Jövőre a bruttó hazai termék csaknem egy százalékát költi Magyarország a foglalkoztatottság javítására és a munkanélküliség csökkentésére. A képzések, támogatott foglalkoztatások és más aktív eszközök aránya meghaladja a ráfordítás ötven százalékát.
Hazai és uniós forrásokból összességében 88 milliárd forintot fordíthatnak 2005-ben munkaerő-piaci aktív támogatásokra – mondta Csizmár Gábor foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter. Ebből az összegből 50 milliárd forintot vállal a Munkaerőpiaci Alap foglalkoztatási alaprésze.
A közmunkaprogramokhoz 4 milliárd forintot biztosít a költségvetés. További 19 milliárd forintot európai uniós forrásokból kap Magyarország, ezt saját részként 6 milliárd forinttal kell kiegészíteni.
A munkaerőpiacon hátrányos helyzetben lévők foglalkoztatásának társadalombiztosítási járulékkedvezménye 9 milliárd forintot tesz ki. Így ötven százalékos járulék-kedvezményt vehetnek majd igénybe azok a munkáltatók, akik pályakezdő fiatalt, gyermekgondozásról visszatérőt, illetve 50 év feletti tartós munkanélkülit foglalkoztatnak.
Csizmár Gábor szólt arról, hogy a magyarországi munkanélküliségi arány a legfrissebb, augusztus-októberi időszakra szóló KSH-adatok szerint 6,1 százalék, a 15-64 évesek foglalkoztatási rátája 56,9 százalék. Az uniós tagországok munkanélküliségi rátáinak átlaga 8,8 százalék, tehát magasabb, mint Magyarországon.
A gazdaságilag aktívak-inaktívak aránya viszont Magyarországon kedvezőtlenebb. Nagy figyelmet követel majd jövőre is az inaktívak munkaerő-piaci szerepvállalásának erősítése – hangsúlyozta Csizmár Gábor. Hasonlóan nagy figyelmet kívánnak fordítani a pályakezdőkre is. Például jelenleg 18 ezer felsőfokú végzettséggel rendelkező munkanélkülit tartanak nyílván a regisztrációban, egyharmaduk pályakezdő.
A jogszabályok változása alapján a 30 évesnél fiatalabb diplomások új ösztöndíjas foglalkoztatást vehetnek majd igénybe. A munkáltatókat társadalombiztosítási járulékkedvezménnyel ösztönzik erre a foglalkoztatásra – mutatott rá a szakminiszter.
Lezárult a vizsgálat: büntetőügy lesz a százmilliárdos jegybanki vagyonvesztésből
Az Állami Számvevőszék szerint az MNB vagyonát kezelő cég kockáztatta a rábízott vagyont, amikor több százmilliárd forintot fektetett be két külföldi ingatlancégbe. Az egyik esetben ráadásul az Optima csoport 60 milliárd forint indokolatlan felárat fizetett a részvényekért.
