Üzleti tippek

Építőipar: uniós húzóágazat

admin

2004. 10. 08. 00:00

Az építőipar lehet az egyik uniós sikerágazat, amennyiben beigazolódnak a szakemberek várakozásai: lendületet kapnak az infrastrukturális és környezetvédelmi beruházások, beindul a közút- és vasútfejlesztés, szaporodnak a vállalkozások és intézmények fejlesztési igényei.

Az építőipar kétszer akkora súlyt képvisel az Európai Unióban a gazdaság teljesítőképességének alakulásában, mint hazánkban. Magyarországon az építőipar aránya a rendszerváltás óta fokozatosan csökkent, GDP-hez való hozzájárulása annak ellenére nem éri el az 5 százalékot, hogy az építőipari termelés értéke 1998 és 2004 között több mint kétszeresére nőtt.

A hazai építőipar jellemzői:

– 74 ezer építőipari vállalkozás
ebből: 40 ezer egyéni vállalkozás
– 34 ezer társas vállalkozás
ennek: 90%-a kevesebb, mint 10 főt foglalkoztat
– 30 vállalkozás foglalkoztat 250 főnél többet
– 79%-a a kis- és mikrovállalkozásoknak nem éri el a 20 millió forint éves nettó árbevételt

Az elmúlt néhány év alapvető változásokat hozott az építési piacon: a korábbi vállalati és költségvetési szektorból érkező megrendelések helyét átvették az állami és lakossági megrendelések. Az állami kamattámogatású hitelkonstrukciók megjelenése, az igénybevevők körének és a felhasználási célok fokozatos bővülése, a bérlakás-építési programok beindítása ösztönzőleg hatott a lakáspiacra. Örvendetes, hogy az új lakások piacán jelentős átrendeződés figyelhető meg: a házilagos kivitelezés egyre inkább visszaszorul, helyét a vállalkozói építés veszi át. Ez részben annak is köszönhető, hogy a lakásépítések között egyre nagyobb szerepet tölt be a társasházi lakások kivitelezése, kevesebb családi ház épül, és ezzel csökken az átadott lakások alapterülete. Az újonnan épített lakások csaknem harmadát továbbértékesítésre építik. A piac területileg is tovább koncentrálódott: Budapesten és a nagyvárosokban jelentősen nőtt, a kisvárosokban és községekben csökkent az építési kedv. A szektor ugyanakkor érzékenyen reagált a gazdasági környezet elmúlt két évben bekövetkezett kedvezőtlen folyamataira.

A közbeszerzések számának visszaesése az állami megrendeléseket csökkentette, a gazdasági növekedés lassulása, a világgazdasági recesszió elhúzódása pedig visszafogta a vállalatvezetők építkezési terveit. A gyorsan növekvő szektorokban – így a kereskedelem és a távközlés területén – javult ugyan az építési kedv, de az export-érzékeny ágazatokban jelentősen visszaestek a beruházások.

Az uniós csatlakozás hatására beinduló működőtőke-befektetésektől, a keletkező többletforrásoktól, környezetvédelmi beruházásoktól a szakemberek az építőipar dinamikus növekedését remélik 2005-re. A megrendelések számának gyarapodása mellett szerkezeti eltolódásokra lehet számítani: a lakásépítések száma nagy valószínűséggel nem bővül tovább a korábbi ütemben, viszont a lakásfelújítással, korszerűsítéssel és bővítéssel kapcsolatos építőipari tevékenység fellendül. Az állami kedvezmények, mint a panelprogram, a tömb-rehabilitációs program hatásai is ezt a szerkezeti váltást valószínűsítik. Az uniós csatlakozás pedig olyan fejlesztési igényeket generál a közlekedési, vízügyi, a környezetvédelmi és az urbanizációs infrastruktúra területén, amely jó időre feladatokat biztosít az e területen dolgozó vállalkozásoknak. Az előrejelzések szerint a világgazdasági fellendülés és ehhez kapcsolódóan magyar gazdasági növekedés felgyorsulása a vállalati szféra építési igényeinek bővülésére is ösztönzőleg hat majd.

Fejlődéskényszer

Az európai uniós csatlakozás azonban nem csak lehetőségeket, hanem veszélyeket is hordoz magában. Azok a vállalkozások, amelyek nem képesek megfelelni a szigorodó pénzügyi és munkavédelmi feltételeknek, amelyeknél bevett gyakorlat a fekete foglalkoztatás és az engedély nélküli építkezés, nagy valószínűséggel nehéz helyzetbe kerülnek a csatlakozást követően. Egyes pesszimista becslések szerint a hazai cégek közül minden ötödik építőipari vállalkozást a felszámolás veszélye fenyegeti. További kihívást jelent az európai építőipari cégek pénzügyi és műszaki fölénye, a magasabb műszaki és minőségi követelmények pedig tovább élezik majd a hazai és uniós cégek közötti versenyt. Éppen ezért a hazai vállalkozások versenyképességének erősítése fontos feladat, ám a modernizáció csak részben jelent technológiai és műszaki fejlesztéseket, hasonló jelentőséggel bír a humán erőforrás, a szolgáltatások minőségének fejlesztése, a működési és szervezeti korszerűsítés.

A vállalkozások előtt szakmai felkészültségük, munkaerő- és eszközállományuk, valamint finanszírozási képességeik függvényében többféle lehetőség áll. A nagy és tőkeerős vállalatoknak, amelyek uniós kapcsolatrendszerrel bírnak, lehetőségük van kilépni az EU-piacokra, ami a csatlakozás után egyben az uniós cégek hazai piacra való belépését is jelenti. Azon kisebb vállalkozások számára, amelyek nem tudnak a nemzetközi versennyel lépést tartani, a lokális piacok jelentik a fő működési területet. A kis- és közepes vállalkozások számára sikert jelenthet, ha egy nagyvállalat állandó alvállalkozójává válhatnak. Ha ez nem sikerül, akkor felvetődhet a vállalkozás feladása, az alkalmazottá válás lehetősége.


Nemcsak az unióba készülő, de a helyi piacokon működő cégeknek is szembe kell nézniük az EU fogyasztóvédelmi, versenyszabályozási, munkavédelmi, környezetvédelmi normáinak átvételével és gyakorlati alkalmazásával. A műszaki eszközállomány korszerűsítése, a humán erőforrás fejlesztése, a vállalkozás szervezeti korszerűsítése, a vállalkozók menedzsment ismereteinek naprakésszé tétele, a piaci és marketingtevékenység erősítése, a számítógép-használat általánossá tétele, a megfelelő nyelvismeret, a különböző kommunikációs rendszerek széles körű használata mind olyan feltételek, amelyek hosszú távra meghatározzák a vállalkozások versenyképességét az egységes piacon.

Uniós kilátások

Az EU építőipara:


– 11,5 millió a foglalkoztatottak száma
– 9,9%-át termeli a GDP-nek
– 1,9 millió vállalkozás működik
– 26 millió munkavállaló kötődik az iparághoz közvetve

Az építőipar az EU gazdaságának fontos részét képezi, jelentős multiplikáló hatással rendelkezik, egy építőipari munkahely létrehozása közvetve további két munkahely létesülését garantálja. Az Euroconstruct – az építőipar elemzésével foglalkozó páneurópai szervezet – előrejelzése szerint az unióban 2004-től várható fellendülés az ágazatban a világgazdaság és ezen belül az európai gazdaság élénkülésével. Az építési konjunktúra azonban meglehetősen visszafogott lesz, 2004 év végéig 1%-os, 2005-re pedig 1,5%-os teljesítménybővülés szerepel az előrejelzésekben. A részletesebb adatokból kiderül, hogy Nyugat-Európában a lakásépítés 2002-ben némileg csökkent, s ez a tendencia várhatóan 2005-ig folytatódni is fog.

A lakásfelújítás viszont az előrejelzések szerint egyre gyorsuló ütemben bővül. Ennek oka, hogy a nyugat-európai gazdaságpolitikák az új építéseknek viszonylag hátrányos helyzetet teremtve, a már meglévő ingatlanok vásárlását és felújítását ösztönzik. Az egyéb magas- és a mélyépítés fejlődési pályája nagyon hasonlít egymáshoz: 2002 és 2005 között ezek számítanak az építőipar legdinamikusabban fejlődő ágainak. A visegrádi országokban 2002–2003-ban is csökkent az új lakásépítés, csakúgy, mint az unió egészében. A fellendülés ennek az országcsoportnak az esetében hamarabb kezdődött és jóval erőteljesebb, mint a kontinens nyugati felén. A lakásfelújítások a 2002–2005 közötti időszakban egyenletes ütemben nőttek, illetve nőnek.

A hazai építőipari kis- és középvállalkozások jórészt csak a belföldi piacon jelennek meg, külkereskedelmi kapcsolataik minimálisak. Az építési szolgáltatások exportja, ami nem más, mint a bérmunka egy formája, az ágazat összes árbevételének alig 2 százalékát teszi ki. A legfontosabb célterület Németország és Ausztria. Az exportban érdekelt cégek elsősorban a hazai munkaerő viszonylagos olcsóságát használják ki, ez versenyképességük alapja. Az utóbbi időben azonban a lehetőségek beszűkültek, mivel mind a német, mind az osztrák piacon a közelmúltban visszaesés volt tapasztalható. Az uniós csatlakozás – az építőiparban tevékenykedő kis- és közepes vállalkozások reményei szerint – jelentős változást hozhat e területen. Ennek azonban gátat szabhatnak a német és az osztrák kormány átmeneti piackorlátozó intézkedései, valamint az a tény, hogy a magyar cégek tőkeereje és referenciái sok esetben nem felelnek meg az uniós megrendelők elvárásainak.

Esélyek és veszélyek

A bővülő piac nyújtotta lehetőségeket a vállalatok is érzik, ezt a GKI Rt. 2003 tavaszán végzett felmérésének eredményei is igazolják. Az építőiparból származó válaszadók 40%-a expanzív, támadó stratégiát követ, 37%-uk pedig úgy érzi, hogy maximálisan kihasználja piaci lehetőségeit. Mindössze 14%-uk számít alacsony szinten való stagnálásra a következő években, míg 3%-uk visszafejlesztésekre készül. A válaszadók 6%-ának nem volt határozott stratégiája.

Európai vállalkozások legfontosabb stratégiai céljai:

1. Eredményes üzleti kapcsolatok kiépítése.
2. Képzett szakemberek megszerzése.
3. A termékek és szolgáltatások minőségének javítása.
4. Jó hírnév, sajtóvisszhang.
5. Működőképes informális kapcsolatok kiépítése.

A felmérés szerint az építőipari kis- és középvállalkozások saját erősségeik között tartják számon jó alkalmazkodó képességüket, a méretükből következő rugalmasságot, valamint az egyedi elvárásokhoz való igazodásra való készségüket. Lényeges számukra a korrekt piaci magatartás és a megrendelőkkel kialakított jó viszony, mert ezek jó referenciákat jelentenek a számukra és javítják a későbbi megbízások elnyerésének esélyeit. Ugyanakkor gyengeségeik között tartják számon a tőke- és információhiányt, mind a csatlakozás és annak hatásai tekintetében, mind a piaci információk területén. Úgy érzik, hogy nem rendelkeznek elegendő ismeretekkel a pályázati lehetőségekről, miközben többen tisztában vannak azzal is, hogy marketingtevékenységük, a piaci szereplőkkel való kapcsolattartásuk számos kívánnivalót hagy maga után. A cégek szűkös pénzügyi helyzetének következménye a körbetartozások jelensége is, a számlák késedelmes kiegyenlítése miatt fellépő forráshiány gyakran okozza a beruházások elhúzódását.

Az építőipari kis- és középvállalkozások számára lehetőséget jelentenek egyrészről az állami beruházások keretében megvalósuló infrastrukturális beruházások, útépítések, csatornázási munkák, amelyek kivitelezéséhez uniós források is bevonhatók. Ezen cégek számára biztos piacot jelenthet a lakossági kereslet mind az új lakások építése terén, mind pedig a lakásfelújítások, karbantartási munkák esetében. A kisebb vállalkozások közötti, esetleg a külföldi cégekkel történő termelési együttműködések további üzleti lehetőséget jelentenek a számukra. Sikerüket veszélyeztetheti a tőkehiány, a csatlakozást követően fokozódó piaci verseny, a tőkeerős uniós kis- és középvállalkozások megjelenése a hazai piacon, valamint a minőségbiztosítási, munkavédelmi előírásoknak való megfelelés alacsony foka. A korrupció, a fekete foglalkoztatás, a kivitelezői munkák gyenge minősége mind olyan feltétel, amely az építőiparban tevékenykedő cégek vezetőinek többsége szerint rontja a tisztességesen teljesítő vállalkozások piaci esélyeit.

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.