eredeti elképzelésénél jobban – hat százalékkal, 57 ezer forintra – emelkedik az idén, a vállalkozásoknak lehetőségük lesz költségeik csökkentésére is. A tételes egészségügyi hozzájárulás (eho) összege 3450 forintról 1950-re csökken novembertől, emellett az eddigiekkel ellentétben a részmunkaidős foglalkoztatás után arányosan lehet megállapítani a fizetendő ehót.

A nyugdíjak és nyugdíjszerű ellátások összege januártól 6,3 százalékkal – átlagosan 3600 forinttal – emelkedett, emellett senki nem kaphat 1800 forintnál kevesebb nyugdíjemelést. Idén a 13. havi nyugdíjként az ellátás háromnegyedét, átlagosan 47 ezer forintot postáznak majd két részletben, májusban és novemberben. A nyugdíj megállapításánál figyelembe vehető éves jövedelem felső határa pedig hatmillió forintra emelkedett 2005-ben.

A foglalkoztatás járulékköltsége már januártól a felére csökkenhet, amennyiben pályakezdőt, gyes, gyed, gyet, ápolási díj után munkát vállalót alkalmaz a vállalkozás. Ha pedig ötven év fölötti dolgozót vesz föl, akár teljesen megtakarítható. Amennyiben a 25 év alatti pályakezdőt legalább napi négy órában egy évig foglalkozatja a munkaadó – ha szakképzett, akkor ennek megfelelő munkakörben –, kilenc hónapig jogosult az 50 százalékos tb-járulékkedvezményre. A kedvezmény legfeljebb a bruttó 90 ezer forintos bérre számított járulékok 50 százalékáig vehető figyelembe. A MAP utólag utalja át a kedvezményt, amely részarányosan akkor is érvényesíthető, ha a munkavállaló hibájából hamarabb megszűnik a foglalkoztatás. Ugyanezek a feltételek vonatkoznak a munkáltatóra, ha gyes, gyed, gyet, ápolási díj után veszik fel a dolgozót.

Az ötven fölöttiek foglalkoztatása esetén jóval kedvezőbbek a munkaadó által igénybe vehető kedvezmények: a járulék felénél nem lehet kevesebb, viszont elérheti a teljes összegét, egy évre szól, és a tb-járulékok mellett az egészségügyi hozzájárulásra, valamint a munkáltatói szolidaritási járulékra is vonatkozik.

A 30 év alatti, felsőfokú tanulmányaikat két éve befejező pályakezdők esetében lehetőség van az ösztöndíjas foglalkoztatásra is. Ekkor a munkáltató háromnegyed-egy évre vállalja a foglalkoztatást, és legalább a minimálbért fizeti ösztöndíjként. Az ösztöníjas jogviszony esetén a munkáltatónak 29 százalékos tb-járulékot, a foglalkoztatottnak pedig 12,5 százalék egyéni, 8,5 százalék nyugdíj, és 4 százalék egészségbiztosítási járulékot kell fizetnie. Az 50 százalékos tb-kedvezmény 9 hónapig illeti meg a munkaadót, s ezután nem előírás a három hónapos továbbfoglalkoztatás. Az ösztöndíjas önálló munkakörrel nem bízható meg, mivel a számára kidolgozott egyéni program alapján a kijelölt szakmai segítő révén tesz szert szakmai és munkatapasztalatokra, a munkaadó pedig a támogatott időszak végén ajánlólevélben foglalja össze a program eredményeit.

Újdonság, hogy ettől az évtől havi négyszázalékos vállalkozói járulékot kell fizetniük a vállalkozóknak. Cserébe, leghamarabb jövőre, baj esetén – a munkanélküli járadék mintájára – ellátásban részesülhet az egyéni vállalkozó, valamint a társas vállalkozás főállású tagja. A törvény szerint legfeljebb 270 napig vehető igénybe az ellátás, az ehhez szükséges jogosultság megszerzéséhez azonban négy évig kell fizetni a járulékot.

Várható módosítás

Már megkezdődött a foglalkoztatási törvény és A munka törvénykönyvének (MT) felülvizsgálata is, de e folyamatok várhatóan nem zárulnak le az idén. Az Országgyűlés tavaszi ülésszakának napirendjében csak egy munkajogi törvénymódosítás szerepel: a munkavállalók tájékoztatása és a velük folytatott konzultáció általános keretének létrehozásáról szóló közösségi irányelv rendelkezéseinek beillesztése A munka törvénykönyvébe. Az irányelv szerint javítja versenyképességet, ha a munkavállalók megfelelően tájékozottak a cég gazdasági helyzetével, a foglalkoztatásnak a vállalkozáson belüli jelenlegi helyzetével és várható alakulásával, a tervezett intézkedésekkel, illetve a munkaszervezés vagy a szerződéses viszonyok átalakulásával kapcsolatban, továbbá lehetőségük van képviselőik révén befolyásolni ezeket a döntéseket.

A munkaügyi tárca tájékoztatása szerint kevés módosításra van szükség, mivel az irányelv előírásainak jórészt megfelel a jelenlegi hazai szabályozás. Ilyen módosítás lesz például, hogy a törvény meghatározza a konzultáció fogalmát, ezzel is növelve a jogbiztonságot.

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.