Hét tanács hitelkeresőknek

Csak az a cég juthat hitelhez, akinek nincs rá szüksége – némi túlzással, de a bankok közötti verseny ellenére évekig ez volt a helyzet. Ma már kedvezőbb állapotok uralkodnak, ám most sincs könnyű helyzetben az a vállalkozó, aki kölcsönt szeretne felvenni valamelyik banktól. Kellő tanács, felkészültség híján a kis cégek közül sokan „elvéreznek” a szigorú hitelbírálati eljárások során, noha néhány előzetes információ révén jóval többre juthatnának.

Bankja válogatja, hogy ki mit tart mikro- vagy kisvállalatnak, s ehhez kötődően milyen hitelbírálati rendszert alkalmaz. Több pénzintézet a legkisebb cégeket – azonos kölcsönfelvételi feltételeik miatt – a lakossági üzletághoz sorolja. Sok pénzintézet – a működési költségek csökkentése érdekében – a legkisebb vállalatoknál egyszerűsített, pontozásos rendszerű (scoring alapú) hitelelbírálási rendszert alkalmaz. Ennek lényege, hogy az adott cég főbb mutatószámaira bizonyos pontértékeket kap, s kizárólag az adott limitet elérők juthatnak kölcsönhöz.

Más típusú, egyedi hitelbírálati rendszert e bankok jellemzően csak az általuk legalább közepesnek ítélt vállalat esetén alkalmaznak. A scoring általában gyorsabb elbírálást tesz lehetővé, a szubjektívabb egyéni döntésnél viszont a hitelért folyamodó cégnek nagyobb tere van érvelni hitelképessége mellett. A bírálati folyamat részleteit a pénzintézetek nem közlik ügyfélkörükkel. A kölcsön esélyét szintén alapvetően befolyásolhatja, hogy az adott kkv a kölcsön fejében felajánl-e valamilyen fedezetet – például cég-, vagy magáningatlant, termőföldet, értékpapírt, bankbetétet – vagy „csak” jövedelmei és egyéb jellemzői – többek közt cash flow-ja, tevékenységének eddigi története, ágazati típusa és növekedési kilátásai – alapján szeretne pénzhez jutni.

Kkv-kategóriák az egyes bankoknál

A Raiffeisen Bank a nettó 100 millió forint alatti árbevételű cégeket tekinti mikro-, a 100–1200 millió forint közöttieket pedig kis- és középvállalatoknak – mondta el Tölgyesi Zoltán, a vállalati üzletág vezetője. E bank a minimum 500 millió forint éves árbevételű, s a valamilyen ok miatt scoring rendszerben nem hitelezhető vállalatoknál alkalmaz egyedi elbírálást. A nyáron látványosan a kkv-szektor felé forduló HVB Banknál – ahol éppen most alakítják ki a scoring megoldást – a 300 milliós árbevétel alattiakat számítják a kisvállalatok körébe, miközben bizonyos cégfajtákat – például orvosokat, ügyvédeket, patikusokat, könyvelőket – a lakossági üzletághoz sorolnak.

A Citibanknál Gyöngyösi László értékesítési igazgatóhelyettestől megtudtuk: itt a 630 millió forint alatti árbevételű ügyfelek számítanak kis- és középvállalkozásnak, s e csoportot a lakossági terület részeként szolgálják ki, zömében egyedi elbírálással. A CIB Banknál 200 millió forint a mikrocégek, akár 2 milliárd pedig a kis- és középvállalkozások árbevételi plafonja. A méret mellett e bank elbírálási gyakorlatánál számít a kért kölcsönösszeg mértéke is – árulta el Kozák Zsuzsanna, a kkv-üzletág vezetője –, hiszen 20 millió forintnyi hitelig inkább pontozásos, e fölött egyéni az ügyfélminősítés jellege. Az OTP Banknál szintén a 2002-ben bevezetett kisvállalati scoring alapú megoldás gyorsította fel a hitelezési folyamatot.

A remélt hitel elnyeréséhez szükség van arra, hogy a pénzintézet pontos információkat kapjon a vállalkozótól. A bankok szerint megesik, hogy egyes kérelmezők sem a hitel célját, összegét, sem a visszafizetés javasolt módját nem jelölik meg. A hitelintézetek elvárják, hogy az ügyfélnek átadott bírálati adatlapokat ne foghíjasan, hibásan töltsék ki. Alapvetően fontos, hogy a beadott éves beszámolók, mérlegek se legyenek hiányosak, hanem valamennyi kért adatot tartalmazzák, méghozzá a kitöltött adatlappal megegyezően.

Banki tanácsadók segítenek

Szerencsére a pénzintézetek nem csak kérnek, de kisvállalati üzletkötőik előzetesen – általában személyes és ingyenes konzultációkon – hasznos tanácsokat is adnak a megfelelő finanszírozási forma kiválasztásához. A Citibanknál az ügyfeleket mobilbankári tanácsadó csapat készíti fel, meghatározva a hitelképességet és a valószínűleg felvehető maximális kölcsönösszeget, ami jó cégmutatók esetén sztenderden a nettó árbevétel 50 százalékáig, de egyedi esetekben akár az árbevétel 100 százalékáig is terjedhet. A bank kockázatelbírálóihoz így már csak elvétve kerülnek be hiányos kérelmek.

A jó üzletkötő azt is megmondja, ha az ügyfél cégprofiljához hitel helyett más finanszírozási forma, például eszközlízing vagy európai uniós pályázat illeszkedne a legkedvezőbb módon – hangsúlyozták a CIB-nél. A Raiffeisen-nél pozitív elbírálás esetén az ügyféllel keretszerződést kötnek, ami után évenként egy egyszerű felülvizsgálat nyomán az ügyfél minden fontosabb jövedelemalapú kölcsönfajtát – beruházási, rövid lejáratú, rulírozó, folyószámla-kölcsönt vagy garanciát – gyorsan igénybe vehet.

Az üzletkötők „előszűréseinek” köszönhetően a pénzintézeteknél csökken, de még mindig elég magas az elutasított kkv-kérelmek aránya. Egyes bankok a konzultációs időszakot követően a kérelmek 10–15 százalékára mondanak nemet.

Gyors hitelbírálat

A bankok mindössze párnapos hitelbírálati időszakkal kecsegtetnek akkor, ha a cég adatai megfelelők, céljai világosak és minden szükséges dokumentum rendelkezésre áll. A CIB például ilyen esetekben 3-7 napos, a K&H Bank 20 millió forint alatti gyorshitelnél 2-3 napos, a Citibank 15 millió Ft alatti gyorskölcsönénél maximum 48 órás, míg a Raiffeisen 5 munkanapos válaszadást ígér. Gyorsíthatja a folyamatot, ha van (ingatlan)fedezet, s a vállalat rövid lejáratú kölcsönt igényel, míg a beruházási vagy a támogatott hitelek átfutása hosszabb. Éven belüli kölcsöntípusnál a bírálati és szerződéskötési periódus 1-2 hétig tarthat, hosszabb periódusúaknál 3-4 hétig is elhúzódhat. Gyakori, hogy a feleknek várniuk kell a közjegyzői bejegyzésekre, az adóhatóság késlekedő igazolására. Jókora csúszásokat okozhat, ha mondjuk korábbi jelzálogot kell levenni a fedezetül felajánlott ingatlanról, netán harmadik félnek az ügyletre adandó jóváhagyását kell kiböjtölni.

Hitelközvetítők: megtalálják a legkedvezőbb hitelt

Az évi 50 millió forint éves árbevétel alatti cégek itthon sokszor nehezen juthatnak bankkölcsönhöz, a 0,5–1 milliárdos forgalmúak viszont külön szakembereket alkalmaznak a hitelügyintézésre. A pénzügyi piacon mozgó hitelközvetítők így elsősorban a két cégméret között levő körrel foglalkozhatnak, azon belül is a valamiért „problémásabb” cégekkel. A minden szempontból hitelképes cégek ugyanis magától értetődően azonnal kapnak kölcsönt számlavezető bankjuktól – osztotta meg tapasztalatait Tatár Attila, az egyre jobban szaporodó banki hitelközvetítő cégek egyikének számító BankWeb ügyvezető igazgatója. Úgy vélte: kulcskérdés, hogy a kölcsönért folyamodó cég saját likviditási, finanszírozási problémáinak kialakulását jóval megelőzve keressen bankhitelt, mert baj esetén már ritkábban lehet orvosolni a problémákat.

Egy másik, jóval szkeptikusabb közvetítő vállalkozás, az Aritma Consulting Kft. szerint a pár millió forintos tőkéjű hazai mikrovállalatok jelenleg jobbára csak ügyvezetőik magánfedezete mellett juthatnak még rövid távú kölcsönhöz is, mert a hitelintézetek nem vállalják be a céget adósként. Kiss Roland ügyvezető szerint a kevés kivétel egyikét az utóbbi időben a referenciával bíró lakóingatlan-fejlesztő cégek jelentették, amelyek esetében a hitelintézetek hajlottak az utófinanszírozásos projekt-, esetleg beruházási hitel nyújtására.

A közvetítő cégek melletti érv lehet, hogy ezek egyszerre több hitelintézet ajánlatát is összehasonlítva találhatják meg a legmegfelelőbb konstrukciót ügyfelüknek. Problémásnak minősülő vállalatok esetében persze jó, ha egyetlen bankot is sikerül rábeszélni a kölcsönfolyósításra. Erre viszont – húzta alá Tatár Attila – van esély, hiszen az egyéni bírálat fele részben szubjektív elemekből áll. A közvetítő az, aki – a cég egy-egy fel nem tárt erősségének hangsúlyozásával – meg tudja győzni az egy ideig esetleg habozó bankszakembereket. Nagyobb vállalatok esetében a bankok esetleg rosszabb feltételek esetén is bevállalják a hitelnyújtást, csakhogy egyúttal az adott ügyfél számlavezetői is lehessenek.

A közvetítők a hitel jellemzőitől függően egyénileg megállapított jutalékot – egyszerűbb eseteknél például a kölcsönösszeg 3 százalékát – kérik el utólagos sikerdíjként feladatuk elvégzése után (minél nagyobb a kölcsönvolumen, úgy csökken a jutalékarány). E szakmában a kkv-k jellemzően nem fizetnek előre fix díjat, de sikeres kölcsönügylet esetén a bank is leró – akár 1 százaléknyi – jutalékot az ügynökcégnek.

Fontos a referencia

Jó hír, hogy a vállalati üzletágban a lakossági piachoz képest kevesebb a tisztességtelen közvetítő – tartják maguk a becsületes piaci szereplők is. Azért hozzáteszik: az ügynökválasztáshoz mindenképp célszerű referenciát kérni. A normális versenyt segíti elő, hogy a bankjával ügynöki megállapodást kötött, s annak nevében is szerződéseket aláíró közvetítők – az úgynevezett A ügynökök – jelenleg mintegy 240 fős listája a pénzügyi felügyelet (PSZÁF) honlapján megtalálható. A saját nevükben dolgozó, csak a kölcsön előkészítésére, de nem elbírálására szakosodott B típusú banki ügynökök mintegy 900 fős regisztere viszont csak a pénzügyi tárca hivatalos lapjában, a Pénzügyi Közlönyben érhető el, ott is csak félévente. A CIB – egyedi megállapodások alapján – jelenleg 15–20 vállalati közvetítővel dolgozik folyamatosan együtt, a Raiffeisen szintén ezen együttműködési forma révén veszi igénybe őket, míg a Citibanknak és a HVB-nek egyelőre nincsenek ilyen szerződött üzletkötői kapcsolatai.