Üzleti tippek

Béren kívüli juttatások

A béren kívüli juttatásnak vagy a munkatársnál, vagy a cégnél, vagy mindkét helyen kedvezőbbek az adóterhei, ezért hatékony. A választható béren kívüli juttatások rendszere nem szükségszerűen jár többletköltséggel.

A kis- és középvállalkozások számára örömteli hír, hogy az idei adó- és járulékváltozásoknak köszönhetően újra virágozhat a cégeknél a caffeteria rendszer, a béren kívüli juttatások adókímélő formája, amely lehetővé teszi, hogy a munkavállalók a munkáltató által biztosított béren kívüli juttatások egy részét előre meghatározott lista alapján, előre meghatározott éves keretösszeg erejéig, saját prioritásaik és felhasználói szokásaik szerint vehessék igénybe.

A választható béren kívüli juttatás a munkavállaló megtartásának, illetve ösztönzésének fontos eszköze, mivel a normatív szabályozásokkal szemben költséghatékony, igazságos és személyre szabott juttatások kínálhatók. Több magyar vállalat az egyenlősdi elvét követi, mert ezt egyszerűbbnek tekinti, míg a külföldiekre inkább jellemző a teljesítmények ösztönzése.

Változások

Az idei legjelentősebb változás az, hogy az ingyenes vagy kedvezményes üdülés is természetbeni juttatásnak számít januártól, függetlenül attól, hogy a juttató és a magánszemély között van-e jogviszony vagy nincs. A tervekkel ellentétben a telefon mégsem lett természetbeni juttatás, csak annyi szigorítás történik januártól, hogy nem vonható le a vezetékes és a mobiltelefon áfájának a fele a korábbi 30 százalék helyett.

Fontos változás, hogy az adómentes vagy adóköteles természetbeni juttatás utalvány formájában is adható, ha feltüntetik rajta, hogy mire lehet beváltani. (Vagyis általános utalvány nem lehet természetbeni juttatás.) Említendő még, hogy emelkedik több adómentesen adható természetbeni juttatás értékhatára. A meleg, illetve hideg élelemre váltható utalvány adómentes értéke havi 3500 forintról 4000 forintra, illetve havi 6000 forintról 8000 forintra nő (az adómentes juttatás a munkavállalókon kívül a szakmunkás tanulókat és a szakmai gyakorlaton lévő diákokat is megilleti). Nem árt tudni, hogy tavaly évi 15 ezer forintnyi juttatást kaphattak a dolgozók tankönyv, taneszköz vagy ruházat vásárlására jogosító utalvány formájában. Idén ez az összeg 17 ezer forintra növekedik, és nem három, hanem négy hónap alatt – júliustól októberig – használható fel.

Ismét természetbeni juttatásként számolható el a dolgozóknak és üzleti partnereknek adott ajándékutalvány. Itt is érvényes az új szabály, vagyis csak azok az utalványok használhatók fel természetbeni juttatásként, amelyeken feltüntették, hogy milyen termék vagy szolgáltatás vásárlására jogosítanak. Az évente három alkalommal adható adómentes ajándék értéke az adóév első napján érvényes havi minimálbér 10 százaléka, azaz alkalmanként 5700 forint.

Juttatáscsoportok

A VBK rendszer előnyei és hátrányai

Előnyök:


• költséghatékony juttatási forma – a bérformában történő juttatáshoz képest azonos munkáltatói költségvonzat mellett a munkavállaló magasabb nettó értékű juttatásban részesül
• lehetővé teszi a munkavállalók teljesítményének, illetve társasághoz való kötődésének fokozását az egyéni szükségleteknek megfelelő juttatások révén, valamint egyes juttatási elemei a munkavállalók rekreációja révén növelik a hatékonyságot
• növeli a munkavállalók költségszemléletét azáltal, hogy érzékelik a juttatások valódi értékét, költségvonzatát
• a munkavállalók egyéni igényeikhez igazodva, saját választásuk alapján vehetik igénybe a juttatásokat
• a VBK rendszerben a munkavállalók választásuk függvényében akár a keretösszeg 100 százalékához is hozzájuthatnak nettó értékben

Hátrányok:
• nagy adminisztrációigény
• a szervezet addigi kultúrájától élesen elütő szemléletű változás a juttatások terén
• új típusú alkalmazotti önállóság

A béren kívüli juttatásoknak a vállalatoknál általában kettős szerepük van. Egyrészt a társaság anyagi terheinek csökkentése (olyan elemek alkalmazása, amelyeknek vagy a munkatársnál, vagy a cégnél, vagy mindkét helyen kedvezőbbek az adóterhei), másrészt a munkavégzési feltételek, a mindennapi hangulat javítása, a közösségformálás. Ez utóbbiak a cégimázs részét képező elemek.

A kis- és középvállalkozások egy része úgy gondolja, hogy a caffeteria rendszer bevezetése költségesebb, mint ha egyszerű béren kívüli juttatásokat ad. Szakértők szerint azonban ez tévedés: a kkv-knak nem kell mást tenniük, mint egyszerűen számba venni, hogy a caffeteria bevezetése előtt milyen juttatásokat kaptak dolgozóik (ezek mértéke nyilvánvalóan eltér), és a teljes bruttó összeget el kell osztani az összes alkalmazott számával. Így egy forinttal sem fordítanak többet juttatásokra, csak egyenlő mértékűvé teszik azokat. Ugyanakkor tény: a választható béren kívüli juttatásokat általában nagyobb, megfelelő humánerőforrás szervezettel működő cégek engedhetik meg maguknak, a caffeteria rendszer fenntartása ugyanis meglehetősen adminisztrációigényes feladat.

A Mol Rt.-nél 1997-ben, Magyarországon elsőként vezették be a választható béren kívüli juttatási rendszert (VBK rendszer), amelynek legfőbb alapelve az egyenlőség. Vagyis valamennyi munkavállaló egyenlő feltételek mellett, azonos összértékben választhat a felkínált juttatások közül. Az évente változó keretösszeg a választott elemektől függően a munkavállalók számára különböző vásárlóértéket képvisel, az egyes juttatások értékének meghatározása a munkáltatót terhelő adó- és járulékvonzatokat tükröző szorzók segítségével történik. A szorzó alkalmazásával megoldható, hogy a választott juttatások értéke azonos munkáltatói költséget jelentsen a választott juttatástól függetlenül, illetve azonos összértékű keret álljon minden munkavállaló rendelkezésére.

Mobiltelefon és étkezési hozzájárulás

Az internet-hozzáférés mint béren kívüli juttatás előnyei a munkáltatók és munkavállalók számára

Munkáltató:

• korlátlan összegben adható adómentes béren kívüli juttatás
• munkavállalói elégedettség és lojalitás növelése
• a kor szellemének megfelelő kompenzációs csomag
• az ország teljes területén lehetséges, mivel több hozzáféréstípus érhető el a flottakínálatban
• az internettársadalom építéséhez hozzájáruló cégként becsülik meg

Munkavállaló:
• béren kívüli juttatásként otthoni internet-hozzáférést kap, ezzel a nettó bérből kifizetett hozzáféréshez viszonyítva akár féláron jut internethez
• más béren kívüli juttatásnál nagyobb összegben kaphat adómentes internetet
• rendszeresen használva információhoz jut, szórakozik egy (talán) új eszközzel
• rutint szerezhet a világhálón való böngészésben, és PC-használatban, ezzel akár munkahelyi teljesítményét is javíthatja
• családja is használhatja,ezzel informálódik, szórakozik, és nem utolsósorban tanul: beépíti mindennapjaiba, kultúrájába a jövő nemzedék is az internetet
• otthoni munkavégzés lehetőségének kialakítása
Forrás: Axelero

A Hewitt Inside humán tanácsadó cég legújabb, 2004-ben készített felmérése közel harminc hazai kis- és középvállalkozásnál vizsgálta a munkabéren felüli juttatásokat. Az Átfogó Kompenzációs Kutatásból kiderül: Magyarországon a 250 alkalmazott és 10 milliárdos árbevétel alatti vállalatok körében a leggyakrabban nyújtott béren kívüli juttatás a mobiltelefon (100 százalék) és az étkezési hozzájárulás (93 százalék) volt. A magyarországi cégek juttatási eszközei ebben a tekintetben illeszkednek a nemzetközi trendhez: a nyugat-európai országok átfogó vizsgálata a mobiltelefon és a céges autó túlsúlyát hozta.

Ugyanakkor csak minden harmadik hazai cég járul hozzá a szakmai továbbképzés vagy egyetemi, főiskolai tanulmányok, illetve a munkatársak nyelvtanfolyamának költségéhez, miközben a megkérdezett cégek kétharmada nyújt iskolakezdési támogatást. A kompenzációs csomagokban mind nagyobb súlyt kap az otthoni internethasználat támogatása (50 százalék). Egyáltalán nem jelenik meg viszont a csomagban a lakástámogatás és az albérleti hozzájárulás.

A vizsgálat azt is kimutatta, hogy a munkavállalók gyakran nem ismerik fel a juttatások valódi értékét és a kompenzációs csomagban betöltött szerepüket, ezért fizetésükkel való elégedettségük nem feltétlenül nő egyenes arányban a juttatások növekedésével. „A juttatásokra egyfajta szociális gondoskodásként gondolnak az emberek, bizonyos szintjét elvárják, de alapjában véve elégedettek vele – mondta Veres Rita, a Hewitt Inside üzletágvezetője. – E tekintetben Magyarország kiemelkedik egész Európából, hiszen nálunk jóval nagyobb a juttatásokkal való elégedettség, mint Nyugaton, ahol sokkal inkább a fizetés részeként értelmezik. A különbség azonban az utóbbi években csökkenni látszik, a magyar munkavállalók egyre nagyobb elvárásokat támasztanak a juttatási csomaggal szemben.”

Nyugati példák

Hollandiában az átlagnál jóval népszerűbb megtartó eszköz a gyermekgondozási hozzájárulás (79 százalék), Olaszországban és Ausztriában pedig az étkezési kompenzáció (90, illetve 85 százalék). Az angol és osztrák cégek felénél a munkavállaló engedményt kap a cég termékeiből. Nyugat-Európában több cég minőségi egészségügyi ellátást kínál, és egészségügyi tervet dolgoz ki a munkavállalóknak.

A kutatás alapján határozottan meg lehet különböztetni a fizikai és a szellemi dolgozók, valamint a vezetők részére nyújtott juttatásokat: a foglalkoztatottak alacsonyabb rétegei általában kevesebb és alapvetően olcsó juttatásokat kapnak. A fizikai dolgozók bérezésében továbbra is az alapbér dominál, s – cégtől függően – étkezési jegyet, termékvásárlási kedvezményt, önkéntes nyugdíjpénztári, egészségügyi pénztári tagságidíj-fizetést kapnak. A szellemi dolgozóknál a műszakpótlék és a túlórapénz kivételével a csomagelemek ugyanazok, de egyes foglalkozások esetén kiegészülnek gépkocsival és rádiótelefonnal, valamint utazási hozzájárulással.

A menedzsment esetében nagy értékű életbiztosítások is kiegészítik a felsorolt juttatásokat. Ezekkel az előnyökkel viszont sokszor az a probléma, hogy akinek nincs szüksége ilyen nem pénzbeni támogatásokra, az igazságtalannak ítélheti ezt a fajta ösztönzőrendszert. A vezetők és a magasan kvalifikált dolgozók alapbéren kívüli juttatásai jövedelmüknek igen jelentős részét jelenthetik.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik