| Kapcsolódó jogszabályok az Opten Kft.-től: 2003. évi CXXVI. törvény a közösségi vámjog végrehajtásáról |
A vámügyekkel foglalkozó szakemberek számára az európai országoknak ez a közössége elsősorban vámuniót jelent, ami az áruk korlátozásoktól mentes szabad áramlását jelenti a tagországok között. Nem jelent ugyanakkor jelentős változást a tagországokon kívüli országokkal folytatott kereskedelem.
„Minden kezdet nehéz” – a jól ismert mondás most hatványozottan igaz a vámeljárásokra. A legnagyobb nehézséget az okozza, hogy az eddig alkalmazott jogszabályok, nemzetközi egyezmények hatályukat vesztették és helyükbe az uniós rendelkezések léptek. Ide elsősorban az uniós „vámtörvény”, a 2913/92 Tanácsi rendelet, illetve ennek végrehajtási jogszabálya, a 2454/93 Bizottsági rendelet lépett, amelyek terjedelme jelentősen meghaladja az eddig alkalmazott nemzeti vámszabályok terjedelmét. A jogszabályok alkalmazását nehezíti, hogy azok hiteles fordításban május vége felé közeledve még nem álltak rendelkezésre. Akadályokat gördít a gazdálkodók munkája elé az is, hogy azok a nemzetközi megállapodások, amelyeket az Európai Unió kötött a világ különböző országaival, magyar fordításban csak az elmúlt hetekben kerültek fel az internetre. Remélhetőleg az a hatalmas joganyag, amelynek átvételére köteles az ország, nemsokára hiánytalanul hiteles fordításban is rendelkezésünkre fog állni.
Akadozó vámeljárásokról, s emiatt felháborodott vállalkozókról lehetett május elején olvasni a sajtóban. Hogyan küszöböljék ki a problémákat? – íme néhány javaslat ezzel kapcsolatban:
1. Ellenőrizzék a termékre vonatkozó rendelkezéseket!
Mielőtt bárki árut fogad EU-n kívüli országból, illetve küld ki oda, ellenőrizze, hogy az adott termékre valamilyen tiltó vagy korlátozó rendelkezés van-e hatályban. Ezt legegyszerűbben a már magyar nyelven is elérhető TARIC-on keresztül lehet kontrolálni. Voltak ugyanis olyan gazdálkodók, akik az új jogszabályokat nem ismerve például takarmányt akartak kiszállítani harmadik országba, de nem rendelkeztek kiviteli engedéllyel, így a szállítmány napokig várakozott, amíg az engedélyt megszerezték. Ugyanez a helyzet előállhat a harmadik országból importált termékek esetén is, például bizonyos kínai áruk importálásakor.
2. A vámregisztrációs számot a vámkezelést végző vámhivatalnál kérjék!
Tény, hogy a gazdálkodók jelentős része az uniós csatlakozással megszabadult a vámeljárásokkal kapcsolatos, sokszor nem kis gondot okozó procedúrától, május elején azonban ezt még nem érzékelték, sőt… Sok olyan importőr – akik kereskedelmi tevékenységet csak az uniós tagországokkal folytattak – sem mentesült az elmúlt hetekben beérkezett árujuk vámeljárás alá vonása alól. Ha ugyanis a kereskedelmi partnerük a vámárut még az uniós csatlakozást megelőzően feladta, akkor azt a nemzetközi egyezmények alapján – vámfizetési kötelezettség nélkül ugyan –, de szabad forgalomba kellett helyezni. Ez pedig gyakorlatilag egyet jelentett a vámeljárás lefolytatásával. A legnagyobb problémát az okozta, hogy a május 1-jétől vámeljárás kezdeményezésére csak az jogosult, aki rendelkezik a vámhatóság által kiadott vámregisztrációs számmal (VPID szám). Annak ellenére, hogy az azonosító szám igénylését már február elején lehetett kezdeményezni a fővámhivataloknál, alig volt olyan gazdálkodó, aki azt a csatlakozásig megkapta. Mindenkinek, aki ilyen számot még nem igényelt, annak javasoljuk, hogy kérelmét a vámkezelési indítvány benyújtásával együtt terjessze elő a vámkezelést végző vámhivatalnál, mert ott az ideiglenes regisztrációs számot gyorsabban kiadják, mint a fővámhivataloknál. A kérelmet formanyomtatványon lehet előterjeszteni, amely az internetről letölthető (www.vam.hu) és csatolni kell hozzá a 3 hónapnál nem régebbi cégkivonatot, az adóbejelentkezési lapot és a bankszámlaszerződést.
3. Minél gyorsabban szerezzék be a halasztott vámfizetési engedélyt!
Jelentős nehézségeket okozott az elmúlt hetekben, hogy a vámhatóság által kiadott engedélyek, így – többek között – a halasztott vámfizetési engedélyek is hatályukat vesztették. Azok a gazdálkodók, akik korábban az ezzel az engedéllyel járó előnyökhöz hozzászoktak, most nehezen birkóztak meg az azonnali fizetés nehézségeivel. A 2003. évi CXXVI. törvény ugyan lehetővé tette, hogy az ügyfelek a szükséges engedélyek iránti kérelmeiket március 1. és április 1. között előterjesszék, amelyeket a vámhivataloknak május 1-jéig el is kellett volna bírálnia és az engedélyeket kiadni, a későn megjelenő jogszabályok szinte lehetetlenné tették, hogy a kérelmeket az előírásoknak megfelelően be lehessen nyújtani. Az engedélyező vámhivatalok is szinte belefulladnak az ügyfelek által benyújtott okmányokba. Így még ma is csak néhány gazdálkodó rendelkezik ezzel az engedéllyel.
4. Előzetesen faxoltassák le a számlát!
Az importőrök nagy része fizetési kötelezettségének a vámletét számlára való átutalással tesz eleget. A megváltozott rendszerben az eljáró pénzügyőrök ugyanakkor nem tekintik elfogadható bizonyítéknak, ha az ügyfél a banki átutalásról a bank által kiállított igazolást benyújtja, hanem a behozott árut csak akkor engedi át az ügyfélnek, ha a befizetés tényét a számítógépes rendszerükben is látják már. Ez az időtartam azonban az eddigi gyakorlat szerint egy hetet is igénybe vehet. A vámhatóság ígérete szerint ez az időintervallum a jövőben jelentősen csökkenni fog. Addig is a halasztott vámfizetési engedéllyel nem rendelkezők fogadjanak meg egy hasznos tanácsot: a külföldi partnerükkel vegyék fel a kapcsolatot és kérjék meg, hogy az árut kísérő számlát az áru feladásakor faxolják át, lehetővé téve ezzel az előzetes kalkulációt és vámbefizetést.
5. A kedvezményekről ne mondjanak le!
Komoly problémát okozott az elmúlt hetekben, hogy a vámhatóság által használt számítógépes rendszer akadozva működött. Gyakran kényszerültek a vámhivatalok arra, hogy „menekülési útvonalként” a korábban kiadott tételszámokat használják és manuálisan végezzék el a szükséges feladatokat. A legtöbb gazdálkodó ebben a kialakult nehéz helyzetben inkább lemondott olyan előnyökről, amelyekre ugyan lehetősége lett volna, de azok igénylése a behozott áru felszabadítását rendkívül megnehezítette volna. Itt elsősorban azokra a kedvezményekre gondolok, amelyeket az Európai Unió kontingensek formájában hirdetett meg, és amelyek igénybevételi lehetőségéről ugyancsak a TARIC ad felvilágosítást. Bízunk abban, hogy a számítógépes programok további fejlesztése minél előbb lehetővé teszi, hogy ezeket a kedvezményeket a magyar gazdálkodók is igénybe vehessék.
6. Vegyék figyelembe az EU korábbi egyezményeit!
Május 1-jétől Magyarországnak át kellett vennie azokat a nemzetközi egyezményeket is, amelyeket az Európai Unió korábban kötött a világ különböző országaival. Ezek közül ki kell emelni az EU Törökországgal kötött szabadkereskedelmi megállapodását. Ez a vámuniós szerződés előírja, hogy a szerződő partnerek államaiban szabad forgalomba helyezett árut a szerződő félnél nem kell ismét szabad forgalomba helyezni. A szerződés hatálya nem terjed ki a mezőgazdasági, illetve a szén és acéltermékekre. Ez utóbbiakat ugyanolyan vámeljárás alá kell vonni, mint a harmadik országbeli árukat. Ami a Törökországból érkező, illetve oda feladott árukkal kapcsolatos vámjogi kötelezettségeket illeti, azok részletes szabályai a www.vam.hu internetes oldalon olvashatók el.
7. Igazoltassák az áru közösségi jellegét!
Speciális eljárást kell kialakítani azokra a szállítmányokra, amelyeket egy uniós tagországból indítanak egy másik uniós tagországba, de útközben olyan országot vagy országokat érintenek, amelyek nem tagjai az EU-nak. Így például Magyarországon feladott áru célországa Görögország vagy Észtország. Ezekben az esetekben célszerű nemzetközi vámokmány (TIR Carnet) igénybevételével szállítani az árut, de nem szabad elfelejteni igazoltatni az okmányokon az áru közösségi jellegét. Ez az előírásoknak megfelelően T2L jelzéssel történik.
8. Kérjenek exporttámogatást!
Bizonyos mezőgazdasági alapanyagok és feldolgozott termékek esetén lehetőség van export támogatások igénylésére. Általános szabályként rögzíthetjük, hogy erre csak akkor van lehetősége egy gazdálkodónak, ha a kiszállítás előtt a visszatérítéshez export bizonyítvánnyal rendelkezik. E termékek kiviteli vámkezelésére speciális szabályok vonatkoznak. Egyik legfontosabb előírás, hogy a kiszállításra kerülő áru szállítóeszközbe történő berakodását 24 órával korábban be kell jelenteni a területileg illetékes vámhivatalba. A vámhatóság dönt, hogy fizikai ellenőrzést kíván-e tartani. A vizsgálat megkezdése előtt az ellenőrzést végzőknek át kell adni a kitöltött okmányokat, amelyek az ellenőrzés alapjául szolgálnak. Fontos, hogy az ügyfél az export visszatérítéshez szükséges speciális okmányokat – T5 okmány, export-visszatérítési kérelem – is becsatolja a vámeljáráshoz, mert ennek hiányában az exporttámogatást nem fogja megkapni.
A vámhivatalokat látva bizonyára még számtalan nehézségről tudnak a gazdálkodók beszámolni, de remélhetőleg ezek rövid időn belül jelentősen csökkenni fognak.
